Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Vörösmarty és Arany -összehasonlításához

2008.03.09. 23:29 nincsa

Vörösmarty: Előszó és Arany János: Letészem a lantot című versének összehasonlító elemzése

 
 

Ismét egy összehasonlító verselemzéshez készítettem egy vázlatot . A mai netkorrep irodalmi műelemzése Vörösmarty és Arany János költészetének, gondolati-és érzésvilágának összehasonlításával foglalkozom. Ez az internetes korrepetálás a teljesség igénye nélkül igyekszik segíteni.

Azt azonban leszögezem, hogy nem készítek fogalmazást, csak nagyon vázlatos formában kívánok „korrepetálni.”

Arra azonban figyeltem, hogy ne kelljen a verseket keresgélni, itt olvashatók.

 
A versek elolvasását feltétlenül javaslom. ( Csak akkor lesz érthető a vázlat)

Vörösmarty: Előszó  
 

 Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.

     Öröm - s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje.
     Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillantatig.
Mély csend lön, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,

A szellemek világa kialutt

S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt várasokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.

     Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üvegszemén a fagy fölengedend,


S illattal elkendőzött arcain
Jókedvet és ifjuságot hazud:
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?

Baracska, 1850-1851 telén, télutóján


 
 Arany János: Letészem a lantot


Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tőlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belőlem a jobb rész kihalt.
A tűz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ.
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam:
Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, müvészi gonddal
Függött a lantos ujjain;
Láng gyult a láng gerjelminél
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Zengettük a jövő reményit,
Elsírtuk a mult panaszát;
Dicsőség fényével öveztük
Körűl a nemzetet, hazát:
Minden dalunk friss zöld levél
Gyanánt vegyült koszorujába.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylő hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon... Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Most... árva énekem, mi vagy te?
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetőbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után...?
Hímzett, virágos szemfedél...?
Szó, mely kiált a pusztaságba...?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Letészem a lantot. Nehéz az.
Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifjusága!

(1850. márc. 19.)

 

Vázlatpontok (még a sorrend sem kötelező; csak gondolatébresztés!)

 
 

1.     A két vers megírásának időpontjából, mire következtetsz? ( szabadságharc bukása után vagyunk)

 

2.     A két költő lelkivilágának különbsége:

 

Vörösmarty: Képtelen belenyugodni mindabba, ami az 1848/49-es szabadságharc bukása után történt. Fájdalommal teli, csüggedés, indulattal teli, zaklatott vers. Látomás.

 
 Arany: belenyugszik a bukásba, indulatmentes.

 Toposz: „Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.”
(fa = nemzet; virág= költészet)

toposz:görögül = hely; a közismert, közkinccsé vált korokon átívelő költői kép, írói fordulat, cselekményelem. A hozzá kapcsolódó képzetek is mindig rokon jellegűek ( eső = bánat, fürdetés = múlttól való megtisztulás ). A modern irodalomtudomány szóhasználatában a toposz az irodalmi művek sorában fellépő azonos vagy hasonló jelentésű szövegrész, visszatérő kifejezés, klisé, séma, alkotói felfogás, szemléletmód. http://www.literatura.hu/lexikon/t.htm

 

3.     Mit ábrázol a két vers?

 

Vörösmarty: a katasztrófát (látomásszerűen)-bukás, önkényuralom,

megtorlás.
 
Arany: katasztrófa utáni állapotot,
érzelemvilága: a költészet értelmetlen
Okok: Magyarország tragédiája, a barát (társaság) hiánya- Petőfi halála, magányérzés
 

4.     Az emberi élet állapotának ábrázolása:

Vörösmarty: az élet folyamatának három állomását, a múltat, a jelent, a jövőt mutatja be.

Arany: a jelenből visszatekint a múltba.
 

5.     Szerkesztés: Vörösmarty: nem osztja versszakokra, Arany igen. Zaklatottság – Vörösmarty ,

      harmónia – Arany 
 versszakonkénti értelmezés

1.vsz: lemondás, belenyugvás, szomorúság

2.vsz: értékek a múltból , harmónia a természettel, boldogság( refr. ellentét)

3. vsz: utalás a barátra, Petőfire,

4. vsz. =közösségélmény

5. vsz. bizonytalanságra, illúzióra utaló szavak: „látni véltük, álmodánk,"

6. vsz. Jelen---„Most…) metaforák, hasonlat , (IDÉZNI)

„temető, kíséret, halál, szemfödél” – elmúlásra utaló szavak--- és a költészetre

7.  vsz.  ( első sort ismétli –keret!)- a jelenben a költészet értelmetlen—

      nyugodt megállapítás: „ Nehéz” a lant, a költészet

 
Vörösmarty:
A vers tételmondatai:
 

„Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt”  
( reformkor szellemi harcaira utal)

 

     „Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillantatig.” 
( az újat hozó kor ábrázolása, minden elámul az újszerűség láttán)

 

„A vész kitört .” (Tőmondat, ami jelzi, hogy a tavsz után mégsem a nyár érkezik , hanem a borzalmas jelen- önkényuralom, bosszú a szabadságharc miatt)

„A szellemek világa kialutt „ ( Az ellenség ereje még az ész erejét is kioltja, szörnyűség következik)

„Most tél van és csend és hó és halál”. ( monoton a kötőszó ismétlése és a mély hangrend miatt; reménytelen, értéktelen jelen)

„Jókedvet és ifjuságot hazud:” ( hazug tavasz, a Föld megőrült)

Hová tevé boldogtalan fiait? ( A kérdés a szabadságért elesett magyar katonákra utal)

 
 

6.     Versszervező elv:

 
Vörösmarty:

1.     évszak –metafora

                     Tavasz:   ember-világ, ember –természet közötti harmónia, feloldódik az ellentét a szív ( érzelem) és az ész ( értelem) között

                      Nyár: költői kép nincs a nyárról, de a természetben  a tavasz után a nyár jön, azonban nincs feloldódás, amit sugallt a tavasz, mert „A vész kitört” – A borzalmakat festi le– egyre mélyülő, fokozódó jelzőkkel

                       Ősz: nemcsak képileg nincs a versben, hanem gondolatilag sem. A céltudatos emberi tevékenység nem hozott eredményt, nincs gyümölcs, ( Ez az évszak a hiányával van jelen)

                       Tél: élettelen, reménytelen, komor, = JELEN

                                Pusztulás, elmúlás ( megtorlás)

„Most tél van és csend és hó és halál”
 

                     Új Tavasz: = Jövő ( természet körforgása, de nem harmóniát hoz, tragikus „Jókedvet és ifjuságot hazud:”

 

      2.biblikus képek ( Isten elborzad , megőszül, az ember kegyetlenkedéseit láva)

      3. romantikus ellentétek

 
 
Arany:

1.     múlt és jelen szembeállítása= időszembesítés

2.     értékszembesítés – kiábrándulás, belenyugvás: a múltat visszahozni lehetetlen

 

7.     Idő -és értékszembesítés mindkét versben:

      Értékekben gazdag múlt

      Érték nélküli jelen

      Jövő ( csak Vörösmarty) látszólag érték, valóságban érékhiány

 

8.     Kezdőkép:

      Jelkép:

Arany ( ismétli a címet) lant= költészet,

Vörösmarty: tavasz=reformkor, megszemélyesíti a tavaszt, mozgalmas igék:

 

„Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,”

               

9.     Címről

Vörösmarty: - mire utal?

„Három rege című mű előszava, Bathyány Emmának ( a

miniszterelnök lánya) íródott.

Előszó az ember – a világ tragédiájának ábrázolásához

 
Arany: ( abbahagyni a költészetet („Letészem a lantot”)



10.Költői érzelem:

     Arany –kettősség . lelkesedés a múlt érékeiért, és csüggedés a jelen miatt , belső küzdelem

 
Pesszimizmus- lemondás, fájdalom

Kifejezése: refrén, indulatszó, „ lettél, levél” – múltra utalás, ünnepélyes, archaikus kifejezéssel, megszólítás („ lelkem ifjusága)---- ódaszerű kifejezőeszközök

 
    Vörösmarty: zaklatottság
                     Látomás,fájdalom
bánat, kétségbeesés ( elégikus)
                    

10.Műfaj:

Arany – elégia- óda

             Elégia, mert: kijelentő mondatok, lásd első sor, a múlt, jelen szembeállítása „nem" tagadószó, késleltetett mondatok (…-kal jelölt)

Vörösmarty- elégia, rapszódia  ( Hol , miért? )
 

11.Verszárlat:

Vörösmarty- kérdés ”Hová tevé boldogtalan fiait? „

                                   régies múlt használata, mint Arany

 
    Arany: - refrén , változtatással -  már nem kérdés—bizonyosság:

     „Oda vagy,  érzem, oda vagy
      Oh lelkem ifjusága!”

   12.  Összegzés: Mennyiben hasonlít, mennyiben különbözik Vörösmarty és Arany érzelmi világa?

 
 
 
 
 
 

1 komment

Címkék: előszó arany korrepetálás verselemzés vörösmarty netkorrep internetes korrepetálás letészem a lantot összehasonlító verselemzés

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr33373436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.