Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

A magyar nyelv sajátosságai 14 pontban

2007.10.29. 21:20 nincsa

A magyar nyelv hangzását még az idegen anyanyelvűek is kellemesnek érzik.

 Büszkék lehetünk anyanyelvünkre.

Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány dolgot, amivel bemutathatjuk –bárkinek a világon-, hogy mitől is szép a magyar nyelv.  

 

1.      A nyelvünk dallamos (Van olyan külföldi, aki legszebb szavaink egyikének tartja a „cipőfűző” szavunkat. ) 

          A kellemes hangzás okai:

Tisztán, (artikulálva) soha nem elharapva képezzük a hangokat

A magánhangzók és a mássalhangzók aránya kedvező

Szavakon belül a magánhangzók is harmonizálnak egymással

 Az ősi magyar nyelvben csak mély hangrendű, vagy magas hangrendű szavak, több alakú toldalékok szerepeltek, (vegyes hangrendű szavak és az egyalakú toldalékok nem, azok később alakultak ki)

                  

                   Rövid és hosszú hangjaink is vannak

                   Mássalhangzóink nem torlódnak

                   Nem egyhangú a nyelvünk,

                  (bár sok szóban szerepel az „e” hang, de másként ejtjük)         

                   A tájnyelvi kiejtés árnyalja, szebbé teszi a nyelvünket

 

2.      Több mint 1 millió szavunk van (bár nem találjuk meg mindegyiket a különféle szótárainkban sem) . Tehát gazdag a szókészletünk.

3.      A költők használják ki leginkább a nyelvünknek azt a képességét, hogy  sok szónak átvitt értelme, másodjelentése is van. . (Álljon itt egy példa: sokszor fogjuk hallani a közeljövőben: tök hideg van. Mennyivel többet mond a kifejezés, ha az alábbi szavak valamelyikét használjuk a tök (= tökéletes) helyett: dermesztő, metsző, csikorgó, vérfagyasztó, farkasordító stb.)

4.      Az 1 millió szó közül többnyire az ősi eredetű (uráli, finnugor) szavainkat ( kb, 1000!) illetve a belőlük képzetteket használjuk. Ha a többi mindennapi szókincsedben meglévő szavak eredetére vagy kíváncsi, akkor nézd meg a Történeti Etimológiai Szótárt ( TESz) ( 4 kötet)

5.      Nyelvünket a történelmünk folyamán állandóan, napjainkban fokozottan gazdagítják az idegen szavak is. Szerencsés, ha képes egy-egy ilyen szó hozzáidomulni a nyelvünkhöz.

 

A mai nemzedéknek is van feladata ezen a téren, hogyan lehetne a számítógép szakkifejezéseit magyarrá tenni?

 

6.      A magyar nyelv képzői alkalmasak arra, hogy új szavakat, különböző jelentésváltozatokat, finom árnyalatokat, hangulatos szavakat hozzanak létre.

7.       A kezdetben kb 1000 ősi szavunkból a szóképzéssel, a szóösszetétellel és egyéb szóalkotási módokkal keletkeznek újabb és újabb szavak. Hatalmas szócsaládok jönnek létre

8.       A magyar nyelv sajátossága, hogy a toldalékokat (ragok, jelek, képzők) a szótő után fűzi..

9.      A ragokkal tömöríteni tudunk ,   egy-egy szóval tudjuk kifejezni azt , amit más nyelvek több szóval.. Pl. barátom (nincs szükség arra, hogy azt mondjam enyém barát), ha azt mondom, olvasom: akkor kifejezi ez az ige, az egyes szám első személyű alanyt és  utal   

10.   Igekötőink is a tömörséget szolgálják. Ha nem igekötővel fejeznénk ki, hogy megtanuljuk pl. a nyelvtant, akkor elég körülményesen kellene elmagyaráznunk, mit is akarunk a nyelvtannal.

11.  A jelző megelőzi a jelzett szót , és a jelző nem kap toldalékot. Szép kislányt láttam , és nem szépet, kislányt

12.  A páros testrészeket egyes számban használjuk ( fáj a kezem a sok írástól)

13.   Térben és időben tájékozódnunk kell nekünk is, őseinknek is kellett. Éppen ezért a hely-és időhatározónál kialakult az irányhármasság ( Hol? , honnan,      hová? ; mikor, mióta, meddig)

14.  Helyesírásunk hangjelölő, betűíró. Van egy csomó szabály, amit meg kell jegyeznünk, hogy le tudjunk mindent írni helyesen. (Gondolj az angolra pl. – az angol nyelvet sem egyszerű helyesen leírni) . Ha sokat  látod leírva  ( OLVASÁS során) a magyar szavakat, még a helyesírási készséged is fejlődik.

 

Bízom abban, hogy a fentiekkel nem vettem el senkinek a kedvét a nyelvtan tanulásától. Az volt inkább a célom, hogy megértsd a nyelv mélységeit, hogy elhidd: a magyar nyelv szép .

 

 

2 komment

Címkék: anyanyelvünk

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr91212388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RAMÓNA · http://kagome100.mindenkilapja.hu 2007.11.08. 21:26:13

az én kedvemet nem vette el-sőt érdekes dolgokat is olvashattam!!!tetszik a blog-ez most olyan mikor ági néni nyelvtan óráján ülök és hallgatom a sok újj dolgot -csak ez olyan """NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ"""-:-):-)

nincsa 2007.11.10. 17:12:37

Ramóna!
Köszönöm, hogy megszólítottál a bejegyzéseddel. A blogban leírtakról csak annyit: Verbálisnak verbális , hiszen a szavakat ( mondatokat) kell értelmezni, csak nem közvetlen kommunikáció. Bár, ahogyan egy szöveget megszerkeszt, leír, elrendez az ember, annak is van üzenete, az pedig valóban nem verbális.
Remélem , ezt a pontosítást nem veszed zokon, és visszatérsz máskor is ide.
Biztos találsz majd rajta hasznos tudnivalót.
Talán nem maradt benned rosszérzés, mert tudod:
"Ki a rosszat bátran tűri ,az megkapja majd a jót."
Plautus gondolatával búcsúzom, ha akarod tudni, ki ő, a wikipédia segít.