Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

A Kalibán és a Gondolatok a könyvtárban összehasonlítása

2008.01.28. 07:03 nincsa


Összehasonlítás:

Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban és Szabó Lőrinc: Kalibán

 

A blogbejegyzések közül többnyire az összehasonlító verselemzések a nyerők.

 

Megértem, mert nem egyszerű átlátni két verset.

 

Azért segítek, hogy

    ne legyen a magyar irodalom ( és nyelvtan) mumus.

     A  műelemzés ne  nemszeretem –feladat legyen

 

 De van feltételem is:  A művek  elolvasása ( akár többször is )

Tudom, hogy ez     i  d  ő  i  g  é  n  y  e  s !

De mit számít ez, ha  sikerül megoldani a feladatot?!

S  i  k  e  r   é  l  m  é  n  y   r  e    m  i  n  d  e  n  k  i  n  e  k    s  z  ü  k  s   é g  e   

v  a  n .

Az pedig már hab a tortán , hogy közben észrevesszük, hogy mi a szép, mi a korszerű, és mitől nem giccs egy-egy műalkotás?

 

 

De vajon, mi a szép Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban és Szabó Lőrinc: Kalibán című versében? Mit kell észrevenni, hogy szépnek lássuk!?

Mi a két versben a hasonlóság, mi különbség? 

Az alábbi vázlatban ezt próbálom körbejárni, hangsúlyozva, hogy természetesen nem az a „tuti” csak, amit itt olvashat a kedves idelátogató.

Egy irodalmi házi feladat elkészítéséhez bizonyára némi segítséget nyújt.

Ennyi volt a „rizsa”, remélem, az alábbiakból lehet szemezgetni is.

 

 JÓ  SZEMEZGETÉST!

 

Már az is feltűnhet, hogy Vörösmarty és Szabó Lőrinc születése között 100 év telt el. Életük hossza is közel azonos.

(1800-1855)  (1900-1957)

Egyikük a reformkor idején élt, a másikuk a 20. század első felében.

Kérdés, amin érdemes elgondolkodni:

    A két korszak miben különbözött, miben hasonlított, ha mindkét költő elégedetlen valami miatt?Ki miért?

 

 Vörösmarty 1844- ben írta ezt a verset, tehát nem a pályája kezdetén, ellentétben Szabó Lőrinccel.   A Kalibán 1923. november 11-én jelent meg az Est-ben.

    Mi volt jellemző Vörösmarty költészetére az 1840-es években, és mi Szabó Lőrincére a húszas években?

 

Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban  

 

 Fő kérdés/ töprengés tárgya :

"Hogy míg nyomorra milliók
születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön, „

Vívódás, fájdalom, kétségbeesés- mi lesz a világgal, ha ez így marad.  Az emberiség fennmaradása ezen áll vagy bukik .

A kapitalizmus kétarcúságát bírálja:

 „Irtózatos hazudság mindenütt!”

Szembefordul a jelennel, de nem  emberiség teljes pusztulásában látj a megoldást.

 

 A lelkében átélt kín ,  a világban meglévő értelmetlen és elérhetetlen dolgok ellenére  ott a remény.

    Milyen megoldást olvashatunk ki a versből arra, hogy ne a nyomorgók legyenek többségben, „a nagyobb rész boldogsága?” is biztosítható legyen?

Szociális megoldások:

    A nyomorgók összefogása ( idézetekkel bizonyítható)

    A pórnéppel való együttérzés

Morális feladatok:

    Nemzeti felemelkedéssel- minden nemzet feladata, hogy áthidalja az egyenlőtlenséget

    A küzdés az egyetlen lehetőség a felemelkedésre.  

    Mi az oka az emberiség boldogtalanságának?

    Vörösmarty nem veti meg az embert,

    nem is a szellemi alkotásokat tartja bűnösnek,  

    a baj okát abban látja, hogy nem jól használja az emberiség  szellemi alkotásokat

 

    Miben kételkedik Vörösmarty?

 

                                           A tudásban, az előrehaladás értelmében

 

„- Ment-e
A könyvek által a világ elébb?”


 Fő mondanivalója:

Vörösmarty a felvilágosodás gondolatait megtagadja (kételkedik: tudásban, haladásban, fejlődésben)

Az elnyomottak sorsa miatt vívódik. Azonosulni tud a szegényekkel.

A szolgaság ellen emeli fel a szavát

 A küzdelem meghozza gyümölcsét, és akkor mondhatjuk:

„Ez jó mulatság, férfi munka volt!”

 

Szabó Lőrinc: Kalibán

Verskezdet:

 „Égesd el a könyveket, Kalibán!
Pusztitsd el õket! Mind!”

 

        az ember szellemi alkotásának elpusztítására szólít fel

        – Vörösmarty a könyvek / tudás felhasználásának módját kifogásolja

 

Fő mondanivaló:

Az ösztönök nevében hadat üzen az öntudatnak, az értelemnek, a szépségnek.

Nem fogadja el, hogy a világ olyan, amilyen .

- Kiknek a nevében szól Vörösmarty?

 

Ellenétek Szabó Lőrinc versében:

 Lét-tudat,

Ösztön – elvont gondolkodás

 

Miért?

    Lázad- szenvedélyesen,

Mi ellen?

    Jelen, kapitalizmus embertelen zaklatottsága,

    Kiszolgáltatottság , bizonytalanság ( életrajzából idevehető részek:  Babitscsal való barátság  megszakadása, házasság, szerkesztőségi munka )

 

    A kor –és életkörülményei csapdái (Vergődő emberként, aki elveszette a harmóniát, a nyugalmat )

 

 

 

Kit szólít meg?  (Szónoklat)

 

    Kalibánt -  a félig állat , félig ember , de mindenképpen szörnyeteg, sátán.  ( Shakespeare A vihar c. drámájának figurája –Babits fordította- Szabó L. látta a darabot). Az értelemellenesség hősének kiáltja ki.

Miről szónokol neki?

 

    Könyvégetésre, kultúrarombolásra biztat

Meghökkentő, arra biztat, amitől – költőként-újságíróként!- óvni szeretne!

    Mi mindent akar elpusztíttatni?

 

Miben kételkedik Szabó Lőrinc?

 

    Emberi kultúrában, a szellemi életében, az ember gondolkodásában (Vörösmarty nem! )

Miért?

    A szenvedő embert képtelen kiemelni a társadalom a vergődéséből, nem tudja jól elrendezni az életét, nem biztosítja a boldogságát

 

 

Stílus: Zaklatottság  

1.      felkiáltó, felszólító mondatok

2.      szaggatott mondatok (áthajlások, enjambement)

3.      nem törekszik zeneiségre ( rímtelenség, vagy alig észrevehető)  

 

 

            Szókincse:  a modern civilizáció , nagyvárosok szavai

                               Nem festői szavak

 

 Összegzés::

    Szabó Lőrinc nem hisz a harmóniában, csak a pusztulásban

    Céltalannak, rossznak, pusztítónak érzi a világot .A modern civilizáció nem szép.

    Nincs más megoldás az egyén számára, mint megszüntetni azt a világot, amiről csak átokszavakat lehet mondani.

    Nagyfokú ellentét a technika – a fejlődés és az emberi viszonyok között. (Vörösmarty nem erről ír)

 

 A két vers összehasonlításának összefoglalása:

             Melyik költő jutott el a keserű töprengésében mélyebbre? ( SZ. L. még az embert is képes volt megtagadni!)

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szabó lőrinc összehasonlítás korrepetálás vörösmarty műelemzés

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr71314346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.