Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Radnóti Nem tudhatom és Ady A föl-földobott kő

2008.03.30. 19:48 nincsa

Radnóti Nem tudhatom című versével kapcsolatban már többször kértek segítséget , most megragadva egy újabb kérést Ady Endre A föl -földobott kő című versével   összehasonlítva foglalkozom vele.

 Mivel – szinte azonnal kell a „súgás”, vagyis egy gyors korrepetálás- egy rövid vázlattal, kulcsszavakkal  segítek. Az összehasonlító verselemzéshez ajánlás, módszer található a blog régebbi bejegyzéseiben. Az már rajtad múlik kedves Olvasóm, hogyan öntöd végső formába.

 
 

Nézzük először Ady versét

 

 

Téma:

  • hazaszeretet,
  • magyarság –versekhez soroljuk

Mi jellemzi Ady magyarság-verseit?

  • Indulat, lázadás, küldetéstudat, félti a hazáját, ezért keményen bírálja "Tied vagyok én nagy haragomban,"
Milyennek tartja a hazáját?

Hazájához, sorsszerű kötődést érez „Kicsi országom, újra meg újra/
Hazajön a fiad." 

Keletkezése: 1909 nyarán írta, mikor párizsi tartózkodás után újra hazatért.

Hogyan , miért került Párizsba?
 

A vers címe: ( Sejtelmes,)  metafora, ami olyan valamire utal, ami a föl-földobott követ állandóan lehúzza. Ez a gravitáció,

A nehézségi erő az oka, hogy minden földobott tárgy visszahull a földre.
Mi vonzza vissza a költőt külföldről, a jobb életkörülményekből a hazájába?
Hűséges-e Magyarországhoz?

Mi jelent a versben az „akaratlan” kifejezés? ( Nem saját akaratából, hanem valami eleve elrendeltetés ? )

A versszervező elv:
Ellentét

Miféle ellentétes érzések érzelmek figyelhetők meg?(mit diktál az ész, mit a lélek, és mégis a hazaszeretet, a honvágy mire készteti)

Melyik költőnk, melyik verséhez kapcsolható ez a „nem menekülhetsz „-érzés?
Segítségül idézem: „ A nagy világon e kívül

                                  Nincsen számodra hely”

 

A vers zenei eszközei:

 A hazához való erős kötődést és az elvágyódást a versszakok sorai is hangsúlyozzák

Hogyan? (szótagszám, sorok hossza, ritmusa, rímes és rímtelen sorok)
Költői eszközök:
Metafora (lásd pl. cím)
Alliteráció: (föl-földobott kő, földedre)
Szokatlan kifejezések: Te orcádra ütök (magyar vagyok , hasonlóság)

                                       „mindenha szándék” – jelentése: mindenkor

                                        fölhajtott kő- feldobott

Költői jelzők: (Mit jelentenek? ) Messze tornyok. Szomorúan magyar, 
Milyen hangulatra utalnak az alábbi igék? „Szédül, elbusong s lehull”
Itt a vers is, hogy gyorsan olvasd el
 

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

Következzék Radnóti verse


Néhány segítő gondolat Radnóti Nem tudhatom című versének elemzéséhez .

A vers megértéséhez, átérzéséhez feltétlenül olvasd végig, sőt ! hallgasd meg Latinovits Zoltán előadásában: pl. itt: http://www.igazsag.extra.hu

 

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

 
Téma: vallomás a hazáról, mi benne az érékes, hazaszeretet
 

Keletkezési körülménye: Mikor íródott? (II. Világháború zsidóüldözései idején)

 

Vállalta a magyarságát (pedig zsidóként  munkaszolgálatra,koncentrációs táborba kényszerítették)

Ady is vállalta a magyarságát, de egészen más helyzetben. Hasonlítsd össze a két élethelyzetet

Nem ingott meg a hazaszeretete.    (Lehetett volna másként is ? )

  • hibáival, bűneivel együtt vállalja a költő a hazát.
  • ( Adynál a Szózat sorai jutnak eszünkbe, Radnótinál inkább a Himnusz . Szeressük akkor is magyart, ha a háború értelmetlen pusztításában részt vesz, hisz  „Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt.” )
 

Versszervező elv: Radnótinál is az ellentét, de itt nem a lírai én lelkében lezajló ellentétes érzés kap hangot. Hanem mi? (A válaszodhoz néhány kulcsszó írok segítségül: fönt és lent, közel és messze; a hazai táj bemutatása a pilóta és a költő szemén keresztül)

 

Hogyan ismeri a tájat a pilóta, mit lát belőle?

Mi a feladata?

Milyennek ítéled meg a pilótát?

Miként ismeri a magyar tájat a költő?

  • (személyes emlékek, életszerű képek – sorold fel)
Miért említi ilyen apró részletességgel ezeket az emlékeket? (féltésből, értéknek tartja mindazt, ami az életben szép)

Radnóti fogolyként írt verseiben is találunk idilli életképeket, ebben a versben is van ilyen. Idézz.

 
  • Optimista hang az embertelen körülmények között, a felnövő nemzedék értelmes életet teremt, ehhez a békének kell eljönnie, a háborúnak véget kell érnie.

„akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.”

 

Miért nevezhető fohásznak a vers utolsó sora?

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.” Miben segít ebben az embertelen háborúban az éjszaka? (Gondolj a pilótára)

 

Költői eszközök:

Hasonlat, pl. „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága”

Jelzők, pl. „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom”

Megszemélyesítések ”lábamhoz térdepel
egy-egy bokor,”

Metafora, „a csókok íze számban hol méz, hol áfonya”

 

A vers zenei eszközei:

 
Figyeld meg a rímeket!
 
 

2 komment

Címkék: ady radnóti összehasonlítás korrepetálás verselemzés nem tudhatom a föl földobott kő

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr86403578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

adnaaan10 2010.04.27. 17:35:32

köszi életmentő vagy

fidesz=mszp 2013.11.18. 18:14:04

Radnóti szarban volt, mert származása miatt már előrevetítődött szomorú sorsa, míg Ady lazábban vehette hiszen volt pénze, csaja, és lakása. Mégis mindkét tagból a lélek ereje szólalt meg a versekben, a magyarságuk, a büszkeségük és a .... LELKIISMERETÜK. Radnóti származása miatt nem volt magyar, mégis magyar lett, míg Ady pénzszórása, kurvázásai és nihil életmódja miatt adta ki vezekelését nemzeti, hazafias verseiben. Becsületükre legyen mondva!