Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Ady szerepvállalása ( Szeretném, ha szeretnének című verséről)

2007.12.02. 18:27 nincsa


Kedves Olvasóm!

 Ismét nem   kész műértelmező fogalmazást kapsz tőlem, hanem
  • gondolatébresztő kérdéseket,
  • néhány tényt közlök és ...
  • súgok néhány kulcsszót.
Hiszem, ez alapján képes leszel egy versértelmezést megírni, ha netántán  éppen ez a feladatod.

 

 

Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

 

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

1909 jún. 20.  (A Nyugatban jelent meg először: 1909. július 1. ; ugyanezen decemberében a Szeretném, ha szeretnének című kötet nyitóverseként volt olvasható)

 

I.                    A vers értelmezéséhez hadd kezdjem egy megállapítással: a „boldog ős” a „rokon” „ismerős” szavakat nem elsődleges jelentésükben célszerű értelmeznünk.

Ezek a szavak jelképes értelműek. Hogyan kapcsolható ezekhez az öntudat, a magabiztosság, a költő irodalmi szerepe?

Mely szavakkal teszi itt nyomatékosabbá a jelképes jelentéseket?

 

II. Érdemes a verssel kapcsolatba hozni a pszichológia  alaptételét

 

  1. Az ember, ember, minden ember olyan, mint egy másik ember, tehát rendelkezik az emberre jellemző jegyekkel. (dolgozik, tanul, beszélni tud stb)

 

  1. Minden ember olyan, mint néhány másik ember. Ezek szerint mindenki besorolható valamilyen csoportba. (Pl. férfiak-nők, fiatalok-öregek stb)

 

  1. Minden ember olyan, mint senki más. Az ember egyedüli lény, megismételhetetlen, nincs még egy ugyanolyan.

 

 

 

III. Kapcsoljuk össze a verset ezekkel az általánosításokkal.

 

Kitől határolja el magát Ady? Kikkel azonosult?  

. „minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,”- (METAFORA)

 

IV: Mit sugall még a fenti idézet? (Adok néhány kulcsszót: magány, elidegenedés

egyén tragikus árvasága)

 

V. Olvasd tovább a verset, a „De”-vel kezdődő sorok mire utalnak? (mohó, kétségbeesett szeretetvágy)


VI. Adatok Ady életéből: ekkortájt nyugtalanították, hogy nem értették meg költészetét, a magára maradt művészek fájdalmas életét élte.

 Ezt a verset maga Ady olvasta fel Nagyváradon, egy kiállításon. (Király István: Ady Endre című könyvében olvashatsz erről)

 

Mit jelenthetett vajon a költőnek, hogy felolvashatta a versét?

 

Érdekesség: Ady felolvasását megtapsolták, de volt , aki sírt, .Gulácsy Lajos a már-már megőrült  festőművész  Ady „vállára borult  és zokogva felsírt.”  

 Ez a jelenet is szimbolikus. A magányos emberek találkozása. Nem egyedül a lírai alanyra vonatkozik az elszigetelt magány.

 

VII. Alakzatok a versben :

A strófákat sorismétlések zárják, miért?  

Az indító versszak („senki”= másoktól való rideg elzárkózottság) szavára az utolsó egység („valakije”= valakihez való tartozás örök emberi vágya) felel.

 

Rímek: toldalékok rímelnek a versszakok felében, míg az utolsó 2-2 sor ríme  szóismétlés

 

VIII. A vers nyelvtani vizsgálata (grammatikai vizsgálat)

 

Szófajok: a vers első felében névszók, csak egyetlen ige ( „ vagyok”) ; a másik felében több ige és igenév található. Mit jelenthet ez?

 

Mondatok vizsgálata:( modalitás alapján ) a vers elején kijelentő mondatokat, míg a második szakaszban óhajtó mondatokat találunk.

                                    ( szerkezet alapján) mellérendelő mondatok  az 1.2. szakaszban, míg alárendelő mondatok a 3.4. vsz-ban

 

IX: A vers szerkezetileg két jól elkülöníthető részre tagolódik. Mit fogalmaz meg az 1.2. versszak, és mit a 3.4. ? (vershelyzet- és az erre adott válasz)

 

 

1 komment

Címkék: magány ady társtalanság szimbólum elzárkózottság szeretetvágy

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr81249891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szandra90 2008.10.30. 10:52:07

Sziasztok! Segítségre lenne szükségem. Ady: Sem utódja, sem boldog őse c. vers elemzését keresem.
Előre is köszönöm!