Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Berzsenyi A közelítő tél és Levéltöredék barátnémhoz című versek összehasonlítása irodalmi korrepetálással

2008.11.29. 22:23 nincsa

Kedves Olvasók!

Itt most a verselemzőket segítem.

A címben jelzett két verssel, összehasonlító elemzésükkel  foglalkozom ebben a korrepetálásban .
 
 
Ha én lennék Te , kedves Olvasóm , feltétlenül így kezdeném:
 
 

1. Hangosan , ütemezéssel elolvasnám  a két verset. /MIÉRT? -(hogy)megérezzük ütembeli különbségüket, észrevesszük rímbéli eltérésüket, hangulatukról is hamarabb kapunk benyomást .

 
Továbbá:
2. Ismételnék   MIT?
 
  • Berzsenyi költészetére jellemző vonásokat:

klasszicizmus – antik versforma ( ókori görög-latin)  tanítói célzatú versek, Horatius életfilozófiája ( arany középút), logikusan felépített vers

romantika: zaklatott emberi lélek ábrázolása, romantikus képek a verseiben , teljességre törekvés )

  •  Elégia és az episztola ( költői levél)  fogalmát, jellemzőit.
 
 
 
Az összevetéshez csak a fentiek után  kezdenék

 

1804 után íródtak  ezek a versek ( lehet közel azonos időpontban) ( Berzsenyi élete és 1804 utáni időszak kapcsolata)

Mindkettő műfaja: elégia 

 

Hangulatuk hasonló— bánatos emberi lélek,

 
Téma:   múlandóság-  Berzsenyi- motívum
 

A közelítő télidőszembesítő vers, időmértékes verselés,

Levéltöredék barátnémhoz --- létösszegző vers, ( 2. versszaktól önvallomást ír,  lelkiállapota szomorúságát festi le) ütemhangsúlyos ( 4 ütemű 12-es) , keresztrím

 

 Lolli= barátném?    A kérdésre nincs teljes bizonyossággal adható egyértelmű válasz  

 
 

A közelítő tél című versről már többször írtam, amikor pl. Adyval, Rilkével hasonlítottam össze / Lásd netkorrep blog archívumában: http://interneteskorrepetalas.blog.hu /, ezért itt ezzel a verssel nem foglakozom .

 

A továbbiakban a Levéltöredék barátnémhoz című elemzését segítendő készült ez a korrepetálás.

 

Címéről : Levéltöredék? – valójában:  nem, hiszen teljes egész vers/ van verskezdete, zárlata/ Levél? Episztola? Ez sem egészen az .A levélben megszólítás, E/2. szokott lenni,   Ebben a versben csak az első versszakban van

Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet,
     S távolléted alatt kedvem miben lelem!
Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet,
     Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.

 

2. vsz-tól környezetrajz, a lírai ént körülvevő világ konkrét lefestése, 

Mi mindent tudunk meg erről a világról?  Hogyan összegzi létét?
 
 
A környezetének bemutatása után  gondolatait vizsgálja

„A képzelet égi álmába merűlök,
     S egy szebb lelki világ szent óráit élem. „-.

Milyen a lelkiállapota? Mi aggasztja ?
 
 Az élet eltűnt örömei.

„ Már elestvéledtem,
     Béborúlt az élet vidám álorcája!”


Az ifjúság elmúlt ( lásd A közelítő tél)

Milyen költői eszközökkel fejezi ki ezt a szomorú lelkiállapotot?

        metaforák,

        sz- hangok alliterációja ( lásd : „A szelíd szerelem hamvadó szikrája”) Milyen hatást okoz az sz hang? ( sóhaj?)

Verszárlat: a magányos lírai én vigasztalódik

( szerelem emlékével és  melancholikus dalaival, alkatával ) 

 Vigyázat! Az összehasonlításnak itt még nincs vége. Összegezd  röviden , amit a két vers kapcsán a legfontosabbnak érzel
 
 
Szómagyarázat:

melancholikus: szomorú, magába forduló ember, visszaemlékszik, töpreng a múltján, ezzel szinte ápolja a szomorú emlékeit. Számára ez megnyugtató.

.

 

Remélem , kedves Olvasóm , Téged meg ez a mostani korrepetálás nyugtat meg .

 

 

1 komment

Címkék: berzsenyi összehasonlítás korrepetálás verselemzés elégia levéltöredék barátnémhoz

Móricz (Tragédia ; Egyszer jóllakni ) összehasonlításhoz tippek

2008.11.29. 19:45 nincsa

 

Szép napot ( estét , reggelt) kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Vagy ahogy Ti mondjátok:

H  e  l  l  ó!

 
 
 

A mai korrepetálás ismét novellaelemzéssel, novellák összevetésével foglalkozik.

 
 

Mindenféle összekötő szöveg,(rizsa)  s mindenféle apró tanácsok nélkül vágjunk bele

Móricz 2 novellájának összehasonlításába /Tragédia és Egyszer jóllakni/ .

 
  • Rövid leszek. Lényegre kívánom felhívni a figyelmet. .  
 
 
1. Tragédia: 1909

    Egyszer jóllakni: 1933 / Móricz bekapcsolódik a harmincas években a politikába/

 
 

 2. Főszereplő : Kis János   ( ugyanaz a Kis János-e? vagy inkább a Kisjánosok egyike? Beszélő név. )

 
3. Címmagyarázat:

Tragédia – címben erős utalás tragikus dologra; itt a cím a műfaj is; tragédiákban értékekért küzdenek- elbuknak

Mit jelent az Egyszer jóllakni cím (sejtet-e tragédiát? - )

 
 
4. A főszereplő célja :

Közös: ki akarja enni mindkét Kis János  a nagygazdát a vagyonából –Móricz-motívum

 
5. Cselekmény röviden ( feltétlenül szólni az alábbiakról) :
Tragédia

Képes –e kitörni a szürkeségből (halálában, életében sem vették észre)

 Tud-e teljesülni a vágya –(sokat enni – 50 töltött káposztát pl.)

 

Egyszer jóllakni: - nem kell küzdenie azért, hogy a többi parasztembertől kitűnjön, hiszen gyönyörű fiatal felesége okán már ez megtörtént,

                             - a történet végén mégis olyat tesz, ami miatt a figyelem középpontjába kerül (het)

                             - Itt szerelemről van szó, szemet vet a szépasszonyra az ifjú gróf

                             - A szereplő célja: a jóllakás, azt is kevésnek tartja , amit tíz   embernek  szánt a gróf.

 
6. Bukás: 

Tragédia -  a nyomorhoz  , nélkülözéshez szokott gyomra nem tud megküzdeni a zsírosabb, tartalmasabb étellel- halálát okozza

Egyszer jóllakni:  ő sem tud annyit enni , mint amennyit akart- de nem pusztán a nélkülözés az oka, hanem a szerelmi féltékenység .

 

7. Befejezés: / mindkettő tragikus, de nem ugyanaz az esemény okozza a tragédiát, / Vajon miért a csendőr ellen fordul Kis János az Egyszer jóllakni című novellában .

 
8.Szóljon az elemzés a két főszereplő jellemzéséről  is.
 
9. Helyszín:
Egyszer jóllakni

A férfiak mindennapos munkájának helyszíne _-- répatábla- részletes leírás ( vajon miért időz el a táj bemutatásánál is az író? )  : Nem mentek haza éjszakára sem

 
 

Tragédia: mező (nem a mezőt mutatja be részletesen, hanem az embereket) – „ izegtek-mozogtak ezek a hangyaszorgalmú emberek,” „ örömet találtak” az irdatlan nagy munkában,; hazamentek este ; a lakodalomban készül teljesíteni elhatározását Kis János

 
 10.

Tragédia   Kis János fia vitte az élelmet, számára nem hagyott az apja egy falatot sem.  

Egyszer jóllakni

A feleségek vitték az ennivalót , Kis János – nem akarta megenni az utolsó darab kenyeret sem . („ hátha még nagyobb éhség is lesz ezen a grófi földön…”)

 
11. Hol kerül sor a lakomára?  
Lakodalom /Tragédia/

 Táncos mulatság, Munkájuk jutalma- ami inkább  a szép Kis Jánosné érdemeinek köszönhető  /Egyszer jóllakni/

 
12. Társadalombírálat

Tragédia:  , ösztönlények   miatt kritizálja a társadalmat  

Egyszer jóllakni: osztálytársadalom ellen / gróf- parasztság/

 

Szólj hozzá!

A gózoni Szűz Mária ( korrepetálás az elemzéshez)

2008.11.28. 21:53 nincsa

 
 
Olvassunk élvezettel Mikszáthot Kedves Olvasóim!
 
 
/A gózoni Szűz Mária című novella elemzéséhez/
 
 
 

 Egy varázslatosan kedves meseestről érkeztem haza alig néhány perccel ezelőtt. Kóka Rozália népművész előadásában a bukovinai székelyek egyszerű életéről hallgathattam történeteket ,  asszonyok „vétkecskéiről.”

 

Az egyszerű emberek életéről hallgatott mesék után szívesen vettem kezembe Mikszáth írásait ,habár ő nem a székelyekről, hanem a palócokról , a "jó palócokról" fűzte a történeteit.

Minden kedves olvasómat biztatom arra, hogy Mikszáth elbeszéléseit olvassa. Még azokat is kérem erre, akik hosszabb műveket nem szívesen olvasnak ilyen-olyan oknál fogva. Ezek a novellák többnyire rövidek.

 
  •  Az elemzés első lépése tehát az olvasás / a neten is megtalálható/  

 

  •   Az elemzés további lépései lehetnek:
  1. Helye az író munkásságában: A jó palócok kötetben jelent meg,  ez a 8. történet
  2. Mi a jellemző Mikszáth palócaira? ( ill. A jó palócok című kötetre?) Nógrád megye területén és a Felvidéken élnek, Mikszáth a mindennapjaikról írt, rövid elbeszéléseket. Népi ihletettség, egyszerűség, az élőbeszédhez közelítő stílus 
  3. Mi a közös a novellákban?Visszatérő hősök, a kötet többi novellájában is megtaláljuk a szereplők valamelyikét .Azonos helyszínek./ Létező földrajzi tájak kitalált vagy a valóságnak megfelelő néven A hősök életformája
  4. A gózoni Szűz Mária: szereplői: Gughi Panna, Csúz Gábor, Kovács MarisA novellában kötet más elbeszéléseinek szereplői közül itt is szó van : pl.Bede Erzsi, Bizi apó, Filcsik, Vér Klára,
  5. A novella helyszíne: a gózoni búcsú, a gózoni erdő , kápolna, kálvária , a szentkút
  6.  Népi esemény : a falusi búcsú , a keresztény vallás hívei zarándokolnak el a gózoni    búcsúba , amit szept. 8-án Szűz Mária tiszteletére tartottak
  7.  Röviden a történet: Búcsút tartanak Gózónban, a szentkúthoz sokan zarándokolnak, csodálják Gughi Panna szép énekhangját, meg őt magát is. Különösen Csúz Gábor, akinek nem tiszta az élete. A  lelepleződésük történetéről szól ez a novella.
  8. Mit tudunk Panna életéről?
  9. Mit tudtunk meg Gábor életéről?
  10. Hogyan zajlik a búcsúi zarándoklat?
  11. Hogyan lepleződnek le ?
  12. Hogyan dönt Gábor, amikor meglátja Marist a kisfiúval? /"nem is veszítesz el soha, ha megbocsátasz"
  13. Jellemezzük a főbb szereplőket : ( , külsejük, jellemvonásuk, cselekedeteik, beszédükalapján . ) Mikszáth jellemzési stílusa a tömörítés
  14. Mire  vonatkozhat a novella utolsó sora? ( szép, mint Mária a kisdeddel, Jézussal)
  15. A novellának morális üzenete van : (  isteni igazságszolgáltatás---mivel bizonyítható ez? )
  16. Milyen népies elemeket találunk az elbeszélésben? /Pl.  Közmondások, népies kifejezések, megszólítások/-
  • Közmondások, szólások:
„Ki sokat ácsorog a bíró udvarán, pöre van az olyannak”

 elnyomta a buzgóság (…)”

 
  • Népies szófordulatok: Hanem hiszen ,
 
 
  • Megszólítások, nevek: ( pl. Maris) húgom,
  •   Népies hiedelem - Mária megjelenése, pénz a szenteknek,
 
 

 

Remélem a fenti korrepetálással nem érzi senki rettenetesnek azt a napot , amikor Mikszáth - nagyon is olvasmányos, ízes, fordulatos, balladai hangvételű- novellájának elemzését kapta iskolai feladatul.
 
 
Kérem forgassátok a leírtakat és köszörüljétek hozzá elméteket, hogy saját szókinccsel készülhessenek el a fogalmazások, elemzések.
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: elemzés mikszáth korrepetálás novellaelemzés a gózoni szűz mária

Ly-os szavak gyűjtéséhez

2008.11.27. 19:28 nincsa

Kedves Diana és minden Olvasóm

Jó helyen jársz, ha ly-os szavak gyűjtése a feladatod. ( Bár 220-at nem írtam le , hiszen nem nehéz a feladat, csak másolni kell tulajdonképpen.( Miért is rossz a tanító néni? )

 

a netkorrep blogjában jó néhány , akár 100 vagy több megtalálható az ly-es szavakból.

Hol keresd? 

2008.01.05-i bejegyzésben,

van egy kevés2008.  10.11-i írásban is,

valamint  2008. 10.08-án is írtam néhányat ,

sőt itt  ( 2008.10.18) Mmárta nevű kedves Olvasóm a Hozászólásában is gyűjtött jó sokat .

 

Tudom ez még nincs 220 db.

Ajánlom, hogy olvasmányaid során , ha látsz egyet , akkor írd ki gyorsan.

Hogyan?

Legyen egy kis füzeted ( pl. szótárfüzet) , ahová gyűjtögetheted őket. Érdemes a kezdőbetűk alapján csoportosítani a szavakat, így könnyen ellenőrizhető, hogy leírtad-e már.

 

Honnan olvass? Lapozz bele pl. az alábbiakba, olvasgasd őket, keresgess a szavak között, de ne feledd, hogy az a célod, hogy ly-t találj. Sikerülni fog  , hidd el, ha nem kalandozol el.

1. Helyesírási szótár

2. Lexikonok

 

Ha ilyenek nincsenek ,akkor bármilyen könyvben ( tankönyv is lehet! )  újságban is kutathatsz.

 

Kíváncsian várom hány szót találtál meg ebben a korrepetálásról szóló blog korábbi megjegyzései között.

 

Szólj hozzá!

Címkék: nyelvtan korrepetálás ly

A Reményhez és A közelítő tél

2008.11.22. 18:08 nincsa

Csokonai  A  Reményhez és Berzsenyi A közelítő tél című vers összehasonlításához írok ebben a mostani korrepetálásban néhány segítő gondolatot, vagyis  inkább gondolatébresztő kulcsszót.

 

(Megjegyzés: A  netkorrep blogjában Berzsenyi versének elemzésével 2- szer foglalkoztam korábban.Elsőnek Ady egyik  versével ( 2008. 04. 06.) , majd Rilkével (2008.05.18. hasonlítottam össze )

Ha a két verset  elolvassuk ,(  feltétlenül legyen előttünk mindkét vers! A korrepetálásomnak csak akkor érzem értelmét ! ) szóval , ha túlvagyunk az olvasáson,  akkor bizonyára érezzük, hogy :

  • személyes, melankolikus  fájdalom szólal meg mindkettőben .
  1. Csokonai : Lilla elvesztése, ( Mit tundunk erről? )
  2. Berzsenyi: érett férfikorba lépve , Niklán gazdálkodik, az ifjúság, az élet múlandósága
  • Mindkettő felidézi a múltat ( Ki milyennek láttatja? ) 
  1. Csokonai: tavaszi virágoskert szépségével  jelöli azt a korszakot , amikor még bizakodó volt ( Lilla szerelem)
  2. Berzsenyi: negatív festés eszközével a tavasz , a nyár hiányát  mutatja

 

  • A két vers stílusjegyei:
  1. Csokonai : rokokó ( szókincs, idilli hangulat , miniatűr képek, csengő rím) Reményhez szól, a Reménytől(is)  búcsúzik
  2. Berzsenyi: romantika ( komor ellentétek, öröm - elmúlás; élet -szerelem-  halál , a tél közeledése megakadályozza, hogy újra legyen tavasz. ) A szókincs  antik elemeket hordoz.Bizonyítsuk) " Minden csak jelenés" - mire utal? ( Múlandóság?)

 

  • A két vers szerkezete:
  1. Csokonai: keretes : 1. 4.versszak között tartalmilag, érzelmileg párhuzamot vonhatunk   2. 3. versszak egymásnak hangulati ellentétet( 2. versszak- tavasz - szép= bizakodás; 3. versszak - tél - pusztulás =reményeit elvesztő lélek fájdalma)
  2. Berzsenyi : korábbi  bejegyzésekben megtalálható

 

  • Milyen műfaji jegyek vannak a versekben?
  1. Csokonai: elégia, dal , sőt óda jellemző vonásai is. Melyik miért? / A válaszhoz ismerni kell , melyik , műfaj milyen jellemzőkkel bír/
  2. Berzsenyi: elégia , benne értékeket szembesít egymással, összegzi az emberi életet
  • Költői eszközök keresése a versekben (pl.  jelzők, hasonlatok, megszemélyesítések, ismétlés, halmozás, fokozás  ) Miközben kerssük a versekben ezeket a költői eszközöket, képeket, mindig fogalmazzuk meg , miért , mit hangsúlyoz általa a költő.

 

  • Zeneiség eszközeiről ( rím , ritmus ) se feledkezzünk meg

 

 

A két vers összevetéséhez  ez a korrepetálás ennyi segítséggel kívánt hozzájárulni. Kívánok sikeres munkát, tartalmas kutatást a tankönyvekben , illetve a netkorrep blogjában . 

Szólj hozzá!

J végű szavak

2008.11.19. 19:22 nincsa

 Ez a korrepetálás most a helyesírásról fog szólni Kedves Olvasóim!

 

Arra a kérdésre, hogy ki tud j végű szavakat , csak azt válaszolhatom , bárki. 

Mi kell ahhoz, hogy gyorsan tudjak írni  j végű szavakat?

  1. türelem,
  2. akarat,
  3. idő.
  4. egy kis töprengés, 
  5. lexikon, szótár,
  6. ábécé ismerete    és .... már nem is biztos, hogy kell gyorssegély részemről itt a netkorrep blogjában.

 

Következzék a helyesírás korrepetálása néhány kérdéssel:

  • Mire is végződnek a felszólító módú igék? Másként kérdezve: mi a felszólítás jele? J. Tehát , akkor  máris tudunk néhányat: pl. írj, tanulj, másolj , énekelj, táncolj,gyalogolj, mozogj,  stb

 

  • Ha közben megéheztünk, kinyitjuk a hűtőszekrényt, ott is találunk j végű szavakat: tej, vaj, máj, fahéjas almáslepény, karéj kenyér, karaj, olaj,hájas kalács, madártej,
  1. Hú, de éhes lettem ! :-)

 

  • Ha belenézünk a tükörbe, mit látunk? haj, fej,száj, ujj,  csupa báj, aki visszanéz ránk.

 

  • Ha nem jut eszedbe j végű szó , akkor esetleg aj,-ej végű?

pl. óhaj, sóhaj, robaj, zaj, talaj, dörej, zörej, zsivaj, tolvaj,ricsaj

 

  • No és ezek tetszenek?  ej , éj, faj, fáj, héj, kéj,raj, juhnyáj, új, csaj, 

 

 

Remélem nem baj, hogy hagytam még jó néhány szót, amit Kedves Olvasóm te keress meg szótárban , lexikonban stb.

 

 

 

1 komment

Címkék: helyesírás korrepetálás j végű szavak

Gondolatok Madách Az ember tragédiája című művének problematikájáról

2008.11.19. 17:39 nincsa

Kedves netkorrepet Olvasók!

Miután  minap a korrepetálás írása közben elidőztem a Tragédiánál  (is),kitörölhetetlenül  motoszkált a fejemben mindaz a problémakör, amivel foglalkozott Madách Imre.

Ebben a bejegyzésben ezeket a motoszkáló gondolatokat lehet olvasni.

 
  • Mit vizsgál Madách, milyen következtetéseket fogalmaz meg ?
 

Az emberiség történelmében megjelenő eszmék és velük az a korszak is  eltorzulnak, nem képesek tökéletesen megvalósulni.

Mi lehet ennek az oka?  Az ember , aki nem képes gyarlóságait (= a velünk született természeti adottságaink) leküzdeni.

Újabb és újabb eszmék  bemutatásán, pusztulásán  keresztül mégis az  fejeződik ki,hogy
  1. Hitt a fejlődésben Madách, a történelem „végetlen teret”/ Nem végtelent/ biztosít ehhez. (Megjegyzés: Végetlen = nincs vége! Végtelen = óriás)
 
 
A determinizmus és a szabad akaratiság kérdését is vizsgálta
 
 

Önmaga tud-e tulajdon sorsán változtatni az ember, vagy eleve elrendeltetett a sorsa?

Valóságot vagy csak álmokat tartalmaznak-e azok az eszmék, melyekért küzd?

A természet végzetszerű törvényei nem gátolják-e az embert a céljai megvalósításában?

Elkerülhetetlen-e az emberi végzet?

Létezik-e társadalmi haladás (Hegel szerint a világot az ellentétek harca viszi előbbre)

Van-e értelme a küzdésnek?  
Miben lehet szabad akarata az embernek?
 
  • Mindezeket a kérdéseket a szereplőkön keresztül teszi vizsgálat tárgyává
 

Ádám:

a lélek és a szellem szabadságát hirdeti,

tudásra vágyik,

eszméket fogalmaz meg, értük él, küzd 

(Utolsó szín) Szabad akarata szerint dönt, amikor öngyilkosságra készül, úgy ítéli meg az álmában látottak miatt, hogy nincs értelme az életnek. 

Ez a kiábrándultsága azért nagy hatású, mert az emberiség pusztulását is jelenti, ha ő meghal, nem lesz több ember a földön.

Éva anyasága („Anyának érzem, óh, Ádám magam „) döbbenti rá azonban Ádámot, hogy már nem menekülhet el az élet elől.

Erkölcsi parancs, hogy élve kell maradnia, küzdenie, akkor is, ha nem éri el a célját. (Az élet akkor is folytatódik, ha ő meghal agyermek megszületésével)  

Lucifert elhagyja, bízik Isten kegyelmében, reménykedik abban, hogy, mindaz, amit álmában látott és kiábrándultsággal töltötte el, Lucifer gonosz ármánykodása csupán.

Lucifer:

a tagadás szelleme (bírálja az Úr világteremtését: versengeni szándékozik az Úrral)  „Világodat meg fogja dönteni

„Az ember ezt, ha egykor ellesi

 Vegykonyhájában szintén megteszi” )

képviseli a rációt, a hideg, számító értelmet, 

Véleménye szerint az egyén egyrészt szabad, (nem fogadja el, hogy az Úr parancsának engedelmeskedjen az ember, erre veszi rá az első emberpárt) másrészt nem szabad, mert a táj, ahol él, a természet törvényei szerint működik.

A biológiai determinizmustól nem menekülhet  az ember.

Az emberek tetteit nem akaratuk, hanem természeti tényezők irányítják.

 Éva:

az ösztönök, a természetesség, a jóság képviselője,

Otthonteremtő lény, aki lugost" készít, hogy pótolja a Paradicsom hiányának érzését.

élvezi az életet

Az utolsó színben ő hallja meg az isteni útmutatást, az Úr szózatát.

 Megmenti az életnek Ádámot.

Az Úr:

mindenható,

irányt mutat,

kegyelemben részesít,

küzdésre biztat

 

Végezetül még 1-2 mondat és a mű végső üzenete:

Az ember szabad akarata csak abban nyilvánulhat meg, hogy vagy a bűnt, vagy az erényt választja.

 

Madách szerint az ember nem képes élni az Úr gondviselése nélkül.

Az Úr segíti az embert igéivel, csak oda kell rá figyelni,

a bűnös vétke ellenére kegyelemben részesíti,

ígérete szerint mellette marad a küzdelmekben

„Mondottam, ember: küzdj, és bízva bízzál!"

         
 
 
 
 
 

 

Szólj hozzá!

Madách Az ember tragédiája - áttekintés

2008.11.18. 21:03 nincsa

Kedves Olvasók!

Az alábbi kérdések és válaszok  a netkorrep oldalán Madách Az ember tragédiája című művére vonatkoznak.

Mindezt azért írom , hogy   - teljessére törekvés nélkül  !!-  korrepetálni tudjam azokat , akik Madách művével foglalkoznak.

 

KérdésekVálaszok
Mi a műfaja ? drámai költemény, ami az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik ( mi az értelme az emberi életnek)
Hol a helye a világirodalombanAz emberiségdrámák között( pl. Goethe Faust)
Milyen a mű szerkezete?

színekre tagolódik.

1-3. szín : bibliai -

15. szín - bibliai  ( keretszínek)

4-14. szín  történeti színek ( Ádám álma)

Mi a helyszíne a történeti színeknek?

4. szín Egyiptom

5. szín: Athén

6. szín: Róma

7. szín Bizánc

8. szín Prága

9. szín: Párizs ( álom az álomban)

10. szín Prága  újra

11. szín London ( ez a szín Madách kora)

12. szín: Falanszter

13. szín: az űr

14. szín: eszkimók földje

 

Melyik történeti színben mit /kit alakít Ádám és kit Éva?

4. Fáraó és rabszolganő

5. Miltiádész  hadvezér, Lúcia

6.Sergiolus, Julia

7. Tankréd, Izidóra

8. Kepler, Borbála

9. Danton ; Éva: arisztokratanő, és  pórnőt is

10. Kepler, Borbála

11. Ádám - Éva

12. Ádám , Éva

13. Ádám öregember

14. Ádám nagyon öreg ; Éva - az eszkimó felesége

Milyen szerepe van Lucifernek? Mit akar bizonyítani ?A tagadás szelleme; azt akarja Ádámmal elhitetni, hogy nincs értelme az életének, azt akarn, hogy Ádám legyen öngyilkos , így kipusztulna az emberiség.
Ki , hogyan menti meg Ádámot az öngyilkosságtól?

Éva : "Anyának érzem , óh Ádám magam "

 

Eszmék, filozófiák hatása a műben

Kanti filozófia: ateljes igazság és a ilág megismerhetetlen

Hegel: céltalan körforgás / eszme - kiábrándulás -új eszme /

Utópikus szocializmus ( falanszter)

Eszmék: " Milljok egy miatt" - az egyén szerepe,
" E gyáva népet meg nem átkozom.

Az nem hibás" ( a köznép szeepe)

Élvezetek- megcsömörlés,

testvériség, kereszténység ( Homousion, Homoiusion

Szeretet- gyűlölet , elfordulás az eszméktől - áltudomány ( csillagász - horszkóp)

szabadság, egyenlősé, testvériség ( terrorrá változik)

tudomány- kiábrándul belőle

szabadversenyes kapitalizmus - minden áruvá válik.

hasznosság, felhasználhatóság elve, ( rend)

" A cél halál,az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga"

Milyen kérdések járnak Ádám fejében ? Mit kérdez az Úrtól?Az embernek el kell fogadnia, hogy földi élete véges? Mi történik az emberi lélekkkel a halál után? A történelmi korok a fejlődésről árulkodnak -e?

 

Megjegyzés:

  • Bevallom, ahhoz , hogy ötösre sikerüljön az elemzés Madách művéről - az általam  leírtakat még  van mivel  kiegészíteni. / Most is ismétlésre buzdítok mindenkit. Akár azzal is , hogy újraolvassuk a művet)

 

  • Ahhoz viszont, hogy elinduljunk az elemzés rögös útján elég segítségnek ítélem meg ezt a korrepetálást.

  Kívánok hasznos munkát.

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás az ember tragédiája madách netkorrep.

Csongor és Tünde ( kérdések és válaszok Vörösmarty művéről )

2008.11.18. 18:03 nincsa

 Drámát elemző Kedves Olvasók! 

 

Egy kis ismétlésre buzdítok a netkorrep blog mostani korrepetálásán keresztül.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művéről néhány kérdést fogalmaztam és meg is adtam a választ.

 

Bízom benne , hogy a mű elemzésénél  ez is felhasználható, meg természetesen mindaz , ami megfogalmazódik az emberben , ha megismeri ezt a művet.

 

Kérdések
 Válaszok
Mi a műfaja Drámai költemény, mesedráma
Miről szól, mi a téma? Mi az emberi élet értelme, hol találjuk meg a boldogságot
Kik a szereplők? 

Csongor , Balga a földön élnek

Az égben , a földön túl : Tünde ( ő képviseli a jó oldalt ) Mírigy, Ledér és az ördögfiak (  a gonosz oldalt )

Ilma ,aki a földön is élt ( Balga feleségeként) , de Tünde az égbe vitte , a tündérek közé

Csongor - Tünde szerelmesek - eszményi szerelem

Balga - Ilma  férj -feleség, hétköznapiak,

Csongor fő jellemzője  nem sok tettét ismerjük, inkább az álmairól kapunk képet
Hol történik a cselekmény ? a kertben, a hármas útnál, A Hajnal és az Éj hazájában, Mirigy udvarán,  "Varázskút" táján
Mi történik Tündével? kitagadják a tündérek országából, mert földi szerelmet él át. / A halhatatlanságot áldozza fel érte)
Hol teljesülhet be a szerelem? A  földön
Mit képvisel a hármas útnál a kalmár , a fejedlem , és a tudós A boldogság téves forrását- kalmár  a pénzt , a fejedelem  az erőt , a tudós a tudást. (  Az 5. felvonásban  látjuk ezek kudarcát)
Miről filozofál az Éj a monológjában ? 

Örökké létező, minden felett hatalommal bír.

Az emberi létezést értelmetlennek tartja, az ember sorsát céltalannak tartja . Nincs értelme nagy célokra törni

 

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás műelemzés csongor és tünde

Drámaelemzéshez egy kis korrepetálás

2008.11.18. 17:49 nincsa

Támpontok egy nem XX.századi magyar dráma elemzéséhez
 
Így szólt a legutóbbi kérés  lényege a  netkorrep blog oldalán kedves Olvasóim !
 
 
 

Ahhoz , hogy a fenti címhez segítséget tudjak adni , végig kell gondolnom, mi is okozhatja a problémát:  

  • Talán az , hogy  mostanában huszadik századi , modern drámák elemzésével foglalkoztak az órán , most pedig egy régebbi , korábban tanultról kell írni. ( Ez első hallásra egy kicsit megijeszti a diákot )

 

  • Lehet viszont,  az is , hogy eddig még nem elemeztek drámát , s most ez jelenti a gondot.

 

  •  Esetleg színházi előadást láttak , és annak kapcsán kellene egy másik –  nem XX. századi magyar- drámát elemezni

 

  1. Lehet az is , hogy hirtelen nem jut eszébe az ember diák gyermekének , hogy milyen magyar drámákkal is foglalkoztak. ( Bár ezt nem hiszem )Mindenesetre súgok : Vörösmarty Csongor és Tünde - filozófikus mesedráma, Katona Jóüzsef Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája- 
 
 

Számomra viszont az jelenti a gondot, hogy vajon milyen támpontokkal nyújtson segítséget ez a mai korrepetálás.

 

A netkorrep blogban  találni drámaelemzésekre vonatkozó korábban írt bejegyzést. Abból bizonyos ötleteket  ki lehet venni .

A kérés viszont azt sugallja számomra , hogy azt kevésnek ítélte meg kedves Olvasóm .

 A következő részben újra átgondoltam, hogy mi alapján érdemes elemzni egy drámát. Min érdemes elgondolkodni? Mielőtt azonban ehhez kezdenék , javaslom elolvasni az alábbiakat is:
 
 
  • Mit nevezünk drámának?

Egyszerűen szólva :  Olyan  színpadra szánt művet ( bár az iskolában inkább csak olvassuk ) , ahol emberek beszélgetnek egymással az érzéseikről, benső gondolataikról, az életük értelméről,  Tulajdonságaikat a cselekedeteikből és a beszédükből ( párbeszéd, monológ)  ismerjük meg , illetve az is segít véleményt alkotni róluk, hogy mások hogyan ítélik meg a tetteiket, és mi a nézők egyetértünk-e azzal .   

A szereplők egymással valamilyen viszonyban vannak , ami a cselekmény folyamán meg is változik. ( Rosszból jó lesz pl. ) Többnyire  egymással konfliktusos viszonyban vannak ,  mert más a céljuk, mást akarnak,  a saját akaratuk érvényesítésére törekszenek.Még azon az áron is , hogy elpusztulnak, vagy lelelpleződnek

 

Támpontjaim tehát:

  • Mindenekelőtt fontos lenne kiválasztani, hogy melyik magyar drámával szándékozunk megbirkózni .
 

 

  • minden felhasználható abból, amit a novellák vagy regények elemzésénél  alkalmazunk.
 
  • Egy bekezdés ( jó, ha az első bekezdés) mutassa be , miről szól a kiválasztott dráma

 

  • Írhatunk egy bekezdést arról a korról , arról a történelmi háttérről, amiről szól a dráma , vagy amikor íródott.
 
  • A dráma szerkezetével hosszabban foglalkozhatunk ( több bekezdés is szólhat erről)
  1. Ha a szerkezet klasszikus , akkor az előkészítésről, a bonyodalomról, a kibontakozásról, a tetőpontról és a megoldásról 1-1 bekezdést írjunk 
  2. Ha a felvonásokra tagolódik ,akkor azokat boncolgassuk
  3. Szóljunk arról, hogy az események egy szálon , vagy több szálon folynak 
  4. Ha a drámaíró az idő múlását tartja fontosnak ,akkor az idősíkokat  ( múlt, jelen, jövő) vizsgáljuk
 
  • Bármelyik drámát is elemezzük: a műfaji jegyek alapján is tegyük. Tehát mutassunk rápl. - különösen , ha tragédiát elemzünk , mi okozza az alakok között a konfliktust. Ha vígjátékot elemezünk , akkor keressünk komikumforrásokat ( helyzet, jellem, beszéd, bohózat,)
 
  • Mondjunk véleményt a jellemekről ( ítéljük meg a cselekedetüket, a másokhoz való viszonyukat,  beszédmódjukat   stb. )
 
  • A megoldásra is térjünk ki egy bekezdés erejéig . ( Hogyan változik meg a dráma szereplői között a viszony, hogyan oldódik meg a fő konfliktus? )

        Tragédiánál: a főhős lelkileg, fizikailag elpusztul ugyan , de mégis hősnek tekintjük.

        Komédiánál nem az értékek vesznek el ,( nem is volt)  hanem az értéktelen jellem lepleződik le.

 
  • Foglaljuk össze azt is néhány mondatban , hogy mit akar elmondani a világról, az emberi életről az adott dráma.

 

  • Egy újabb bekezdésben ( lehet akár a befejezés is ) azt fogalmazzuk meg , hogy hol a helye az adott drámának a szerző munkái között , illetve hol a helye a világirodalomban , magyar irodalomban .
 
 
 Hamarosan írok még néhány gondolatot  a megsúgott drámákról.
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: elemzés dráma

Petőfi , József Attila és a táj

2008.11.11. 19:27 nincsa

 
 
Kedves Olvasóim!
 
 

Nagy öröm számomra, ha arról kapok visszajelzést, hogy segítségemmel sikerült megoldani a magyar irodalmi, a magyar nyelvtani órákon kapott feladatokat.

Új és új vázlat megírására sarkall, korrepetálásra ösztökél egy-egy udvarias kérés.

 
Olykor még akkor is a gép mellé ülök korrepetálni, ha  elmarad a kérem, elmarad a köszönöm. 
 

 Nem azért teszem, mert igénytelen lennék magamra, mert hidegen hagyna a tiszteletteljes megszólítás, magatartás. Nem, szó sincs erről.

 

Mi motivál  arra, hogy  mégis segítőkész legyek?

 
  • Csupán a feladat válik számomra érdekessé,
  • és valahogy belső kényszerből születik meg az írás a netkorrep. hu blogjában.
 

Mint ahogy ez most is történt , amikor

 
 
PETŐFI ÉS JÓZSEF ATTILA TÁJVERSÉT SZÜKSÉGES ÖSSZEHASONLÍTANI
 

Konkrétabban:

Petőfi Az alföld , József Attila Elégia című verséről van szó.

Érdemes megfogadni  az alábbi tanácsomat!

 

Olvassuk el

  •  előbb Petőfi versét ,
  • azt követően József Attiláét!

Fognak eszünkbe  jutni, meg fogjuk érezni,( különösen , ha hangosan olvassuk!!) hogy mi a két versben a hasonlóság, mi a különbség.


Első gondolatainkat jegyezzük le.

 
Nos?
 

Ha a fentiek ellenére nincs elég gondolat ,  folytatható a korrepetálás szövegének olvasása. 

 
Miről írhatunk ebben az összehasonlításban?
 
 
  • Petőfi a XIX. századi költő , a verset 1844-ben írta .

József Attila 1933-ban , a XX. században ,.

A két kor összehasonlítása röviden , /a főbb jellemzőkkel.

 
  • Mindkét vers tájat mutat be.

Petőfi tájleíró költészetének jellemzői: a lelket megnyugtató alföld leírásán túl, a szabadságot jelképező szülőföld szeretetének kifejezése

József Attila : a magyar tájat szemlélve indulatok törnek fel belőle, de a hazaszeretetről is  tesz hitvallást.

 
  • Milyen a táj ?

Petőfinél: kiegyensúlyozott, szép, mozgalmas , élettel teli , alföld,

József Attilánál : különös, sivár, szomorú, nyomorúságról árulkodó nagyvárosi , ipari táj , a benne élők hangulata is lehangolt.

 
 
 

Petőfi is és József Attila is fentről , a magasból láttatja a tájat .

Petőfi felhők magasából is , mosolygónak, szeretnivalónak látja a végtelen  tájat.(lásd 1-3. vsz) A magasból látható a „Dunától a Tiszáig nyúló róna képe”, ha képzeletben is. Lírai én E/1. személyben követi végig  a rónát.   

József Attila: füstöt, a „ nyomor egykedvű” csendjét látja ( lásd 1.-2 vsz), vizuális, nem csak a szülőföldre tekint le , hanem önmagára is.  E/1. személyből E/2. személyre vált. = önmegszólítás

 
 
 

Mindkét költő nagyon ismeri a tájat ( tulajdonuknak tartják) , részletes bemutatás . József Attila nem a szépséget hangsúlyozza, kíméletlen valóságbemutatás,

 
  • Kivel azonosul a lírai én a versben?

Petőfi: a sassal, a végtelen magasságot, a szabadságot jelképező madárral,

József Attila: a tájjal, és a benne nyomorúságosan élő tömeggel( Más verseiben Petőfi is azonosul a tömeggel!)
 
  • A versek hangulata:

Petőfinek megnyugvást jelent , ha a szülőföldjét látja ( vagy ha csak rágondol )

József Attila: magányról, bánatról , álmodozásról, szenvedésről árulkodik.

                       De a lélek keménységéről, remény ( „ megszerkesztett, szép , szilárd jövő” ) öröm , gazdagság

 
  • Miről árulkodik a vers címe?

Petőfi – már a címében jelzi, konkrét tájegységet mutat be., ( Életrajzából tudjuk, miért)

József Attila: a verscím egy lírai műfajra utal. ( elégia= borongós hangulatú vers, amiben gondolati elemek is helyet kapnak, tehát nem pusztán érzelmileg , hanem pl. társadalmi mondanivaló is helyet kap benne)

 
  • Miért érezzük többnek József Attila Elégia című versét az elégiáktól?( Többet jelent a vers, mint  amit maga a műfajsugall)
 

 Az önmegszólítást „ Te kemény lélek, te lágy képzelet” értelmezzük. Mi ebben az ellentét?

Önvallatás : kérdésekkel : 3. vsz. „ Felelj-

                                                         Innen vagy?

                                            4. vsz: „ Magadra ismersz? „ / Petőfi inkább a tájtól kérdezi más versében , hogy őt ismeri-e még)

                                            5. vsz. „Tudod-e,

                                                         milyen öntudat kopár öröme

                                                          húz-vonz, hogy e táj nem enged és

                                                          miféle gazdag szenvedés

                                                          taszít ide?

 
Hogyan válaszol a kérdésekre?  
 
 Kemény megállapításokkal ,

 

 az utolsó kérdésre a hazaszeret hitvallásával válaszol:

 nem lehet menekülni ebből a kopár világból , mert „ Ez a hazám”

 
 

Figyelem:

A vázlatban nem adtam ötletet sem arra, hogyan , mivel kezdjük a fogalmazást , sem arra, hogyan zárjuk.

A fenti vázlatpontok alapján valószínű sikerülni fog megfogalmazni a bevezetést és a befejezést is.

 
 
 

 

1 komment

Címkék: petőfi józsef attila összehasonlítás korrepetálás elégia az alföld

Hogyan írjunk meg jól egy érveléses fogalmazást?

2008.11.10. 18:08 nincsa

Hogyan írjunk meg jól egy érveléses fogalmazást? - hangzott felém nemrég a kérdés Kedves Olvasóim!

 

  • Ha jó fogalmazást akarunk írni  irodalom órára- bármilyen stílusút- mindenekelőtt fontos, hogy ne szövegeljünk, hanem szövegezzünk.

A szövegezés és a szövegelés nem ugyanazt jelenti.

Ugye, ebben egyetért velem mindenki, aki ezt a korrepetáló oldalt olvassa?

 

No, de most elég a szövegelésből, térjünk a tárgyra!

 

Érvelés az iskolai fogalmazásban ( bár felhasználható más helyzetben is )

 

ÉRV: olyan állítást jelent, amit a közlő bizonyítékokkal támaszt alá.

ÉRVELHETÜNK:

  • a hétköznapokon , ha például meg akarunk vitatni valamit valakivel. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy érveket érvekkel állítsunk szembe egymással. ( Ne az öklünket,izomerőnket,  hangerőnket használjuk érvként)
  • az iskolai fogalmazásoknál
  • kompetenciafelméréseken  stb.

 

ÉRVELÉS:Funkciója szerint lehet  a szövegtípus  érvelő.

CÉLJA: meggyőzés

            Hogyan?

  • Vagy írjunk le  egy állítást, egy tételmondatot és érvekkel bizonyítsuk annak igazságát, esetleg ellenérvekkel a hamisságát. ( deduktív módszer)
  • Vagy tényeket elemezzünk , s a végén  fogalmazzuk meg a következtetésünket. (induktív módszer)

            Egy fogalmazáson belül nem célszerű keverni a kettőt.

          Mit jelent mindez a gyakorlatban?

  • Vagy találjuk meg azt a fontos  gondolatot - a megadott témában-, amire felépítjük érveinket . A bizonyítékainkat valamilyen logikus rendbe soroljuk, ne csak úgy össze-vissza , ahogy eszünkbe jut. ( Írjunk vázlatot segítségül) ( deduktív)

 

  • Vagy  találjuk ki, hogy mi lesz a dolgozatunk utolsó mondata , és az egész dolgozat szövegét, bekezdéseit ennek a gondolatnak a szemszögéből fejtsük ki.  (induktív)

 

Hogyan  szerkesszük meg ?

Bevezetés:

  • leírni azt az állítást, aminek igazát ( hamisságát) akarjuk bizonyítani ( deduktív)
  • Ha a végére tartogatjuk a fontos gondolatot, akkor a problémát vessük fel a bevezetésben .

Tárgyalás:

  • vagy  felsorakoztatjuk azokat az érveket, amivel bizonyítani szándékozzuk a bevezetés állítását.Bizonyításainkat is leírjuk.  Bekezdésekre tagoljuk. (   Érv - bizonyítás; új érv-bizonyítás  )
  •     vagy érveket gyűjtünk, írunk le ,magyarázzuk , s a végén következtetést vonunk le

( az utolsó mondatot) ( Ezt is több bekezdésben)

                  Természetesen a tárgyalás bekezdéseibe kerülhetnek  ellenérvek, cáfolatok is.

Befejezés: 

  • Vagy ide kerül a legfontosabb gondolat , úgynevezett tételmondat  ( induktív módszernél) . A bevezetésben felvetett problémára itt adjuk meg a választ.

 

  • Vagy megerősítjük azt a gondolatot, amit a bevezetésben állítottunk. ( deduktív módszer alkalmazása esetén)

 

Mire figyeljünk a mondatalkotásnál ?

  1. Legyen átmenet a bekezdésekben leírtak között. Gördülékenyen fogalmazzunk.Minden bekezdésben lehet egy fontos állítás, de nem a témához tartozó legfontosabb !
  2. Ne legyen egyhangú, szürke a fogalmazásunk. Mindenhol kerüljük a szóismétlést. ( Csak akkor alkalmazzuk, ha egy gondolatot nyomatékosítani akarunk)
  3. Ha valami új dolgot írunk ( amit addig nem említettünk) célszerű megmagyarázni. Pl, ha egy új név kerül a bekezdésbe , feltétlenül használjunk értelmező jelzőt,
  4. Mondataink egyszerűbbek, világosak  legyenek. Ne használjunk többszörösen alárendelt mondatot. Ne ismételgessük a kötőszavakat egy hosszabb mondatban ( pl. hogy)
  5. Ha a bizonyítás idézettel történik, vigyázzunk a helyesírására. Nem árt átismételni , milyen idézeteket ismerünk. ( tartalmi, szó szerinti , vagy a saját mondatunkba beépítjük  az  idézet egy-egy szavát)
  6. Ha például egy versről készítünk érvelő fogalmazást , akkor  ne írjuk le ugyanazokkal a szavakkal prózában is azt , amit az idézet úgyis kifejez.

 

Fontos még:

Az érvelő szövegtípusnál alaposan át kell gondolni, milyen sorrendbe írjuk le az érveinket, ne csak ötletszerűen szórjuk tele velük a fogalmazást.

 

  • Ha a fentiekkel nem értesz egyet, jöhetnek az ellenérvek, várom ide a korrepetálási blogba .

Hasznos érvelést kívánok.

Vallom , ha az ember képes jól , kulturáltan érvelni , akkor a kapcsolataiban felmerülő konfliktusokra is hamarabb talál megoldást.

 

8 komment

Címkék: irodalom érvelés korrepetálás fogalmazás

Vázlat az Adj már csendességet és Hiszek hitetlenül Istenben című versek összehasonlításához

2008.11.09. 18:42 nincsa

Kedves Olvasóim!

Íme a legfrissebb korrepetálásom egy új kérésre.

 Balassi és Ady egy-egy  istenes verse között vonok párhuzamot a  mai magyar korrepetáláson.
 

1. Balassi Bálint verse több mint 400 évvel ezelőtt íródott, ezért tűnik nehéznek az értelmezése a mai XXI. századi diákok számára.Tökéletesen megértem Őket.

 

A korrepetálásra szánt blogbejegyzésem első részében ennek megértését kívánom segíteni.

(Két kérdéssel és néhány kulcsszóval)
 
  • Mit kér a lírai én a mennybéli Úrtól? (lelki békét, nyugalmat, a boldogtalanságtól, kínoktól való védelmet, felmentést)

 

  • Milyennek tartja Istent? (Isten a fia halálával váltja meg az emberiséget a bűnei alól, irgalmasnak, jóságosnak, Istennek van lehetősége , jóindulata, hogy a bűnösöket feloldozza)
 

Javaslom, hogy ezek után olvasd el újra Balassi Bálint versét.

Ötletek, magyarázatok Balassi versének elemzéséhez:
 
Adj már csendességet
 
  • Mikor írta? : 1591-ben (ekkor ért haza Lengyelországból, a bujdosásból. (Miért bujdosott és miért Lengyelországba? )
  • Témája: vallásos

 

  • A vers helye a költeményei között: Írt vitézi verseket, szerelmes költeményeket és vallásos témájúakat. Ez a vers tehát…
 
  • Mi jellemzi Balassi korának vallásosságát? – a reneszánsz ember menekült Istenhez, az egyén közvetlenül áll szemben Istennel, személyes, közvetlen kapcsolat Istennel, miközben bűnbánatot tanúsított, bocsánatért esedezett.

Szemben állás , bocsánatárét könyörgés ( egymással ellentmondó érzések )

 
  • Hisz-e a hétköznapi értelemben vallásban Balassi? = járt-e templomba, stb? (Életrajzából következtethetsz erre)
 
  • Formailag mit állapítasz meg a versről? ( Ránézésre tükröz-e  zaklatottságot?)
  1. Hány szótag, szakaszonként, hány sor?
  2. A sorok végén milyen rímek vannak?
  3. Egy-egy soron belül is találsz-e rímet?
  4. Hány egységre oszthatjuk?  
  5. Hogyan ütemeznéd?
  6. Milyen hangulatot sugall ez a versforma:

Példaként az első sort elemzem a fentiek szerint:

"Adj már /csen-des-sé-get, //lel-ki /bé-kes-sé-get, /menny-bé-li Úr! "
 
( 16 szótag)
Belső rím csendességet-, békességet
A rímek alapján három egységre oszthatjuk
1. Adj már csendességet
2. lelki békességet
3. mennybeli Úr (Ez mivel rímel? Milyen rím?)
Ütemezés:
1. Adj már 2. csendességet
1. lelki    2. békességet
1. mennybéli Úr   ( a harmadik egységben csak egy ütem van )
 

Mi történik a vers ritmusával? (Két ütem, két ütem , egy ütem)

 

Megjegyzés: A költőről elnevezett általa először alkalmazott úgynevezett  Balassi strófáknál 3 hosszú verssor  a jellemző, itt csak két sor van .Ez gyorsítja a ritmust. 

 

A fenti versforma a költemény hangulatát is tükrözi

Milyen a lírai én lelki állapota? (nyugodt, zaklatott? )

 
 
  • Mi jelzi még a háborgó lelkületű lírai ént?
  • Figyeld meg a mondatfajtákat, tudod a beszélő szándéka szerint, lehet kijelentő, óhajtó stb. Balassi melyikkel hangsúlyozza a hányatottság érzését? )
 
 
  • Hogyan tagolnád a 8 versszakot?
I. Kérés ,( melyik versszak?)

II. Kérés indoklása

Isten és a lírai én tulajdonságainak összevetése: (ellentétekkel fejezi ki ), ( Versszakok:.......

III. Kérés  ismétlése :  Van-e hasonlóság az I. és a III. rész kérése között?( megnyugvás)Miről szól itt a kérés? ( vétkezés nélküli élet, méltóságos halál)

  •  Összegzés: Balassi  versében az istenhez fűződő személyes viszonyt fejezi ki.
 
Ady: Hiszek hitetlenül Istenben
 
1910-ben íródott
Minden titkok versei című kötetben
Az Isten titkai ciklusban  ( Ady Istenes versei közé tartozik )
 

Téma: istenhit, hitetlenség,

 
  • Mit tudsz Ady vallásosságáról?

Gyermekkorában vallásos környezet (Érmindszent), kálvinista családban született, vallásos nevelés, egyházi iskolák.

Később betegsége idején, amikor Érmindszentre látogatott, eszébe jutottak a templomharangok, zsoltárok.

Lelkileg meggyötört volt 1910 táján,(betegség, „héja-nász „ Lédával)

 lelki békére, nyugalomra vágyott, - Istenhez menekült.

Van-e az eddig leírtakban olyan gondolat , ami összevethető Balassi versével?

Az Istenkép Adynál szimbólum, Ady másként képzeli Istent , nem úgy mint az egyházak.( nem vallásos a hétköznapi értelemben)

Személyes, közvetlen kapcsolatban van Istennel, vitatkozik vele, maga teremti magának, (verseiben, különböző alakban jelenik meg)

Istenes verseiben a kétségbeesett ember panaszaival, fájdalmával fordultámaszpontként Istenhez,  könyörög segítségért, esedezik bűnbocsánatért,

Ezek között a gondolatok  között is találsz olyat , ami  összevethető Balassival

 

Néhány gondolat a Hiszek hitetlenül Istenben című vers elemzéséhez:

 
  • Milyen a versben a lírai én lelki állapota? ( fájdalom, bűntudat, kétségek gyötrik, bizonytalan, )Antagonisztikus ellentmondás: hiszek- hitetlenül 
 
  • A cím: jelzi a zaklatottságot Miért?  ( első sorban megismétli)  Balassinál is megfigyelhető ez)
  • Versformája  tükrözi ezt a háborgó lelket?
  • Meggyőződésből akar –e hinni Istenben? Vagy csak menekül hozzá a kétségbeesett helyzetében? .
 
 
  • Mire vágyik ?  (pl.  hitre, de Isten létében bizonytalan)

 

  • Mi okoz feszültséget ,ellentmondást?
  
-Amikor még  voltak az értékek , nem gondolt Istenre,
 
Szépség, tisztaság és igazság,”
 
Isten igéit  csak „ cifra semmiség”-nek tartotta
 
-Szenvedés, keserűség,  betegség idején  szüksége van valami biztonságra. Miben látja? 

 

„Most minden egy husáng,
Mely veri szívem, testem, lelkem...”

-Nincsenek értékek

„Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,”


Szüzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kellettek.

 


-Megoldást vár ( megváltást a szenvedéstől)
„Hiszek Krisztusban, Krisztust várok.”

  • Az Istenhit árnyalatai
Őszinték-e az imák,
Szükséges-e a vallás, ha jól megy a sorunk.
Létezik-e Isten?
Mire vonatkozik a titok mint kulcsszó az utolsó versszakokban?

 

  • Csattanószerű verszárlat (A világ megmagyarázhatatlan, az ember is , a vágyak is.  )

 

NE felejtsd el röviden, csak a lényeget  megfogalmazni  az összehasonlító műelemzés végén: miben közös a két költő verse , milyen rokon vonásokat figyelhetünk meg.

pl. hangvételük, vívódásuk, Istenhez menekülés stb.

 

 

Szólj hozzá!

Romantika és a realizmus Az arany ember című regényben

2008.11.03. 19:04 nincsa

Kedves  Tanulnivágyók!

Az arany ember című regényt egy-egy vizsgán, dolgozatban úgy kell bemutatni, hogy a romantikus és a realista jegyeket kell szem előtt tartani.

Hol található romantika a regényben?

Először  nem árt tudni , mik a romantikus regények főbb jegyei?

  • Változatos helyszínek,
  • mesés, távoli  tájak,
  • szélsőséges jellemek ,
  • nagy ellentétek,
  • egyéni érzések,
  • kilépés a jelenből, a múltból , 
  • eszményi  jövő felé fordulás,
  • fordulatos cselekmény,
  • véletlenek ,
  • kivételes képességű szereplők

 

 Ha a fentiek alapján  végiggondolod a regény cselekményét, akkor találsz  példát a romantikus  vonásokra.

Néhányat felsorolok: 

Távoli, mesés táj  pl.  Senki szigete ( de  messziről érkezik a Szent Borbála is )

Kilépnek a múltból idealizált világba: Noémi, Teréza mama  

Változatos helyszínek . Komárom , Balaton , Al-dunai hajózás, Senki szigete,

Egyéni érzések : egyéni boldogság keresése ( Tímár Mihály ; Tímea;)

Véletlen: Krisztyán Tódor halála

nagy ellentétek : Komárom - Senki szigete ; Tímea-Noémi ; Tímár Mihály vívódásai,

fordulatos cselekmény : Athalie úrnő Tímea cseléd, majd fordítva

kivételes tulajdonságú hős : Tímár Mihály / szerencsés kreskedő, jó gazdálkodó, a hajózáshoz is jól ért  stb./

szélsőséges szereplő: Athalie ( vad szenvedélyek, gyűlölet)

 

A fenti felsorolás nem teljes, csak néhány jellemzőt  írtam le.

Hol található realista vonás a regény cselekményében?

realista vonások

  • valósághű, a társadalom hiteles bemutatása,
  • tárgyias leírások
  • a társadalom általános  vonásait tükröző hősök
  • a lelki érzések  kifejezése

 

Realista vonás  a regényben   

Kapitalizálódó társadalom bemutatása:  ahol a pénznek jelentős szerepe van . pl. Komárom hétköznapjai, a kapitalista üzleti világ helyszíne ,az itt élő emberek életmódja,

életkép leírása : pl Senki szigetén a rózsavíz készítés

tárgyias leírás : vihar, rianás, házépítés,

lelki érzések: Mihály vívódásai, Sofia mama ( Athalie anyjának a tulajdonságai) , stb.

Természetesen a realista vonások közül sem soroltam fel valamennyit , csak példaként néhányat.

 

Kívánok további hasznos búvárkodást a REGÉNYBEN.

1 komment

Címkék: romantika realizmus korrepetálás jókai

Komárom és Senki szigete ( Az arany ember című regény helyszíneinek bemutatása)

2008.11.03. 17:34 nincsa

 

Kedves Olvasóim!

 

Nem mindig gyszerű válaszolni olyan összetett kérdésre , amihez alaposan ismerni kell az iskolai  olvasmányokat ( kötelezőket) .

Ilyen kérdés lehet:

 

Mutasd be A arany ember című regény helyszíneit az alapján , ahogyan ott Tímár Mihály élt

 

A helyszínek közül Komáromnak  és a Senki szigetének bemutatásához nyújt a alábbi korrepetálás segítséget.

Komárom bemutatása :

 

  •  Város a Duna mellett
  • A civilizáció helyszíne,
  •  gazdagabb  üzletemberek, kereskedők  is élnek benne, köztük Tímár Mihály,
  • van honvédsége ( azoknak adja el a nedves lisztből sütött kenyeret Mihály, )
  • a gazdagok a vagyonukat  nem mindig  tisztességesen  szerzik (pl.  telekspekuláció,  )
  • Várfala volt , ezt akarták távolabbra építeni a várostól, ekkor vett földet Mihály, mert tudta, hogy  ,ezt  a területet vásárolja fel először az állam , ( hasznot  hoz) 
  •   A vagyonosok leplezik tisztességtelenségüket  időnkénti jótékonykodással
  • Szőlőültetvények vannak  a városban ( szőlőterületet  vásárolt  Mihály is )
  • A gazdagok külföldre járnak pihenni, gyógyulni ( pl. Tímea és Mihály is )
  • Új stílusú házakat építtetnek ( Mihály  Tímeának)
  • A Balatonnál nyaralójuk van( Mihálynak is)
  • Házasságot vagyon alapján kötnek ( Athalie és Kacsuka házassága is a vagyon elvesztése miatt hiúsult meg

 

Ha figyelmesen olvastad a regényt , még egyéb jellemzőket is tudsz.Pl.  Voltak-e ott parasztok? Hogyan éltek ? Nemességet csak örökölni lehetett? Gondolj arra, hogyan tett szert Tímár Mihály nemesi címre.

Senki szigete  -

 

  • Nem tartozik jogilag sem Magyarországhoz, sem a törökökhöz
  • afféle földöntúli világ, 
  • Ide menekülnek Noémiék,amikor mindenük elveszett a városban 
  • Mihály 90 évre megvásárolta a szigetet,hogy jogilag is biztonságban lehessenek a szigeten lakó Noémi  és anyja
  • A szigeten nagy a nyugalom,
  • érintetlen őstermészet,
  • gyönyörű virágok nőnek
  • nem használnak pénzt,
  • nem számít a gazdagság,
  • mindent maguknak termelnek meg ,
  • a városból hozták a gyümölcsfák ojtványait, a növények magvait, ők ültetik el , gondozzák, a természet gyógy-és dísznövényeit felhasználják pl. gyógyításra
  • nincs orvos ( Teréza mama gyógynövényeivel gyógyítják Mihályt is , amikor beteg)
  • Mihály maga építi a kisfiának  házat,
  • Idilli életet biztosít a sziget ,
  • kezdetben itt nyugszik meg Mihály , amikor a városi élet és az üzleti világ elől ide menekül,
  • boldogságot teremt a sziget ( Noémi szerelemmel szereti- )  .
  • nincsen iskola ( Mihály tanítja fiát Dódit írni, olvasni )

 

Remélem , ezek a megállapíások segítenek fogalmazást írni. Ha szükséges olvasgass a regényből részleteket. A neten is olvashatod.

Segíthet esetleg , ha figyelmesen követed azokat a bejegyzéseket , amit korábban írtam Jókai regényéről. ( Több  is van )

 

2 komment

Címkék: komárom az korrepetálás jókai arany ember senki szigete

Az arany ember ( Válaszok )

2008.11.03. 12:03 nincsa

Kedves Regényolvasók!

 

Nem akartam azt a szót írni, hogy kötelezőt olvasók. remélem azonban, hogy azokat a műveket , amelyekről az iskolában beszéltek, dolgozatot írtok, el is olvassátok. Valamikor régen ( igaz ,akkor a szabad időnket sem a Tv sem a számítógép nem rabolta el; meg talán írni is szerettünk)  a háziolvasmányok tartalmát részletesen leírtuk magunknak , afféle olvasónaplóba.Manapság inkább kérdésekre kell válaszolni, ha egy olvasónaplót kell készíteni.

Például :

Jellemezze Tódort és Maximot

 

  • Az  arany ember   című műben a rossz emberek ( még a kutya is megugatja ) képviselője KRISZTYÁN TÓDOR  és az apja , KRISZTYÁN MAXIM.

Maxim:

  • kereskedő, eleinte jól mentek a dolgai , 
  • adósságba keveredett ( Athalie apjának tarozott sok pénzzel) ,
  • kezességet vállaltak érte ( Teréza mama férje), ő azonban megszökött az országból , Törökországba,
  • még a fiát is elhagyta.

 

 

Tódor: 

  • sok nyelven beszélt, 
  • apja után ment Törökországba, apját meglopta,
  • kém, ( pl. Tímea apja után nyomoz)
  • sikkaszt
  • fenyegeti Noémit és Teréz mamát, hogy feljelenti őket , mert  a szigeten laknak,  / ide menekülek, amikor Krisztyán Maximért kezességet  vállaltak- elvesztették a házukat, a családfő öngyilkos lett/,
  • el akarja jegyezni Noémit,
  • Teréza mamától a felnevelt fákat követeli, 
  • Tímár Mihályt le akarja lőni,
  • Tímár Mihály Braziliába küldi, üzleti útra.
  • Csalás miatt gályarabságra ítélik ( találkozik az apjával) ,
  • megszökik,
  • Tímár Mihálytól pénzt, ruhát követel, 
  • fenyegeti, hogy elárulja kettős életét, vagyona eredetét , ( a hatóságoknak és Tímeának, Noéminek) 
  • A  jeges Balatonba fulladt( Mihály ruhájában volt, Mihálynak hitték)        

 

2 komment

Címkék: jellemzés az arany ember krisztyán tódor

Hogy Júliára talála és A boldogság című versek összehasonlításához

2008.11.02. 20:28 nincsa

Kedves Olvasóim!Kedves Szindy!

 

Remélem , nem későn küldöm a segítséget. Egyrészt volt más kérés is , másrészt ez a hétvége a családi összejövetelekről (is ) szólt.

A mostani összehasonlítás csak - kérésednek megfelelően - a tárgyalásról fog szólni, ezért a címe:

 
 
Útmutató  egy összehasonlíó fogalmazás tárgyalásához 
( Balassi: Hogy Júliára talála; Csokonai: A boldogság )
 
 Kérésedből arra következtetek, hogy  sikerült megfogalmazni egy bevezetést az összehasonlító elemzés során .
Újabb probléma: Hogyan tovább?
 

Először is  tippet adnék , mielőtt az összehasonlító fogalmazás tárgyalás részére térnék.

 

Célszerű kulcsszavakat gyűjteni a két versről, hogy könnyebben észrevegyük a hasonlóságokat , különbségeket.

Példaként álljon itt néhány kulcsszó:

Balassi: Hogy Júliára talála….

Idill, gyengédség,

női szépség dicsérete,

az idilli nő:  istennő, úrnő , magasztalás,

a szerelem reménytelen, egyoldalú,

a vers ihletője gazdag nő, kapcsolatuk,

lovagi,  reneszánsz költészet,  

 

Csokonai: A boldogság

anakreoni dal : humoros, könnyed ,

boldogságra kell törekedni,

 tökéletes boldogság, Lilla-vers, ?,

érzéki szerelem ,

összegzés a boldogságról

 

Feltételezem , hogy  a kulcsszavak és a versek egymás utáni elolvasása segít  kitalálni, mi mindenről írj a tárgyalás egy-egy bekezdésében .

A tárgyalás bekezdései lehetnek ( más sorrend is jó , függhet a bevezetésedben leírt gondolatoktól) 
 

A versek ihletője :

  1. Losonczy Anna, akit verseiben Balassi Júliának nevez. Anna más gazdag férfiakhoz megy férjhez 3-szor is
  •  Vajda Júlia, Lillának nevezi Csokonai, a szülők máshoz adják férjhez,

 

Egy következtetést is megfogalmazhatsz a fentiekből

Költészeti hagyományok a két költőnél

  • Balassi: Lovagi költészet, reneszánsz 
  1. kevés személyes élmény,
  2. a nőt, aki szeret eszményien szépnek, jónak tartja
  • Csokonai  Anakreoni ( ókori görög költő) dalok ,
  1. célja: egyéni boldogság elérése ,
  2. könnyed, humoros szövegű versek,
  3. derűs társalgás, borozgatás, szerelem,  

 

Téma:

szerelmi vallomás ( Balassinál) ,

Csokonai : tökéletes boldogság  leírása .

 

Milyen költői eszközökkel fejtik ki a témát? 

Balassi

  • metaforák :a lelki értékekre, a természetre ,   a női szépségre vonatkoztatva

Pl. Drágalátos palotám,  

Csokonai

  • leírás ( jelzők) – a természet  szebb, ha ott van vele Lilla.
  • Egy boldog pillanatot látunk: lugassal,  nyári estével, eperrel, borral , Anakreon verseivel, szerelmesek  tréfálkozásával

A versek részei( szerkezeti felosztása: )

Balassi 

  • szimmetrikus versszerkezet-
  •  első versszak- váratlan találkozás –köszönés, utolsó versszak : búcsúzás,
  • a két versszak közötti a szerelmi vallomás.

 

Csokonai

  • Két rész
  • 1-14 sor- boldogság Lillával ,
  •  15-17 sor: Költői kérdésekkel a boldogság  összegzése

Verselés

 Balassi

  •   hangsúlyos ,
  • 16 szótagos sorok,
  •  páros rímek,
  • sor közben is vannak rímek

 

Csokonai

  • időmértékes,
  • 7 szótagos sorok,
  • jambus = egy rövid,egy hosszú szótag ,
  • utolsó versláb csonka – vagy hosszú vagy rövid  
 
 
Természetesen most sem szabad megfeledkezned arról, hogy
  1. bármivel, kiegészítheted, ami még eszedbe jut a kulcsszavak, versolvasás, tanultak alapján
  2. BEFEJEZÉST is kell fogalmaznod, afféle összegzést.

 

Megjegyzés: Csokonai akkor írta a verset, amikor már más felesége volt Lilla. Már kollégistaként hirdete, hogy ő a boldogsg költője akar lenni. A fenti vers( amit alant ide lemásolok) alapján sikerült neki?

Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös estvén,
Lillámmal űlök együtt:
Lillám velem danolgat
És csókolódva tréfál,
Míg barna szép hajával
Zefir susogva játszik.

Itt egy üveg borocskát
A zőld gyepágyra tettem
És gyenge rózsaszállal
Száját be is csináltam,
Amott Anakreonnak
Kellő danái vannak
Kaskámba friss eperrel.

     Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?


 

 
 

 

1 komment

Lélek

2008.11.02. 17:03 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Diákok közt élek elég hosszú ideje, tudom , hogy ha elegük van valamiből , akkor azt nem szép szavakkal fejezik ki, nekik nem a hócipőjük van tele , hanem egész más.

Nem sértődök meg ( már nem ) , de felkapom a fejem , ha csúnyán szólnak hozzám .

Különösen ma , amikor egyébként is nehéz a lelkem a halottak napján.

Ez a kis írás nem a magyar korrepetálást szolgálja, ( bocsika) de muszáj volt ezt a pár gondolatot leírni. ( hogy helyre álljon a lelki békém)

 

Szólj hozzá!

Az alföld és A magyar Ugaron

2008.11.02. 16:38 nincsa

Jó napot/ estét  kívánok a tanuláshoz! ( Sosem késő a tanulás)

Ez a mostani korrepetálás az összehasonlító verselemzés gyakorlását hivatott segíteni.

Mankó Petőfi Az alföld és Ady A magyar Ugaron c. versének összehasonlításához

Gondolataim: 
 
Az összehasonlításról  általánosságban
 
  1. Remélem mindkét vers ott van előttetek , amikor az elemzéshez hozzáláttok.
  2. Remélem , el is olvastátok , próbáltátok értelmezni  a verseket, azaz megfogalmazni , miről szólnak.
  3. Az alföld című versről – más verssel való összehasonlításban – már írtam egy bejegyzést korábban .( 2008. 10.05.)  Azt is érdemes tanulmányozni.
  4. Olvasd el  a bejegyzéseket is , amiket az összehasonlítás technikájáról régebben írtam .
 
 
 
Petőfi és Ady összehasonlításához
 
 

Mindkét vers tájról szól , tájleírás IS!

  • Mindkettő több annál, tehát nem egyszerűen tájat mutat be.
  • Petőfi a szülőföld szeretetét hangsúlyozza.
  • Ady kritikusan fogalmaz a nemzetéről, nem a konkrét szülőföldről, hanem a hazáról. Támad, ostorozza a nemzetet, de szereti, jobbítani akarja

Milyen a táj a két költő szemében?

  • Petőfi: a szabadságot jelképezi az alföld.
  • Ady szerint a magyar táj elátkozott, pusztulásra való.
  • Petőfi konkrét tájat, az Alföldet mutatja be.
  • Ady: nem konkrét táj, nem jelölhető ki a térképen, vizuálisan létezik, látomásszerű
  • Ugar és az Alföld, mindkettő a magyar puszta, a magyar mező. De Petőfi versében élettel teli, mozgalmas, szép a táj. Adynál dudva, muhar, giz-gaz a jellemző

Jelkép/ szimbólum a táj mindkét versben.

  • Petőfi: a síkság – a szabadság jelképe.
  • Adynál a  Ugar -  a magyar elmaradottságot jelképezi

 

Versszervező elv:

  • Petőfi: Szebb az alföld a hegyvidéknél. Tájleírás a fentről látott végtelen táj válik egyre konkrétabbá,(gulya, ménes, tanya, csikósok) majd újra távolodik
  • Ady: ellentétre épít.   Vad mező- szent humusszal , az ősi jól termőfölddel, a virággal- a dudva-muhar,

Milyen eszközökkel fejezi ki a két költő a mondanivalóját?

  • Petőfi ( lásd korábbi blogbejegyzésben)  
  • Ady : jelzők, költői képek – régmúlt virágok – a régi , dicsőséges múltra utalnak, az alvó lélek – a magyar ember szunnyadó érékeire vonatkozik, a buja föld – a termékeny talajra .  Az Ugar valósága ( miért nagy kezdőbetű az ugar szó? = szimbólum)  a műveletlenséget, eldurvult világot tükrözi. . Ezt kéri számon a felkiáltó kérdésével . Halmozás : dudva, a muhar , a gaz fokozás : lehúz , altat, befed . ( STB- még keres
  • gélhetsz  a kifejezőeszközökben)

Milyen a versek szerkezete

  •  Az alföld ( lásd korábbi bejegyzésben)
  • Ady ellentmondásos szerkezetű : lélek emelkedése, a végén reménytelenség kifejezése. 1-2 vsz. a lírai én aktív cselekvőként  beszél a tájról( keressük meg a igéket) 3-4. vsz: a cselekvő nem a lírai én , hanem az Ugar . A lírai én sorsa a pusztulás a kilátástalanság , a reménytelenség földjén. ( A magyar Ugaron)

Befejezés : Tipp:  

Petőfi versében mi az érték? ( szabadság) Ady- elmaradottsága miatt ostorozza a hazáját. Szándéka szerint fel kell ébrednie az országnak, hogy ne pusztuljanak el az értékek.

 A versek összehasonlításához ennyivel kívántam ma hozzájárulni. Kívánok további észcsiszolást.

 

2 komment

Címkék: összehasonlítás korrepetálás összehasonlító verselemzés

Kiegészítés Ady Sem utódja, sem boldog őse nem vagyok kezdetű versének elemzéséhez

2008.10.31. 02:00 nincsa

A korrepetálásomra igényt tartó Kedves  Olvasóim! 

 

A legelső korrepetálásra szánt blogbejegyzésemtől hangsúlyozom, hogy gondolkodásra szeretnék ösztönözni mindenkit ,

már aki igénybe veszi munkámat.

Hérakleitosz szavait mottónak szánom ismét: " Közös java mindenkinek a gondolkodás"

Tépelődésre , vizsgálódásra, gondolkodásra való bejegyzést írtam egyszer régen ( 2007. 12.02-án ) Ady Sem utódja sem boldog őse nem vagyok kezdetű versének elemzése kapcsán.

Midőn azt írtam , magam elé képzeltem a diákot,és ilyennek láttam: 

  •   olvassa a verset sorról sorra,
  • gondolkodik  a megállapításaimon,
  • próbál megfelelni a kérdésekre,
  • Ha nem ért egyet velem , akkor a saját véleményét is megfogalmazza,
  • egy-egy szakkifejezést értelmez  stb.

Természetesen tudom, hogy ehhez sok idő kell, de hosszú távon megéri.

Mi értelme lenne egy gyors másolásnak?

 

Mivel a fentiek ellenére  is érkezett kérés, kiegészítem az akkori bejegyzésemet, de javaslom a régebbinek a felhasználását is.

Verselemzéshez szempontok :( csak úgy , hogy lendületre kapjon az elemző)

  1. Mit tudunk a vers  megjelenéséről ?
  2. Mit a költőről? ( de csak arról, hogy milyen szerepet szánt magának az irodalomban)
  3. Mit hirdet a vers ?
  • az emberi élet , az ember nem megismételhető ,
  • a XX. századi ember magányosságát,
  • egy a hitében megingott ember érzéseit,
  • a magány elviselhetetlenségét,
  • a magány kínzó fájdalmától való menekülshez egy másik emberre van szükség,
  • a szeretet fontosságát,

4. Milyen emberi tulajdonságok kerülnek előtérbe a versben? Milyen embernek mutatja magát a lírai én?

  •  öntudat ,
  • magabiztosság,
  • titokzatosság,  
  • A pszichológia alaptételei közül a harmadik alapján milyennek tarja az embert?  ( lásd korábbi bejegyzésemet 2007.12.02.)

 5. A vers szerkezete:

  • 1-2. versszak – megállapítások  a lírai énről( élethelyzete)
  • 3-4. versszak. Képtelen megélni az első két versszak élethelyzetét. ( -Miért? - a következő bekezdésben ezt fejsd ki)

 F o g a l m a z á s o d   s z í n e s í  t é s é h e z   n e  f e l e d k e z z  m e g  i d é z n i.

 6. Milyen költői eszközökkel hangsúlyozza a gondolatait?( Mit miért és hol  használ?

( Lásd  még a  2007. 12.02-i korrepetálásom gondolkodtató kérdéseit is )  

 

  • Szóismétlés,
  • sorismétlések,
  •  ellentét, ( a mondattani és a szófaji vizsgálat  is  utal erre)
  • metafora
  • szimbólum

7. Összefoglalás: ( = befejezés) A vers megjeleníti a lírai én ( nem csak Ady) lelki világát. Milyen ez a világ?

 

Szólj hozzá!

Címkék: ady korrepetálás verselemzés sem utódja sem boldog őse

j-ly a magyar szavakban

2008.10.29. 10:30 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Amikor  dolgozatokat ( sokat) javít az ember , olykor  előfordul az emberrel, hogy hirtelen nem tudja , hogyan is kell helyesen írni egy -egy szót.

  • / Annyiféle hibásan és hibátlanul  leírt  formával találkozik javítás közben , a figyelme is lankad, fárad-- szóval egy kis zavar ütheti fel a fejét/

Amikor velem fordul elő ilyesmi , akkor   egy papírra gyorsan  lefirkantom  a bizonytalanná vált kifejezést , csak úgy  rutinból .  Szerencsére  ilyenkor rögön ott van előttem a jó megoldás - "megvilágosodom" a művelettől.

Ilyen probléma a j -ly -os szavaknál  is mindenkivel  történhet.

A magyartanár  rutinból leírja, a diák pedig gyakorolja, sokszor leírja , olvassa ezeket a szavakat és kész a megoldás , ha problémássá válik az a fránya elipszilon.

Ezek gyakorlásához  az alábbi korábban ír bejegyzéseket ajánlom és Mmárta kommentjét ( ez utóbbit köszönöm mindenki nevében)

  • 2007. 10.07.
  • 2007. 10.08.
  • 2008.  01.05.
  • 2008.  10.11.

 

és a kommentek között: Mmárta 2008. 10.25.

Ha mindezt kevésnek érzi valaki , akkor  elő kell venni egy helyesírási szótárt, szabályzatot  és olvasgatni, leírni.

A számítógépen is lehet írogatni,  és a gépen található helyesírási ellenőrzést végigfuttatni . 

Naponta néhány perc  gyakorlás és profi leszel .

( Naponta az eredményhez( ahhoz , hogy profi légy)  közép és felsőfokú iskolában  2 óra otthoni tanulásra mindig szükség van !)

 

Szólj hozzá!

Címkék: helyesírás nyelvtan korrepetálás j ly helyesírása

Jellemzések itt találhatók ( Az arany ember szereplőiről)

2008.10.24. 20:27 nincsa

Mindenkinek , akit  jellemzés érdekel

Az eddigi korrepetálásra szánt vázlatok között több helyen találsz konkrét jellemzéseket. 

  • http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/04/25/athalie_jellemzese_jokai_az_arany_ember

 

  • http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2007/10/16/fogalmazas_jellemzes
 
  • http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/10/24/hogyan_irjunk_jellemzest

 
  • http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/10/18/timar_mihalyrol_a_regeny_alapjan

 Hsznos olvasgatást kívánok

1 komment

Címkék: korrepetálás jellemzés

Hogyan írjunk jellemzést?

2008.10.24. 20:16 nincsa

 
 
Kedves Olvasóim!
 
Tudom, hogy most iskolai SZÜNET van , kevesebb tanulót izgat a lecke . Nem is konkrét feladatokra  vonatkozik majd ez a magyar  korrepetálás.
 

Mostanában sokan keresnek jellemzéshez segítséget.

 

Mikor kezdhetünk neki – egyedül - egy ilyen feladatnak ?

Ha elolvastuk a művet.

Az iskolai szünet erre is használható. A kötelezők olvasására . ( Az olvasás, az irodalom szórakoztat is , csak felejtsd el at a szót, hogy kötelező)

Jó jellemzést írhatunk:

  •          Ha tudjuk, mi a jellemzés,
  • Ha tudjuk, hogyan jellemzi az író a szereplőket,
  • Ha a cselekményből  következtetni tudunk a jellemvonásokra,
  • Ha ismerjük  a jellemzés jellemzőit,
  • Ha tudjuk, hogy nem elegendő csak leltárszerűen felsorolni a tulajdonságokat,
  • ha tudjuk, mi kerül a bevezetésbe, tárgyalásba, befejezésbe.
 
 

Ebben a korrepetálásra szánt bejegyzésben  a művek elolvasásában nem tudok segíteni, de a jellemzés fontos elemeit összegyűjtöttem :

 

Mi a jellemzés?

Külső +belső + testi+lelki tulajdonságok részletes bemutatása

 

Milyen módszereket alkalmaz erre az író? 

  • Közvetlenül jellemez : Ő maga jellemzi a hőseit ,   ő mondja el a szereplők tulajdonságait / az olvasó a cselekményre tud figyelni. /

 

  • Közvetve jellemez: beszélteti, cselekedteti a hőseit, más szereplők véleményével mondja el a hős(ök) tulajdonságait. /Az olvasó így azt is észreveszi, hogy fejlődik-e, változik-e a szereplő  jelleme/
 

 

 

Hogyan fogalmazzunk jellemzést irodalmi főszereplőkről?

Hogyan szerkesszük meg? 

 

 

  • Bevezetés:( rövid utalás a alábbiakra)  

 

-a cselekményre ,

-elmondani , hol a helye,

-mi a szerepe a jellemzendő figurának a történetben,

-hogyan viszonyul a többi szereplőhöz 

 

  • Tárgyalás: Vigyázz! Nem elegendő csak felsorolni a jellemzőket , mintha leltárt készítenél a szereplőről!)
  1.  megállapítjuk a külső jellemzőket, ( egy bekezdésnyi terjedelmű legyen,itt nem kell bizonyítás )  
  2.    a belső jellemzők ( egy-egy tulajdonságról egy-egy bekezdésnyi szöveget írjunk, )
  • nem csupán megállapítást kell leírni , hanem , hanem bizonyítani is 
  • A szereplőket csakis a mű alapján jellemezhetjük ( nem térhetünk el a szereplő tulajdonságaitól, csak olyan maradhat a fogalmazásunkban is a szereplő, amilyen volt a műben .
  • A sorrend is fontos, pl. a fejlődését, változását   logikus rendben állítsuk össze

 

  • Befejezés: a szereplő jellemének megítélése , értékelése  ( saját egyéniségünk is kifejezhető - nekünk mi a vleményünk)
 

Milyen  jellemzési műfajok  vannak az iskolai feladatok  között?  

  • Egyéni jellemzés ( akár osztálytársról, barátról , szülőről, példaképről stb.)
  • Egy regény, elbeszélés  vagy dráma hősének, szereplőinek tulajdonságait kell  jellemezni .
  • csoportos jellemzés ( egy közösségnek a legjellemzőbb vonásait kell hangsúlyozni, mint ahogy pl. Tiborc monológjából megismerjük Gertrudis népét, a merániaiakat ) .
  • Önjellemzés ( ezt majdan a munkahely keresés során szükséges úgynevezett motivációs levélnél  vesszük hasznát)
  • Epikai, drámai művekben a szereplők jellemének , viszonyrendszerének kibontása
 
Nagyon fontos figyelmeztetés: 
 
A tulajdonságok tényszerű közlése , felsorolása még  nem jellemzés .
 
A jellemzés ettől több.
 
Tudniillik a jellemzésnél - különösen a belső tulajdonságok számbavételekor-  bizonyító példákat is  kell írni. Ehhez pedig  - főleg, ha az irodalmi hősök jellemzése a feladatod- szükség van  a cselkmény ismeretére.
 
Olvassunk tehát a szünetben.
 
Te kedves olvasóm, éppen most  mit olvasol?
 
/ Én : Ken Follett: A idők végezetéig című történelmi témájú könyv, filmszerűen pörgő eseményeivel ismerkedem . Ha olvastad A katedrálist, akkor sejtheted ,milyen izgalmas világot ismerhetsz meg , mert annak a folytatása.  ./
 

 

2 komment

Címkék: magyar irodalom korrepetálás jellemzés

Lemondás? ( Nem adom fel )

2008.10.21. 23:22 nincsa

Balázs ( és természetesen Mindenki Más, aki olvassa korrepetálásom) !

 

Feladta Balázs a leckét. A kommentben utaltam rá, hogy miért. Nem hagy azonban nyugodni a dolog , ezért még egy verset leírok ide , hátha ismerős lesz .

A verset Madách Imre írta , a címe: Lemondás

 

Győztél hát felettünk, nagyvilág,
Vad zajoddal, kalmár számolással
Elriasztád álomképeink,
S várod még, hogy felvert szíveink
Megköszönjék, amért megraboltál.

Óh, ha üdvünk álom is vala,
Mért nem, mért nem hagytad azt nekünk meg?
Nagy volt benn az ember, a világ,
Jó, színesb minden kicsiny virág,
S így, való vagy álom volt-e, mindegy.

S mit nyujtál dicső álmunk helyett?
Hej, fagyos lehelleted, világ te!
S hogyha valami még kéjt szerez,
Az csak a mult szent emléke lesz,
S benne a szív eltépett szerelme.

Hát bucsúzzunk! Óh nő, ládd, e szív
Utadra áldást kérni nem hagy.
Ilyen önző, ládd, a szerelem,
Hogy ha boldog nem lehetsz velem,
Jól esik tudnom, boldogtalan vagy.

Hisz csak addig vagy boldogtalan,
Míg szívedben teljes fényben állok.
Míg szeretlek, én is szenvedek,
S inkább, hogysem elveszejtselek,
Verjen engem síromig vad átok.

Kedves lesz nékem, tanújeleűl,
Hogy szerelmünk törpén nem fogyott el,
Halvány holdként észrevétlenűl,
Ám miként virág, fa, mely ledűl
A viharban, legdúsabb díszében.

 

 Ez a vers lenne? Meglepne.

Szólj hozzá!

Tanuljuk együtt a magyart. ( Szókincsfejlesztés)

2008.10.21. 22:47 nincsa

 Magyarul vagy magyart tanulókhoz szól mostani bejegyzésem!

Szókincsbővítés a mai korrepetálás témája.

Néha érkezik hozzám olyan kérdés , ami szavak , kifejezések értelmezésére vonatkozik.

Most is kaptam ilyet .

Szívesen válaszolok, de megjegzem , hogy előfordul  , hogy egy-egy kifejezés mást jelent, ha kiragadjuk a szövegből.

Ezért a mostani értelmezésem csak próbálkozás , mivel nem tudom, ki mondja kinek, miért stb. 

  • tartotta elém a markát

abból kellene kiindulni, hogy  a tartja a markát kifejezés azt jelenti  behajlított tenyérrel  vár valamit , szeretne valamit kapni, leginkább borrarvalót

  • csak a feje járásával feleli:  /bólint, biccen, csóvál, /

Nem beszél, csak a fejét mozdítja meg.

Jelentheti , hogy bólint, Pl. igen-t ,nem-et;biccen - futólag üdvözöl valakit , köszön neki, helyesel , vagy éppen rosszall

  • fölcsillan a szeme

Valakinek egy kis időre , hirtelen megélénkül   a tekintete.

Érdekli az, amit a másik mond neki, megörül valaminek

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás magyar nyelvtan szókincsfejlesztés

süti beállítások módosítása