Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Hajnóczy Péter: Munkaterápia ( novellaelemzéshez)

2009.04.16. 23:51 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Íme egy novellaelemzés . (Tudom, hogy kettő elbeszélés elemzéséhez kért valaki segítséget, a másikat majd később )

 

Természetesen minden elemzést előzzön meg a mű elolvasása. Ha Te is elolvastad, akkkor fog csak hasznos lenni számodra ez a mai korrep.

 

 

A novella megjelenése:   A fűtő c kötetben , 1975-ben ( több elbeszélés, mese olvasható itt)

 

 

Műfaja: állatmese

              Ironikus korrajz a hetvenes évekről

 

A hetvenes évekre utaló kifejezések

( lehet, hogy Neked ez már történelem?)

 

pl.  jégszekrény = fridzsider, hűtőgép ( volt idő , amikor  nagy  jégdarabokkal hűtöttek ) közveszélyes munkakerülő = olyan ember , akinek nem volt munkája = elítélték, hogy nem akar dolgozni és ezzel rombolta a közerkölcsöt ;Takarék: = bank ; métely=méreg

 

Szatírikus mű :

Mit jelent a szatíra?/Bizonyára megtalálod valahol a magyarázatát, ha máshol nem, akkor Örkény: Egypercesek c. írásai kapcsán )

Szatirikus, mert:

az emberi társadalmat mutatja be állatok képében ,

az emberi hibákat ( pl. kapzsiság, javak felhalmozása)

  humorosan  adja elő ( mi okozza a humort?

 

 

Téma: emberi visszásságok - kifigurázás. A csavargó sün esete a többi állattal

 

Szereplők : állatok  ( emberi tulajdonságokkal felruházva)

 

Milyen csoportra osztanád fel őket ?

  1. Róka, farkas,  bagoly, kakukk ,vaddisznó, mókus ,  teknősbéka  ( kihagytam valakit? )  ---- ők a kispolgári életelvek alapján élnek / dolgoznak hajnaltól késő estig, /robotolnak, hajtanak/Miért?Mit tartanak ők értéknek, fontosnak?
  2. Sün: ellentétes a többiekkel az értékrendje --- n em az örökös munka, a javak megszerzése  az érték számára , zsebre dugott kézzel, fütyörészve mászkál”-csavarog

       Számára a szabadság érzése a fontos , nem a kispolgári lét, nem az anyagi javakért küzd.

 

Mi történik a sünnel?

A többi állat kiveti maga közül – elmegyógyintézetbe viszik, kitalálnak rá egy betegséget / skrizofénia/

 

 

Miért akarják kigyógyítani?

Mi nem rokonszenves a többieknek a sünben ? / keress ilyen mondatokat pl.” Míg mások verejtékeznek, őkelme az árnyékban döglik, és horkol!”   keress még okokat!

 

 

Gyűjtsd össze a többi állat tulajdonságait, tetteit, miféle céljaik vannak .

 

/ Miért dolgoznak látástól vakulásig? Mit várnak el a feleségeik? Stb

Minden  állatszereplőről írj jellemző tulajdonságot !!! A sün(ék)ről is !!!.  

 

 

Mit gondolnak arról, hogyan változik majd meg a sün a gyógyítás után? / olyan lesz , mint a többi állat, neki is az anyagi javak lesznek fontosak . Pl.  mik?

 

Mi az első lépés, hogy olyanná váljon ?/

munkavégzésre kötelezik

 -  hangyatojás válogatása a teknősprofesszor ebédjéhez   ( munkaterápia)

 

 

 

A novella zárlata, befejezése

: csattanó ---A sünt  munkára fogják ( az altatás után)

De milyen ez a munka , kinek jó, hajt-e hasznot ( csak a teknősnek ) --- tehát nem értékes  , csak olyan mintha az lenne   ( hangyatojás válogatás )

 

A teknős  utolsó mondata reményt sugall

De jó lesz-e  a munka? / A sün szempontjából, a többi állat szemszögéből is tartalmatlan!

 

 

A mű címét magyarázd meg : mit jelent a szó ( terápia=gyógyítás )

                                                Ironikus hatású, mert ez a munka nem terápia, inkább büntetés / apró pici hangyánál is kisebb tojásokat válogatni valamilyen szempont szerint, most gondolj bele! )

 

 

Van-e kimondható tanulsága ennek a novellának ?

  Írj egy mondatot arról , milyen érzések merültek fel benned a novella elolvasása közben, után? Neked  rokonmszenves volt  valamelyik állatszereplő?Ha igen , miért? Ha nem , akkor is indokold

 

 

Összefoglalás:

 

Fejtsd ki  1-2 mondatban :  Ironikus korrajz, manapság is előfordulnak hasonló problémák, nagy hajtás, újabb és újabb dolgok vásárlása stb….

 

 

Remélem,  mindenem  ( kedv, idő, erő )  meglesz ahhoz, hogy Ady Vörös felhők alatt című novellájához is találj hamarosan valamiféle mankót.

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar korrepetálás novellaelemzés hajnóczy munkaterápia

Radnóti Miklós 8. és Vergilius 9. eclogájának összehasonlítása

2009.04.15. 21:25 nincsa

 Kedves   Olvasóim!

 

 

 

„Az a bajom, hogy azt se tudom, hogy kezdjek hozzá.” – így  fordult hozzám valaki  segítségért .

 

 

Igaz lehet az a mondás , mi szerint : A munka felét már  elvégeztük, ha hozzákezdtünk./Lelkileg , lendülettel biztos /

 

  • Ez a mai korrepetálás részben erre is mutat példát .  ( Meg az összehasonlításra is)

 

 

  • Ötletek a kezdésre:

 

  1. Mit jelent az ecloga? ( antik, pásztori költészet ; bukolikus ---bukolosz = marhapásztor ; idilli pásztori élet kellékei: nyáj, tavasz, nyugodtan legelő állatok, pásztorlányka, patak, hullámzó dombok, szerelem …)
  2. Mit tudsz az  eclogák eredetéről ? ( görög szó – válogatás , szemelvény  görög költő : Theokritosz  , latin költő : Vergilius )
  3. Vergilius eclogáiról röviden / 10 ecloga, harmónia és béke iránti vágy, itáliai pásztorok beszélgetnek, /dialógus/ vagy csak monológ
  4. Miről beszélnek? Valóság és az eszményeik ellentéte; a politikai válság és a természet harmóniája,
  5. Hogyan került kapcsolatba Radnóti ezzel az antik  formával ?/ egy könyvkiadó kérésére  lefordította   1938-ban ---   Vergilius  9. eclogáját ,//éppen ezt kell összehasonlítani !!!!/ megtetszett neki  ez a verselés /

 

 

 

 

Belelendültél már az összehasonlító házi dogába ? Ugye, érzed, hogy  már magadtól is menne, és nem kell kibújni a munka alól.

 

 

 

  • Nézzük tovább az összehasonlítást:

 

 

 

Vergilius  9. ecloga

 

  • Mikor írta ? Antikvitás idején , ókor, polgárháború  eseményei, költői válság

 

  • Mitől pásztori  költészet?  Pásztorok beszélgetnek egymással / Lycidas és Moeris/

 

  • Miről?  A polgárháború kegyetlenségeiről, a béke iránti vágyról, Menalcos=költő sorsáról ( Vergilius= Menalcos)- Veszélyben a költő , de a költészet is .

 

Íme egy részlet a fentiek bizonyítására :/ boncolgasd az értelmét / 

 

Moeris:   tudod, hogy

                                                            a versek 

oly tehetetlenek ott, hol a Mars dárdái

                                                          ropognak,

 

 

 

Lycidas:      Jaj, hát lehet az,

                                                                    hogy

Elnémultál volna örökre te drága Menalcas?

Nimfákról ki dalolna? ki hímezné teli rétünk

Gyönge virágokkal s remegő zöld árnnyal a

                                                               forrást?

 

 

Radnóti: 8. ecloga

 

  • Nézz utána, mikor írta? / az " erőltetett menet " előtt /
  • Párbeszédes.
  • Kik beszélgetnek ? / a költő és az ószövetségi próféta = Náhum/

 

  • Mit tudsz Náhumról? / lázadó és lázító, megjósolja Ninive pusztulását ( tudod , a Jónás könyvében – Babitsnál olvastál erről )

 

  • Hol találkoznak ? ( nem a réten ! ---hegyi úton--- bibliai jelenet)
  • Miről beszélnek? A háborús évek ( 2. világháború)   könyörtelenségei, a fenyegetettségről  , a költői magatartásról ,/ azaz, hogy mit kell tegeyen a költő? /

 

  • Hogyan? Szenvedélyesen , lázadó haraggal,

 

  • A prófétai átok /Ninivére/ellenére , idill és , a jövőbe vetett remény is  van benne

 

       Idézet: / Hol olvasod ki a jövőbe vetett bizalmat? / Súgtam  !!!/

 

Ismerem újabb verseid. Éltet a méreg.

Próféták s költők dühe oly rokon, étek a

                                                               népnek

s innivaló! Élhetne belőle, ki élni akar, míg

eljön az ország, amit ígért amaz ifjútanítvány,

rabbi, ki bétöltötte a törvényt és szavainkat.

Jöjj hirdetni velem, hogy már közelít az az

                                                                    óra,

már születőben az ország. Hogy mi a célja az

                                                                Úrnak,           

kérdém? Lásd az az ország. Útrakelünk,

                                                  gyere, gyűjtsük

össze a népet, hozd feleséged s mess botokat

                                                                    már.

Vándornak jó társa a bot, nézd, add ide azt

                                                                      ott,

az legyen ott az enyém, mert jobb szeretem,

                                                      ha göcsörtös.

 

 

 

  • Értelmezd a fenti idézetet:  Szükséges –e lázadni? Miért jobb , ha göcsörtös a bot? / kihívás—átvitt értelmű, a próféta sem  idilli élethez szokott/

 

 

 

 

Az alábbi idézetből pedig sorra veheted, hogy mi minden fenyegeti a költőt ( az emberiséget) a háborúban :  / Ez volt  Radnóti korában a valóság , !!!/

 

 

                         Gyors nemzetek öldösik egymást

             s mint Ninivé úgy meztelenül le az emberi

                                                                              lélek.

             Mit használtak a szózatok és falánk fene

                                                                          sáskák

             zöld felhője mit ért? Hisz ember az állatok

                                                                               alja!

             Falhoz verdesik itt is, amott is a pötty

                                                                    csecsemőket,

             fáklya a templom tornya, kemence a ház, a

                                                                            lakója

             megsül benne, a gyártelepek fölszállnak

                                                                       a füstben

             Égő néppel az utca rohan, majd búgva elájul,

             s fortyan a bomba nagy ágya, kiröppen

                                                              a súlyos ereszték

             s mint legelőkön a marhalepény, úgy

                                                                  megzsugorodva

             szertehevernek a holtak a város térein, ismét

             úgy lőn minden, ahogy te megírtad.

 

 

Mi a közös ? /Én csak a kulcsszót írom , Te fejtsd ki  részletesen /

 

 

  • Személyes élmény, sorsfordító történelmi események

 

  • Háborús évek
  • Kiszolgáltatottság ( halálfélelem , elnémulás) saját hányattatott életük,

 

  • Béke iránti vágy

 

  • Ellenállás --- lázadás

 

  • Embertelenség elleni kiáltás : / az idilli részekkel – természet, barátság …./
  • Szenvedélyes szöveg ( megjegyzés : Radnóti nem mindegyik eclogájában (8) van ilyen hangú szöveg – egyszerűbb, hétköznapibb máshol;  - itt : Radnóti avantgárde stílus / szürrealizmus  )

 

  • Versforma: hexameter ( Radnóti  más formát is használ máshol)

 

  • Remény : / Náhum: népek közötti béke, bizalom /

 

  • Erő és biztatás  / Radnótinál : ezt a próféta jelenti /

 

 

 

Hogyan fejezzem be? – Ugye, ezt kérdezed?

 

 

  • Nos: idill  és a gyilkos erőszak  hasonlóan mindkét versben / ezt a gondolatot fejtsd ki bővebben/

 

 

 

Kívánok jó  szövögetést , már ,ami a jól megszerkesztett szöveghez kell .

 

Szólj hozzá!

Címkék: radnóti összehasonlítás korrepetálás vergilius eclogák

Sajnálom

2009.04.10. 17:14 nincsa

Kedves Olvasóim !

 

Elnézéseteket kérem , hogy hosszú ideig nem készült új bejegyzés . Hol technikai hiba , hol egy külföldi utazás miatt hallgattam. Most pedig a húsvét akadályoz abban , hogy  elegendő időt töltsek a blogírással. Ha jól kifáradtam a számomra kötelező  húsvéti kirándulás, túra alatt , akkor bizonyára nagyszerű érzés lesz a gép mellé ülni, és válaszolgatni a kérdéseitekre. 

 

Tehát nem tűntem el , hamarosan fogok még jelentkezni . Addig is kívánok mindenkinek nagyon hangulatos ünnepet , és továbbra is szép tavaszt.

1 komment

Vajda János Húsz év múlva és Juhász Gyula Anna örök ( összehasonlítás)

2009.03.21. 18:01 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Megint kaptam egy köszönetet a "http://interneteskorrepetalas.blog.hu"  blogban végzett munkámért. Természetesen örülök , ha segíteni tudok.

 

  • Érzéseimen kívül elárulok magamról még annyit , hogy maholnap nyugdíjas tanárnő leszek  ). Ezt nem azért írtam le , mert zavar , hogy sokan tegeznek ( már megszoktam, már tudom, hogy így is lehet tiszteletet adni ) , hanem azért , mert tanár úrnak szólítottak .

 

A köszönet mellett egy kérés is volt :

 

Vajda János Húsz év múlva és Juhász Gyula Anna örök című versének összehasonlító elemzésére volna szükség .

 

 

Ezzel a témával a blogomban itt már foglalkoztam:

 

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2009/02/12/anna_es_gina_alakja_juhasz_gyula_es_vajda_janos_kolteszeteben

 

 

Ez most nagyon gyors segítség volt , ugye?

 

 

1 komment

Mikszáth Péri lányok szép hajáról ( ötletek az elemzéshez )

2009.03.21. 16:34 nincsa

 

 
 
Kedves Olvasóim!
 
Ez a magyar korrepetálás arról szól :
 
 
 
Hogyan készíts elemzést Mikszáth Kálmán  Péri lányok szép hajáról című novellájáról

 
 
 Elemzés közben a következő logikai felépítésre figyelj
 
Tanács:
/ ez legyen a mankód minden prózai mű elemzése során /
 
 
Elolvasás után fogalmazd meg :
 
  1. mi a témája a műnek ?
  2. Hogyan fejezi ki a témát ?/ stílusa, nyelvezete, szereksztése ,stb.
  3. Mondanivaló( Üzenet, )
 
 
 
  • Ez a fenti  három dolog a legfontosabb az epikában , tehát  novellaelemzéseknél is.
 
 
 
 
De hogyan lesz ebből több oldal elemzés ? – szinte hallom, hogy ezt kérdezitek
 
 
Talán az alábbi vázlat segítséget ad.
 
 
A novellaelemzést is bevezetéssel indítjuk :
 
--- az íróról szerzett ismereteidet leírod ,
                                        de nem életrajzot , csak azt ami a témához illlik.
 
                                                       A felvidéki élményeiről ír ( "Görbeország")
                                                                                             
                                                      novelláskötetei: Tót atyafiak - A jó palócok
                                                                                   
                                                                                    
                                                      híressé válik
                                                      A kötet(ek) általános jellemzése  / Csak a legfonotosabbakat , Palócföld, egyszerű emberek élete .... /
                                                                                   
                                                      Az elemzendő novella helye
                                                                                    
 
 
Tárgyalás:  ( ez maga az elemzés , milyen a tartalom és a forma ; milyen az író stílusa, nyelvezete)
 
 
1 Cím : -  Péri lányok / testvérek, az apjuk vezetékneve: Péri / -hajának szépsége  ( sejtelmes cím )Nem lezárt mondat ,
 
 
2. Cselekmény :   röviden a   történet  
/Pl.   Csató Pista házasságtörésre készül, a felesége megsejti és bosszúból levágja Péri Judit szép szőke , hosszú haját.   / Te hogyan fogalmaznád meg saját szavaiddal a történet lényegét?
 
3. Hogyan kezdődik?
         -nép nyelvén , a falusiak véleménye , élőbeszéd
 „Hát  bizony a Péri lányok híres aranyszőke haja inkább ne nőtt volna olyan hosszúra , olyan szépnek ,tömöttnek, inkább változott volna lennek, vagy hullott volna ki egyenként. „
 
          -  az író sejteti  a tragédiát   „ Ott esett meg a nagy szégyen „
 
 
4. Kinek a szemszögéből ismerjük meg a történetet?   Péri Kata
     ő veszi észre először Csatónénál az ollót ( mire gondol akkor ?babaona - palócok babonásak  )
     reggel nem találja a húgát ( ekkor már érti , mi történhetett)
     Judit belebetegszik a történetbe ( vagy a hideg miatt ?!) – Kata ápolja
      Nincs pénzük gyógyszerre- eladja a saját haját ( is)
     Elveszik a legnagyobb kincsük , a hajuk
 
 
5. A szép haj „elvesztésének”magyarázata:
   hajlevágás : a becsület elvesztésének, a bűnösségnek szimbóluma --sok más történetben
   Itt is : Judit bűnbeesik , de a hajvágás = büntetés
   Bűnhődik --/ nagy betegség, majd + fehér, mint a liliomszál " - sejtetés --halál?
 
6. A történet főhőse –nem Judit ! , hanem Kata. Miért?
  •   testvéri szeretet,
  • önfeláldozás példáját mutatja
  •      Kata veszít többet   : áldozatot vállal, ( miként?)  Miért kell önként levágni a haját ?  nincs már        pénzük
  •    Miért számít ez nagy áldozatnak?  Juditnak a becsülete oda , mit számít annak a haj/                              
                                                                   
                                                                  
  •        testvérét nem tudja megmenteni,
                                                                     
                                                                    
 
  •    Mire utal a történet végén az apa mondata? „„A te hajad kinő még”—kinek mondja , miért?  Hogyan mondja ? 
 
 7. A szereplők jellemvonásai( külső és belső tulajdonságai)
 
pl. Csatóné: magas, délceg asszony,
         miért pont a haját vágja le a lánynak ? --- talán az bolondította meg a férjét?
     Judit: elmegy a találkára , szégyen ,  ( betegség, láz )
     Öreg Péri : ( lelkiismeretfurdallás?  Kata lányával együttérzé
      Csató Pista
      Kata
 
 
 8 . Az író előadásmódja:       
-         Balladaszerű szerkesztés : tömör, sejteti az eseményeket , 
-          egyszerre több mindenről szerzünk tudomást: amit gondol Pista , amit Judit, amit Csatóné, amit Kata,
-         Sokszor alkalmaz az író ismétlést, ( pl. mit gondol Judit a Pista által megszerzett kendőjéről, s mit a csókról ? – azonos  mondatszerkesztést ismétel Mikszáth )
 
-         hasonlatot ,pl.”Judit fehér, mint a liliom , Kata piros , mint a rózsa „
 
„Valahányszor lehajolt a leány, kibontott úszó haja is éppen olyan volt káprázó szemében, mintha aranyfelhővé lett búzakéve lenne. Azután meg a búzakévék lettek olyanok, mintha mindenik a Péri Judit szőke haja volna."
-          Metaforát : „Ha már egyszer peregni kezd a kalász szeme, megérett egészen.”
-         Pista mondja, mikor? Mit ért ez alatt?
-         Krimiszerű felépítés . ( Kata az olvasóval együtt nyomoz a húga után , miért érzed még olyannak , mintha egy bűntényről olvasnál? Izgalmas, éjszaka)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Befejezés :  Miért hozhatott sikert ez a novella is ? / Egyszerű emberek ,  szerelmi história. --- Együttérzés , jó testvéri viszony (Mondanivaló összegzése)
 
 
 
Ne feledd : 3-as szabály: téma-kifejezési mód,- mondanivaló

 

 

1 komment · 1 trackback

Címkék: novella irodalom elemzés mikszáth korrepetálás péri lányok szép hajáról

Boldog, szomorú dal és Hajnali részegség ( Kosztolányi)

2009.03.19. 20:12 nincsa

 

S. O. S. – segítsetek!- gyakran hallom ezt a kérést kedves olvasóim !
 
 
  • Íme egy korrepetálás, expressz módon 2 Kosztolányi-vers összehsonlításához 

 
 
Boldog, szomorú dal ( 1917-ben írta ; Kenyér és bor című kötetét  ( 1920) ezzel a verssel nyitja )
 
 
Versszervező elve: ellentét ( a cím is jelzi )
 
A vers szövegében ellentétek: leltározza mindazt , ami van  az életében
                                                                               De azt is , ami nincs
 
A van – boldogság, elégedettség :
            Mi mindent érez sikernek? / anyagi jólét, család, hírnév/
 
Milyen eszközök tükrözik a derűt, könnyedséget:
            Van --- ismétlése ( hányszor fordul elő? )
             Felsorolások
             Rímek (abab ) váratlan összecsengések
             Alliteráció: nem kell kegyekért könyörögnöm , bús Budapesten
 
             Verselése: időmértékes, - legtöbbször : rövid-rövid-hosszú szótag = anapesztus
 
Mi sejteti, mi utal rá , hogy mégsem  felhőtlen a boldogsága?
              A vers címe
               Ellentétes kötőszó: De / fordulópont a versben /
               Előző részben a kulcsszó: a van ---- most :a nincs
                 ( bravúros rím: nincs-kincs )
 
Mit jelent ? „nincs meg a kincs , amire vágytam . ( ifjúságkori álom nem valósult meg )
 
Milyen a hangulata: zaklatott, szomorú
 
Milyen eszközökkel fejezi ki?
      A mondatok szerkezete laza
       Sok értelmező jelzőt alkalmaz. Pl. „ kincset, a régit” ( mintha ideges lenne, utólag magyarázza gondolatait)
       Tétovaságot, bizonytalanságot jelző kifejezések . pl. „gyötrődve,” „kezem kotorászva keresgél „
       Utolsó két sorban lemondás , nem tudja megvalósítani gyermekkori álmait ( számvetés )
 
Ellentétre utaló szavak: itthon –otthon ; e világ – ég ;
 
 
 
Hajnali részegség    ( 1933-ban írta; Számadás c kötetben jelent meg 1935-ben )
 
Téma: számvetés,
           Mi adja a boldogságot?
            Mi az emberi lét értelme?  ( Sok más költő is felteszi ezt a kérdést )
           A lírai én belső vitája önmagával --- zaklatottság
 
Zaklatottság kifejezése rapszodikusan :
                                        feltűnően eltérő sorhossz,
                                       a versszakok sorszáma sem egyező,
                                       szabálytalan, rendszertelen rímelés,/ van , ahol páros, máshol keresztrímek, ölelkező , bokorrímek ) 
                                        áthajlások a verssorok végén
 
                                        vibrálnak érzelmek,  gondolatok,
 
Cím: nem az alkoholos részegségre utal , hanem bódulat, kábulat , ámulat                                         
 
I.                    rész : képzeletbeli baráthoz szól
 
                            közvetlen , baráti, hétköznapian egyszerű hangnemben -- miről mesél?
                            ( álmatlanság, napi robot, cigaretták, fekete ---tények az életéből )
                           kitekint a szobája ablakán : ( mit lát ? )
                            más emberek életét: sivárság, kiüresedett emberi életek
                            Kifejezőeszközei: negatív szavak pl. „emberek feldöntve és vakon „
                            Azonosul : T/1. sz „ otthonunk volt-e vagy állat óla „
 
II. rész:            A valós élet--- – és az égi jelenség ellentétét fejezi ki : ( De fönn barátom , ott fönn a derűs ég ) lenn –fönn,
                  Hétköznapi szürkeség----égi, ünnepi szépség
 
 
 Elámul a közeledő hajnal szépségén
 gyermekkori emlékei feltolulnak benne  / a gyermek képzeletével láttatja az őszi pirkadatot /Bál=ünnep
                    Kifejezőeszközei:       rímelő sorok, pl. „ derűs ég – nagyszerűség- 
                                                    hűség( páros rímű is pl. )
                                                   Nem negatív hangulatú ,
                                                    Kellemes hangzású kifejezések: (pl. ragyog, derűs,t stb.)
                                                    Impresszionista ( pillanatnyi benyomás) képek:
                                                    Sok jelző
                                                    Többszörösen összetett mondatok ( körmondatok)
 
 
III. rész :   felnőttség önvádjai:
                       Bűntudat, vádolja önmagát – kérdések mire utalnak ?
                                            (Rádöbben : Ötven éven át – hétköznapok
                                           megérteti a lírai énnel az ünnepet.)
                      ellentét: önfeledt boldogság a szépség miatt , és szomorúság , mert már sok év elmúlt. / létezés – az élet szép, van értelme élni  /
                       
 
Az utolsó versszak – ünnepélyes ( himnikus )  vallomás
                                   Hitetlenül , de hálát ad egy „ ismeretlen Úrnak „ Miért?  
 
                                          Boldogság és boldogtalanság (elmúlás miatt)
 
A két vers hasonlóságait , gondolatait ez alapján a vázlatos áttekintés alapján ki tudod emelni. Ne feledkezz meg a  bevezető és a  befejező gondolatokról sem .
 
 
  Üzenet : Hamarosan Mikszáth-novellával foglalkozom

 

Szólj hozzá!

Címkék: kosztolányi boldog hajnali részegség szomorú dal össezhasonlítás

Tanácsok leíró fogalmazáshoz

2009.03.18. 20:09 nincsa

 

Kedves Olvasóim !
 
 
Van , amikor a tanulót , mi tanárok képesek vagyunk azzal is megzavarni, ha részletes segítséget , aprólékos szempontsort adunk egy házi feladat megírásához.
 
Így járt a blogomat olvasgató egyik tanuló is.
 
 
Fogalmazást kell írnia erről:
 
„készíts leírást egy maradandó tájélményedről!
támpontok:-dolgok,jelenségek,folyamatok bemutatása,jellemző tulajdonságaik által,-a nagy egész felől a részletek felé vagy közelről távoli irányba haladnak.-A túlzott szubjektivitás a leírás pontosságát,tárgyszerűségét zavarhatja,ugyanakkor a szemléletesség elengedhetetlen követelmény,-tájékoztatás.”
 
  • Gondolkozzunk csak el , mi a feladat.

 

  1. írni kell egy tájleírást
          ( azaz szavakkal bemutatni egy tájat , amire szívesen visszaemlékezel)
 
 
  1. Neked kell eldönteni, hogyan mutatod be ezt a tájat
            ( azaz : Egyre közeledve ahhoz a helyszínhez , ahol átélted pl. a táj szépségét , tehát egyre részletesebben, vagy egyre távolodva onnan.Te valahol állsz / ülsz , fekszel..../ a tájban valahol )
 
  1. Mindenről írnod kell , ami azzal a tájjal kapcsolatos
(       Azaz: ami ott van , ( épületek, utak , forgalom , erdő, mező, hegy, jelenségek , mint pl. egy vihar / napkelte, napnyugta --- bármi )  stb ) Milyen jellemző cselekvésekre emlékszel )
 
  1. Mindezt úgy kell bemutatnod, hogy az is el tudja képzelni a helyszínt, aki még soha nem járt ott ( esetleg a Te fogalmazásodtól kap kedvet , hogy ő is ellátogasson oda:-)
  2. Nem lehetsz túlzottan elfogult a tájjal kapcsolatban .( Ne legyél szubjektív túlságosan, ne az érzelmeidet írd le, közöld a tényeket )
  3. Tényekről írj , pontosan , részletesen , hangulatosan , mutasd be / képzeltesd el a tájat
 
 
 
 
  • Ha tovább is elolvasod a korrepetálást , még több segítséget adok:
 
Minden leírásnál fontos a térbeli elhelyezkedés rendje .( valamihez/ valakihez  viszonyítva )
 
 
Bevezetésben
pl. írj 1-2 mondatot általánosságban a tájról . ( Hol , mikori élményed ? Pl. Vihar a Balatonon - … Hatalmas felhők gyülekeztek , miközben a hajónk Tihanyba indult . --- tehát már az első mondat sejteti, hogy a Balatonról fogsz mesélni, még pedig egy viharos tájképet fogsz elmondani )
 
Tárgyalásban: folytathatod ,  pl. hogy a hajón , milyen volt átélni a vihart / dülöngélő hajó, sápadt emberek ,egymás kezét szorították, féltek ; feltörő hullámok; sirályok és egyéb madarak össze-vissza repkedtek.; közeledett egy vitorlás; halászhajó, vízimentők , a felhők egyre feketébbek, a hullámok egyre magasabbak, vadabbak, egyre nagyobb a szél, hideg lesz., a parthoz közeledsz, a hajóról mit látsz:   emberek futkosnak, mennydörgés, villámlás,  a szél felkap egy sátrat, asztalt , ernyőt , sikítás, fák meghajolnak a szél erejétől, a kikötőbe értek , félve indultok le a hajóról, a mólón sok ember ,rohannak az étterem felé, és akkor … ha visszanézel a tóra , ott már tovaszállt a felhő, újra süt a nap .
 
 
Minderről úgy írd a mondatokat , hogy legyen benne sok jelző, hasonlat , megszemélyesítés .
 
Minden mondatoddal segíts abban, hogy aki olvassa ( jelen esetben a tanárod ) el tudja képzelni, miért is volt ez a táj felejthetetlen számodra .
 
Befejezés:  ötletes legyen , zárja le a tájbemutatást . Újra szólhat az egységes tájról, már nem csak egy részéről 
 
 
 
Hahó!! Ne csak kalandos, szenvedésre emlékeztető legyen az élményed!!! 
 
Gyönyörű napsütésben is lehet tájékoztatni részletesen egy tájról, egy város főteréről, stb. Hajó helyett kerékpárra is pattanhatsz , kikerekezel a közeli parkba, erdőbe és már írod is ( akár emlékezetből ) , amit láttál. 
 
Megsúgom: Ki is találhatsz  valamit / nem az a lényeg , hogy valóságos legyen , hanem az , hogy TÁJLEÍRÁS:

 

 
A leíró fogalmazások stílusát úgy is gyakorolhatod, ha sokat olvasol . Egy-egy író mondataiból sokat lehet tanulni.  
 
 
  • Még egy apróság:
-         ne azt írd mindig , hogy : van , fekszik, elterül , áll,
-         használhatsz az alábbi szavak közül is : alig látszik, árválkodik, magasodik, szomorkodik, terpeszkedik, borzol( pl. szél) , partra lök, mennydörgés megrázta a hajót,a földet ,  kering, kóvályog, kúszik, feketéllik, terebélyesedik , ég felé meredezik ,    stb, stb.
-         ne csak azt, hogy: szép, csúnya, gyönyörű
-         Hanem . pl  félelmetes, lélekzetelállító,  sötétbarna, szürke, sűrű, tarajos ( hullám) fenyegető, csillámló, gyöngyöző,vad, tajtékzó, hideg , jeges, árnyas, napsütötte, mosolygós, tűzpiros, sugárzó,   stb, stb.
 
 
Nos, én most itt befejezem , kívánok Neked jó szógyűjtést, ötletes mondatokat .
Remélem , segíteni tudtam ebben az első pillanatra megoldhatatlan feladatban .

 

 

1 komment

Címkék: irodalom leírás korrepetálás fogalmazás

Berzsenyi :A közelítő tél és Petőfi : Itt van az ősz , itt van újra

2009.03.18. 19:45 nincsa

 

 Kedves Olvasóim!
 
 
Újabb összehasonlító elemzéssel kapcsolatos ez a korrepetálás.
 
Petőfi: Itt van az ősz , itt van újra
 
 Berzsenyi : A közelítő tél
 
 
 
 
 
Ehhez az összehasonlító elemzéshez ajánlani tudom mindazt a bejegyzést , amit ebben a korrepetálásban találsz .
 
Bogarássz , keresgélj Berzsenyi verséről ezekben az írásokban :
 
2008. 04.06. ;
2008. 05. 18.
2008. 11.22.
2008. 11.29.
 
  • Ne dobd félre ezeket csak azért, mert más versekkel hasonlítottam össze.
 
Válogasd ki mindegyikből , ami Berzsenyi verséről , A közelítő télről szól.
Fusd át azt is , hogyan , milyen szempontok szerint vetettem össze ezt a többivel . Próbáld meg ezek után , Petőfi : Itt van az ősz, itt van újra című költeményével összehasonlítani.
 
 
 
 
Sikerült ?
 
 
Ha nagyon nem tudod, akkor itt következik egy kis segítség , de ez többnyire Petőfivel foglalkozik.
 
Itt van az ősz , itt van újra
 
 
Ugye, emlékszel, hogy ezt a verset kisiskolás korodban már megtanultad. Könnyű lesz felidézni, mihelyt olvasni ( mondani) kezded. / Bár az utolsó 3 versszakát nem biztos , hogy meg kellett anno tanulnod/
 
 
Az elemzéséhez pedig itt van néhány gondolat:
 
 
  • Műfaja: dal / romantikus dal – reális élmények leírásával
 
  • Keletkezéséről: 1848 november---- A költő nem élt meg több őszt! Gond és reménykedés jellemezte a költő hangulatát / fiuk születését várják, a csatatérről pedig rossz hírek érkeznek, A verset teleky Pál kastélyában írta /
 
  • Vershelyzet: / Hogyan indul a vers? /
1. vsz. a lírai én szemlélődik, meditál / a beszélő belső lelki megnyilvánulása  
-idill – az ősz szépsége –
 
  • Verszserkezet: 1-3 vsz (Életképszerű,derűs, jókedvű)
                        4-6: ódai emelkedettségű / őszről, mit jelent az ősz ? /
                        7-9. dalszerű, a kedvese is jelen van , belső békét , derűt jelent a költő számára
 
 
  • 2. vsz: az ősz valóságos leírása: („ fák lehulló levelének lágy neszét „ – figyeli
            személyes hangnem ( az 1. vsz-ban is )
költői eszköz: metafora- a selyem lágyságához hasonlítja ---
lágy-nesz – szinesztézia ( Hogy miért ? Ezt is megtalálod valahol a bejegyzések között)
 
  • 3. vsz: általános szemlélődés, nem személyes hang, de emelkedett stílusban
költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat
 
  • 4. vsz. egyszerű, élőbeszéd szerű kifejezéssel indul( „ És valóban „)
            a vers fő gondolatai ebben a versszakban hangsúlyozott szerepet kapnak ( ősz – álom, halál-alvás )Hangsúly: álmon, alváson
 
  • 5. vsz: A kopasz fák bemutatása ( amelyek legyőzik a halált)
költői eszköz: megszemélyesítés
metafora: a kedves vetkezésére is utal
meghittségre, suttogásra utal „ csendesen levetkezett” – e- hangok
 
levetkezett ---a kifejezés ódai hangú emelkedettséget éreztet
 
  • 6. vsz: Jövő-álom - ( megszemélyesítés)
 
  • 7. vsz: Belső derű , dalra emlékeztető kifejezések: lant, megpendít, altató dal, csendes ének ,
  • 8. vsz: A kedves megjelenése  ( meghittség,  nyugalom)
                 Költői eszköz: hasonlat,  megszemélyesítés ( „suttogó szél”)
 
  • 9. vsz: Verszárlat:  bizalmas, bensőséges hang, intimitás ,szerelem, 
            kérlelő hang 
            
            
Petőfi verse – szerelmes vers ( is )
                       a természet dicsérete (is)
 
 
 
Berzsenyi és Petőfi:  Az ősz   jelkép:  jelenti  azt a szunnyadást , ami új életet teremt ,
                                       Jelenti: a búcsúzást az élettől / Melyik jelentés kap hangsúlyosabb szerepet Berzsenyinél?/
Petőfi : örül az életnek , nála az ősz a megújulás szimbóluma 
 Berzsenyi - tél közeledését látja, érzi
Petőfi- a tavaszét.
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom petőfi összehasonlítás korrepetálás itt van az ősz itt van újra

Érvelés: Az egyéni -és a közélet hatással van egymásra?

2009.03.17. 21:08 nincsa

 

  • „Szét tudja-e választani az ember a magánéletét és közéleti szerepét. Érveljen emellett, hogy a magánélet szükségszerűen befolyásolja az élet más területeit és ez megfordítva is igaz.”
A fenti érvelés megírását kívánom segíteni ezen a   korrepetáláson keresztül, Kedves Olvasóim!
                   
 
 A közélet és a magánélet szerepe az ember életében
     ( én ezt a címet adnám , vagy inkább legyen ez? Életünk harmóniája ; Az ember értékei, cselekedetei és a boldogság )
 
 
A téma kapcsán az alábbi gondolatok jutottak eszembe.
 
 
 
  1. Magánélet jelentése: – egyéni, személyes jellegű élet
                                           Magánszféra
                                           A családi élet tere
     Közélet: - közérdekű tevékenység,
-         erkölcsi feladat embertársaink iránt ( minden embernek van ebben felelőssége)
 
  1. Élhetünk-e úgy , hogy elzárkózunk a közösségi feladatoktól?
-         Az ember államban él , tehát köteles foglalkozni a közösség érdekeivel, ügyeivel
-         Visszahúzódás a magánéletbe= közömbösség
 
  1. Minden ember sorsa , léte függ a társadalom sorsától / lásd napjaink!/ , ugyanakkor a társadalom sorsa , léte függ az egyéntől
-         ha az emberekben nincs szorgalom, nincs szaktudásuk, ha nem képesek lemondani egyéni  ( vagy szűkebb csoport ) érdekeikről--- Következmény: gazdasági visszaesés De : Önfeláldozás sem lehet nagy mértékű
-         Gazdasági visszaesés az emberek biztonságát csökkenti, sorsuk alakulását befolyásolja 
-         A társadalom   nem foszthatja meg az önállóságától az embert,
-         Az embernek van lehetősége megválasztani a magatartását ,   De!
-         Nem tekintheti egyik ember (csoport ) eszköznek a többi embert
-          Szolidaritásra van szükség :
-         Nem gondolkozhatunk csak közösségben ,( nacionalizmus, rasszizmus stb. veszélyei)
-          felelősek vagyunk egymásért
-         a bajok elől , nehéz sorsú emberek elől nem nézhetünk félre
-         Egyensúlyt kell teremteni: emberi kötelességek a közösség iránt / pl. (ki)segítés, tolerancia , fegyelem, összpontosítás , érdeklődés újdonságok iránt , a körülöttünk lévők problémái iránt stb. . /
-                                                      és elvárások a közösségtől
 
  1. Minden egyén felelős a társadalma jólétéért --önmagáért , a többiekért/ harmónia közjó és az egyén között/
  •  Hadd idézzek itt Széchenyi Naplójából

„ Csak ott mennek a dolgok jól, ahol pl. a szabó, a szappanos, a cukrász stb. mind megvan győződve arról, hogy az ő mesterségétől függ az állam boldogsága : „

  1. Közélet és a magánélet elválasztása különböző korokban éles határral , napjainkban összemosódik . pl. blog-személyes – nyilvános – közösségnek szól,; közösségi élet képviselői ( politikusok ) átvilágítása( egyéni életük a köz előtt) 
      
  1.  Közélettel kapcsolatos szereplés az irodalomban
-         a művész a művészetén keresztül szemléli önmagát és a világot
-         nem tudja szétválasztani a magánéletet a közösségi feladataitól ( Egyetértesz ?
                         - Milyen közéleti szerepük van a költőknek? Változik-e ez életük folyamán?
  •                             /Kezdetben : Vátesz ( látnoki erővel ír társadalmi eseményekről) —később :mérsékeltebb hangon szól róla, majd újra erőteljesebben szól: hisz,  bizonyos abban , hogy van szerepe/
 
                          A költő nem fordulhat el a közélettől --- nem akar elszigetelődni, kirekesztődni ( belső késztetés)
-         A költő nem élhet a többi ember nélkül ( Közönségre van szüksége; vagy közönségnek a költőre : pl. Vörösmarty A vén cigány című versének születése )
-         Ars poeticájuk és a magánéletük hat egymásra ---- beteljesülnek álmaik, vagy éppen ellenkezőleg
 
 
  1. Hogyan hozható a témával kapcsolatba  Petőfi : Beszél a fákkal a bús őszi szél című verse ?
-         tételmondat kimondása :  Szerelme, felesége mellette van ---nyugalom – a jövőről szól. Júlia-vers, de nem elsősoran szerelem a témája /
-         Bizonyítsd az előzőeket  a versben kifejtett gondolatokkal – idézz is belőle
 
-         készíts összegzést arról, hogy szét tudta-e választani az egyéni , családi életét a közélettől   / életeszménye: szabadság, szerelem/
 
-         Erről a versről találsz még segítséget a korrepetálás bejegyzései között bogarászva   ( 2008. 02. 19. Beszél a fákkal a bús őszi szél )
  
 
 8.        Arany egyéni sorsát a szabadságharc bukása megváltoztatja  / társadalom hatása az egyénre/
                          - bizonytalanság, céltalanság , kétségbeesés, reménytelenség,
                             felhagy a költészettel , elhallgat
                          - 1877: Mindvégig című vers / Őszikék – Kapcsos könyv --akkor írta , amikor újra megszólalt!/
                          - Fejtsd ki Arany gondolatait a következőkről :
 
  • töretlen lendület,
                                                                                                       
  • a költőnek írnia kell
                                         
( mindhalálig)
                                                                                                       
  • önkifejezés szerepe
  •                                                                                                         közösség-egyén viszonya a vers gondolatai alapján 
                          - Idézz is a versből  
 
 
9. Kosztolányi : Boldog –szomorú dal
 
Ellentétre épített vers / már a cím is ellentét – egyéni érzés: boldogság , szomorúság )
 
Miért boldog? – a javak felsorolása, feleség, gyermek –megelégedettség (magánélet )
 
Miért szomorú ? / elegendő-e a költőnek a magánszférában jól élni?/
 
Létösszegző vers ( mikor készítenek a költők létösszegzést, Számvetéskor – mit tettek a közért, milyen a magánéletük )
 
 
10, Vond le a tanulságokat a versekből , mire következtetsz ebből a három műből
 
11. A témával kapcsolatban / a magán-és közélet szétválasztásának lehetősége/ írj néhány befejező mondatot.
 
 
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közélet irodalom magánélet érvelés korrepetálás

Orbán János Dénes A szárnyas idő.... Berzsenyi Osztályrészem ( összehasonlítás)

2009.03.12. 19:42 nincsa

 

  • „Szép, szép a vers, csak ne kéne elemezni!” Hallottam egyszer-kétszer,  sokszor  egy diáktól.

 
Kedves Olvasóim!
 
 
Úgy gondolom, hogy Orbán János Dénes versének elemzésével is hasonlóan lehettek!
 
 
Miért?
Mert modern , mert mai , mert posztimpresszionista , mert csak ….
 
 
Mi nehezíti a feladatot ?
 
Főleg, hogy elemezni, értelmezni kell,  sőt   össze kell hasonlítani valakivel , mint például most Berzsenyivel .
 
 
Korreeptálás Orbán János Dénes : A szárnyas idő árbocomra szállt és Berzsenyi Dániel: Osztályrészem című versének összehasonlító  elemzéshez 
 
 
 
Amennyiben ezt az összehasonlító elemzést nem középiskolásként kell megoldanod ajánlok néhány olvasnivalót:
 
 
http://orbanjanosdenes.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=12&p=304
 
www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/00-11/erdelyi.pdf+Szárnyas+idő+árbocomra&hl=hu&ct=clnk&cd=9&gl=hu
/Beszélgetés /
 
 
 
Ha középiskolás vagy , akkor Neked az alábbiakban nyújt ez a mai korrepetálás segítséget./ természetesen a fenti írásokban is búvárkodhatsz kedvedre/


1. Orbán János Dénes versével kezdem:
( Időnként a nevét O.J.D.-re fogom rövidíteni ---nem én vagyok az első , aki ezt teszi )
 
 
A vers témája:
A lírai én szembesül az idő múlásával / időszembesítő vers- van ilyen sok a magyar irodalomban/
Az idő egyetlen pillanata - hangulati hatása  – afféle impresszionista ( Posztimpresszionista !)  stílusban
 
 
A vers szerkezete:
 
I.                    Vershelyzet:
           megérkezik az idő , rátelepszik a lírai énre  / az életére /(Én is érzem:  Itt ül az idő a nyakamon :-)
 
     II.  A lírai én világa : / álom /
                  negatív képpel kezd : „ reményt sötét moha fedi be”( milyen negatív dolgokat sorol fel még?
                   DE! folytatása
                 idill:/ vágy ,/ érték Miket tart értéknek? )  gyermek, , asszony  ,( család) 
                                     virágos kert , nyugalom , béke   
 
III.  Verszárlat – az idő múlásával szembesül a lírai én , ellene nem tehet semmit , tehetetlen  
 
 
Költői eszközök:
 
metafora
Az idő kifejezésére : ( madármetafora – szárnya van , vijjogva dalol, fészket rak, rászáll az árbocra )
A lírai én:    magányos hajós  ( élet = hajó ?)
 Alliteráció: „A szelek mérge marja arcomat,”  / tud-e tenni ez ellen? – marja , beleivódik, letörölhetetlen ,)
Állapothatározó   Tehetetlenség kifejezésére : „ térdre hullva”
Igék szerepe : a lírai én , nem lép fel az idő múlása  ellen : „ nézem, hallgatom , vitorlámat levonni nem merem / nem tudom”   Mit hangsúlyoz ezzel?
Szinesztézia : ’ fehér dal ’ - / egy színt hanggal ír le egy képben / Mire utal? / madár tolla; vitorla;
Hangutánzó szó: „ vijjogva” – kellemetlen hangzás   ( Az idő múlása kellemes –e? )
Ellentét:
 idill  / a nyugalom szigetének lefestése/ és a hajó/s/ állapota /„ méreg” , romlásnak indul, „ reményt sötét moha lepi be” / 
 Part-égbolt
 
 
Az elemzés további részéhez :
Most feltétlenül javaslom, hogy a két verset olvasd el / hallgasd meg ( akár a saját hangodon is ) Tudom , hogy egy kis odafigyeléssel észreveszed a hasonlóságot , a különbséget.
                        ( Nyugi … Segítek észrevenni. )
 
 Orbán János Dénes: A szárnyas idő árbocomra szállt
 
A szárnyas idő árbocomra szállt,
fehér dalát vijjogva szüntelen,
s én térdre hullva nézem, hallgatom,
vitorlámat levonni nem merem.
 
A szelek mérge marja arcomat,
romlásnak indul két erős karom,
a reményt sötét moha lepi be,
és nem köthetek ki a nyugalom
partján, ahol a csöndet gyerekek
hangja űzi, s a viruló liget
virágszirom-arcú asszonyának
koszorújából bimbó integet.
 
Vitorlámat levonni nem tudom.
A partot nem, az eget nézhetem.
A szárnyas idő árbocomra szállt,
és fészket rakott hervadt mellemen.
 
 
 
 
Berzsenyi: Osztályrészem
Partra szállottam. Levonom vitorlám.
A szelek mérgét nemesen kiálltam.
Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben
                    Izzada orcám.
Béke már részem: lekötöm hajómat,
Semmi tündérkép soha fel nem oldja.
Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe
                    A heves ifjút!
Bár nem oly gazdag mezeim határa,
Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissa,
S nem ragyog szentelt ligetek homályin
                    Tíburi forrás:
Van kies szőlőm, van arany kalásszal
Biztató földem: szeretett Szabadság
Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől
                    Kérjek-e többet?
Vessen a végzet, valamerre tetszik,
Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem:
Mindenütt boldog megelégedéssel
                    Nézek az égre!
Csak te légy vélem, te szelíd Camoena!
Itt is áldást hint kezed életemre,
S a vadon tájék kiderült virány lesz
                    Gyenge dalodra.
Essem a Grönland örökös havára,
Essem a forró szerecsen homokra:
Ott meleg kebled fedez, ó Camoena,
                    Itt hüves ernyőd.
 
 
  •  Feltűnt  a két versben azonos motívum , azonos gondolat , szó ?.remélem , igen !
     
Orbán János Dénes   más  költeményében is felfedezhető a nagy klasszikusok( Petőfi, Nagy Lászlkó)  parafrázisa = azaz saját szavakkal értelmezi egy költő művét , úgy hogy teljesen ráismerünk. / No ezt nem az Idegen szavak szótárából másoltam ide !/.  Más mai költőknél is látunk hasonlót.Varró Dani / pardon Dánielnél    klasszikus költők stílusát élvezhetjük.
 
 
Mi hasonlít Berzsenyi világához ? / hajó, vitorla, értékek felsorolása, megérkezés/
Mit jelent a hajó képe mindkét költőnél ? / emberi életút/
 
Miben különbözik Berzsenyi verse? / megérkezés a téma , révbe jut , partra száll, békés kikötés --- boldog megelégedés 
 
  • Mi érkezik meg/ mivel szembesül az egyén O.J.D. versében?  ,   ő is partra szállna ( nyugalom szigete ) --ez csak vágy.

 

  • Megelégedésre gondolunk –e Orbán versét olvasva?
 
  • Berzsenyi megelégedése is inkább illúzió. / negatív képek: „ nem oly gazdag , nem ragyog „ –
A tájék vadon , vigasztalásra szorul a lírai én – ezt a költészet adja a számára  Camoena = költészet múzsája/
 
 
  • Mi jelent veszélyt O.J.D-nél? / szél/ Berzsenyinél : örvény = Charybdis- /Szicília és Olaszország közötti örvény neve/
Megfogalmazódik –e Berzsenyinél is az idő múlása ? / az ifjúság múlása miatt elégikus hangvételű / , az időt nem lehet visszafordítani/
 
Mire utal?
„Mindenütt boldog megelégedéssel
                    Nézek az égre! „ ----- Horatius: Élvezd a jelent. Felellhető ez O:J:D. versében is ?
  • Orbán János Dénes Berzsenyire emlékeztet a versével, Berzsenyi Horatiusra
 
Berzsenyi versének szerkezete:
 
I. 1-2. vsz: a költő révbe ér = megérkezés   ( Néhány gondolat az életrajzából : 1799- házasság, önálló gazdálkodás)
 
 
II. 3-4. vsz. Saját világát – Horatiuséval veti egybe
      Negatív képek:pl.  „ nem oly gazdag „ )
       Értékek számbavétele : „ szőlő, föld, Szabadság „ / Van –e ebben hasonlóság O. J.D és Berzsenyi között? /
     Költői kérdéssel zárul: „ Kegyes istenimtől/ Kérjek –e többet? „   Mit sejtet ez a kérdés : csak az elégedetteséget, vagy van benne némi keserűség is ? Ez a kérdés , lehet felkiáltás is?
 
III. 5. vsz. Horatius filozófiája : Élvezd a jelent . – Melyik sorral fejezi ki ezt Berzsenyi?
 
 
IV. 6. 7. vsz. Ellentét : nincs nyugalom, nincs boldogság / vigasz kell = költészet 
 
  • Milyen eszközökkel fejezi ki Berzsenyi a gondolatait? Próbálj erre is választ adni a dolgozatodban .
 
 
Elkapott engem is a tavasz , van olyan nap , hogy a blogom nem kap főszerepet. No azért a lelkiismeret nagy úr, így   Rólatok nem feledkezem meg Kedves Olvasóim !Csak néha eső után köpönyeg ....
 
Ha időben kapom (el ) a kérdést , segítek , de csak így írásban .
(Telefonos segítséget (még) nem nyújtok, Bocs, ha nagyon számított rám valaki) 
Kicsit kések a Mikszáth-novella elemzésével is , pedig azt is nagyon várta valaki.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: berzsenyi orbán jános dénes összehasonlítás korrepetálás

Közeleg az érettségi

2009.03.10. 16:52 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Az értteségihez közeledünk, vagy "ej, ráérünk arra még "?

Sok évi tapasztalatom mondatja velem, hogy : NINCS AZ OLYAN MESSZE

 

  • Már kezdhetsz gondolkodni : Vajon , mit , hogyan kell  értelmezni,és mivel kell  összevetni az írásbelin?

Ha én azt tudnám!  Micsoda pénzt gyűjthetnék be , ha pontos imereteim lennének róla ! :-)

 

Néhány tippet , ötletet írok  ma. Felébresztve vele lelkiismeretet, tanulási szándékot .  Meggyőződésem , ha  az alább felsorolt ötleteken egy kicsit átrágod magad, vázlatot írsz , ha átgondolod  , akkor tulajdonképpen korrepetálod magad magad  az érettségire.

Nekem az alábbi átfogó témák jutottak eszembe:

  • Hogyan jelenik meg a fenyegetettség  Radnóti verseiben ? / párhuzam az idillel/

 

  • Istenes költemények a magyar költők műveiben / Balassi - Ady /

 

  • Hazaszeretet, nemzethez tartozás, magyarság kifejezése  / pl. -- haza és haladás, nemzethaláltól való félelem; Kölcsey: Himnusz , Zrínyi dala ;Rebellis vers- , Vörösmarty , Ady magyarság-versei, pl. Nekünk Mohács kell , (  hasonló a Rebellis vers gondolatához ),  A föl-földobott kő , Radnóti: Nem tudhatom , Hetedik ecloga,

 

  • A fantasztikum  az irodalomban   / pl. Hoffman: Az arany virágcserép,; Gogol: A köpönyeg ; Kafka: Az átváltozás, A per; Bulgakov : A Mester és Margarita /

 

  • A  XX. századi irodalom  abszurd és  groteszk  művei/ pl. Örkény : egypercesek, Kafka:Az átváltozás? Becket: Godot-ra várva /

 

  • Elégia és elégikusság / / pl. Janus Pannonius : Egy dunántúli mandulafáról ; Csokonai : A tihanyi ekhóhoz, Berzsenyi : A közelítő tél,  Petőfi : szeptember végén , Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, József Attila : Elégia /

 

  • A magány szerepe   / Gondolj arra, hogy van , amikor a magány nagyon fáj, de van , amikor szükségünk van rá --- ezt az írók , költők is tudják . Te milyen művekről írnál, ha ez lenne  az egyik téma?/

 

  • Korstílusok jellemzői  Pl. A romantika stílusjegyei, életérzése    /pl.  Jókai : Egy magyar nábob, Az arany ember stb

 

  • A művészet szerepe, feladata, célja  és a művészek   / Írók , költők ars poeticái / Pl. Baudelaire : Az albatrosz,  Karinthy : A  cirkusz ( novella) ; Petőfi A XIX. század költői  ; /

 

  •   Bibliai történetek  az irodalmi alkotásokban / Pl. Madách: Az emebr tragédiája, Ady-versek, Babits: Jónás könyve, Bulgakov: Mester és Margarita /

 

  • Látomások a költészetben / Pl. Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi)

 

Jó volna előre látni a jövőbe,  megálmodni , kitalálni, hogy milyen feladatokkal kell bizonyítani   a tudásunkat ?

Csak nagyon halvány sejtéseim vannak . Ilyenekkel Te is rendelkezel .

Induljon a játék : Ki találja el, miről kell majd  értekezést, értelmezést  írni ? :-)

Talán a fentiekről?

Mára   ennyivel tudtam felkelteni minden érettségizőben  a nyugtalanságot . Folytatása következik...

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás

Holt vidék vagy A puszta télen , Holt vidék vagy Tápai lagzi összehasonlításához...

2009.03.02. 18:58 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Újabb kérés két vers összehasonlítására vonatkozott ugyan én mégis az alábbi három vers összehasonlításával fogalkoztam a mai korrepetálásban .

Remélem , nem zavarok össze senkit ezzel , esetleg könnyebb lesz eldönteni, hogy melyik két költeményt válasszátok ki.

 

 

 
 
József Attila: Holt vidék
 
Petőfi : A puszta télen
 
Juhász Gyula : A tápai lagzi
 
 
 A versekben közös a táj:
 
 
A táj : az alföld
 
Petőfi szülőföldje ,Kiskőrös, kisgyermekkor-Kiskunfélegyháza
József Attila édesanyja szabadszállási,;
Juhász Gyula : Szegeden született---Tápa=Tápé, ma Szeged városrésze
 
Nem   a tájat ábrázolják kizárólagosan: Mélyebb értelem
 
Petőfi: a hazaszeretet,szülőföld szeretete, forradalomra utalás „ leesik fejéről véres koronája „
 
József Attila : 1930-as évek Magyarországának nehézsorsú embereiről és a kihalt tájról  
 
Juhász Gyula : (1923) lehangoló táj – kilátástalan élet
 
A versek címeinek értelmezése :
 
 
A puszta télen – konkrét alföldi táj télen  pusztaság-síkság-alföld
 
Holt vidék – utal arra, hogy minden mozdulatlan , néma  nincs a címben szó az alföldről,
 
Tápai lagzi vidám hangulatú ünnepet sejtet, alföldi település névvel
 
 
A természet bemutatása:
 
József Attila: megszemélyesíti,
Honnan tudjuk, hogy alföldi táj ?
 
Petőfi : megszemélyesítés, szeretet kimutatása
 
 
Juhász Gyula: ellentétes   képek a címben ígért dinom-dánomtól
 
 
Versindítás:
 
 
Petőfi közvetlen hang: „ Hej , mostan puszta ám igazán a puszta!" akár a téli puszta szépségét sejteti, szeretetet is jelez  ez a felkiáltás.
 
József Attila: - „ Füstöl a víz , lóg a káka” – nem gondolunk szép tájra
 
Juhász Gyula: „ Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang” - hanghatás : nem vidám , hangokkkal mutatja be a tájat
 
 
Tájleírás módszere:
 Hagyományosan :
 
József Attila: lentről fölfele,  távolabbról, ( tó , erdő, szőlő) közelebbre ( tanyához),  közelebbről távolabbra .( Újra szőlő, erdő, tó ) Vajon miért fordított a látvány sorrendje az utolsó versszakban?  
A tanyát kívülről, belülről is láttatja
A természet passzív –
 
 
 
                              
 Petőfi: távolról közelebb , – az emberi élet színhelyeire– majd újra távolodik
 
A természetben nincs élet : negatív festéssel érzékelteti .
 
 
Juhász Gyula:
Hangokon keresztül
kívüli téli este  –bent: emberek kilátástalan élete ,   kint: halál  a” ködös határ”-ban
 
  • Juhász Gyula verse inkább életkép, és nem tájleírás , de a téli táj hideg mozdulatlansága is benne van !
 
 
A versek részei:
 
Petőfi:
 
1-3.vsz. kint ( távoli táj
4-6. vsz.bent ,és környezete= helyszínek , ahol az ember él -
             megjelenik az ember - 5. vsz-ban( béres) - lassú mozdulat,
7-9. vsz. kint ( képzelet, politikai üzenet : a király trónfosztására utal)
 
József Attila:
 
1-4 vsz. a dermesztő , fagyos téli táj bemutatása
5-7. vsz : a parasztok életéről,  ( „ ezeken nem segít ima”—mire következtehetünk ebből? : üzenete: cselekedni kell. , „ ülnek im a /sötétben”  Nekik nincs dohányuk „ Egy pipázik, de harasztot” haraszt= száraz fű; Petőfi bérese : „ Leveles dohányát „megvágja és pipázik.
8. vsz : ismét a táj , ( költői üzenettel:” Uraságnak fagy a szőlő” „Neki durrog az az erdő”-vadászatból haszna van .
 
 
Juhász Gyula:
 
  1. vsz: komor kép / furcsa hangokkal/
  2. vsz: Lakodalom / de nem derűs ünnep , nehéz emberi sorsok, jövőjük
  3. vsz. téli kép ( lehangoló, nyomasztó élet ,
  4. vsz.   a halál képe jelenik meg ( több mint táj: - az ember nyomorúságos sorsa , mintha megváltoztathatatlan lenne)
 
 
Mi a közös jellemző  a téli tájban a három versben ?
 
Dermesztő, fagyos / halálra szánt/ ( különösen J. A  
Lehangoló ( Juhász Gy.) / a halál képe nála is megjelenik
Hangtalan , csendes , mozdulatlan mindhárom versben , de Petőfinél    a múlt utáni vágyakozás (is) = a nyár értékei negatív festéssel elénk tárul
 
 
Költői eszközök:
 
Juhász Gyula :
 
 hangszimbolika – nyers durva hangok –nyers , durva , nyomorúságos élet
                                                   Hangutánzó szavak : Pl . „ kutyák vonítanak”
  „ brummog a bőgő „ – alliteráció
                        
Tőmondat: ( múlt idejű állítmány)    „ asszony lett a lány . „- mit éreztet ezzel? / a lagzi nem ünnep , csak szükségszerűség /Konkrétan csak ez és a bőgő utal a lakodalomra 
Tömör képsorok –emberi sorsokról Pl. „asszonyt megverik” „ izzadnak reggeltől –estelig „
 
Ellentét: állandó nehéz munka – 3. vsz . De télen a világ megáll.
Metafora: „az ember medve” / milyen tulajdonságok a megeygezők (téli alvás és morgás, az embernek sincs más dolga )  
                   
Határozószók: benn –künn. / az emberek és az állatok között csak ennyi a különbség , télen az ember bent van a kutya kint . / Hogyan élnek tehát az emberek a téli világban ? / vegetálnak , ösztönösen )
 
Megszemélyesítés. Elhervad a hold ---- mintha az élet végére utalna ,
                                Halál kaszál …
 
Három pont a vers végén : gondolkodásra késztet, milyen az élet (1923-ban )az alföldön ? /nyomorúságos sors – nincs lehetőség változtatni rajta
 
 
József Attila
 
Többjelentésű képek. Pl. „ füstöl a víz „ jelentheti a párát , de a füst többjelentésű : jobban gomolyog, sötétebb, füstölög –hangulatilag , mintha dühös lenne( egyetértesz ezzel???)
 
Hangulatfestő szavak : „lóg a káka/ kókkadón  „ 
 
Szürrealisztikus kép: „ Jeges ágak között zörgő
                                      Időt vajúdik az erdő „ ---   Miért szürrealisztikus? A mondat logikusan így hangzana:     Zörgő ágak között / jeges időt vajúdik az erdő   / felcserélődött két jelző/
 
„ Dunnába bútt fönn a magas”- az égbolt = magas ; a dunna az emberi jelenlétre utal
 
Megszemélyesítés :”vajúdik az erdő „ a tél körme …/repesztgeti még a meszet” „ csattogó fagy itt lel mohát / s ideköti csontos lovát / pihenni --- = a halál legelteti a lovát
 
Motívumok: ágak, levelek, fák ( J. A. –más verseiben is
 
Hanghatás – hangutánzás:pl. ropog , kotyog, csattogó , …
 
Felsorolás: / a nagy szegénységet hangsúlyozza:  az ól üres: „ ajtaja kitárva,/lóg , nyikorog , szél babrálja”   
Alliteráció : „ lapos lapály” sorakozó sovány „
 
 
Petőfi:    
 
Metafora „ Leesik fejéről véres koronája „ – a naplementét a menekülő királyhoz hasonlítja ,
 
Hasonlat : " Mint befagyott tenger, olyan a sík határ " / sivárság/
 
Jelkép: pl szél = vihar= forradalom  
 
Megszemélyesítés: ősz = rossz gazda; „ nyár gyűjtöget”    
 
 
 
  • Néhány kérdés , amiről még írhatsz:
 
Milyen a hangulata a verseknek?
Melyik versben érzel optimizmust is ?/ József Attila - nem elég az ima;a nyomorúságon változtatni kell,  Petőfi : 1848-as forradalomra utalás /
 
A versek ritmusa dallama hogyan kapcsolja össze a hangulatukat?       
 
 
befejezés: A versek  a pillanatnyi lelkiállapotot tükrözik. A korábban írtakból vond le erre vonatkozóan a következtetésedet.   

 

Egy kis nyelvtan: Ne felejtsd: lakodalom - de rövidítve lagzi

                                    / hasonló, ha a Józsefet leírod rövidítve: Jóska/

2 komment

Címkék: összehasonlítás korrepetálás holt vidék tápai lagzi a puszta télen

Versek egy szavalóversenyen (csak a költők neve és a versek címe)

2009.03.01. 20:20 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Néhány nappal ezelőtt ezeket a verseket mondták diákok egy hatosztályos gimnáziumban. A versenyen nem volt kijelölt téma, szerző . Egyetlen kikötés volt , hogy magyar költő verse legyen .

 

Hátha Neked is tetszik valamelyik:

 

  1. Ady Endre : Csókban élő csóktalanok
  2. Babits Mihály : Esti kérdés
  3. Bódás János: Valahol ki van jelölve a helyed
  4. Fehér Ferenc : Apám citerája
  5. Horváth Istán: A  nyelv csak tündököl
  6. József Attila: Thomas Mann üdvözlése
  7. József Attila: Téli éjszaka
  8.  Kányádi Sándor: Sirálytánc
  9. Kányádi Sándor:  Indián ének
  10. Karinthy Frigyes: Pitypang
  11. Kosztolányi Dezső : Lánc, lánc , eszterlánc,
  12. Nagy László: Aranypénz-térdű szerető
  13. Radnóti Miklós: Nem tudhatom
  14. Reményik Sándor: A fenyő álmai
  15. Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz
  16. Sík Sándor: Te deum
  17. Szabó Lőrinc:  Huszonhatodik év
  18. Szép Ernő: Imádság
  19. Szép Ernő: Várjon
  20. Wass Albert: Üzenet haza
  21. Zelk Zoltán Micsoda madár

Kívánok kllemes olvasgatást

Szólj hozzá!

Címkék: versek

Ady Új Versek (értekezés)

2009.03.01. 19:42 nincsa

 

 
Kedves Olvasóim !
 
Bár egészen másról akartam ma írni, de egy  gyors segítséget kértek tőlem .
Kedvemre való feladat , ezért soron kívül válaszolok.
Így hangzott a kérés:
 
  • Ady Új versek c. kötetéről min. 2 A4-es oldal érvelő értekezést
                                                  kell írni  .
 
 
  • Mit írjak bele, egyáltalán hogyan álljak neki?
 
 
Először is úgy gondolom , nem árt tisztázni , mi is az az érvelő értekezés?
 
 
 
Érvelő értekezés:  Úgy elemezni egy művet ( jelen esetben egy kötetet) , hogy gondolataink meggyőzőek legyenek. Minden a címről , a témáról szóljon , állításainkat igazoljuk is. 
 
 
Ehhez meg kell vizsgálnunk , mi minden jellemzi Ady Új versek kötetét mint pályájának ezt a szakaszát.
 
  • Hogyan kezdjünk hozzá?
 
Értelmezzük a feladatot: --- Az Új versek kötetről kell írni , annak szerkesztéséről, hogyan foglalják el helyüket a versek, mikor íródott, miért Új versek a címe,  ebben a kötetben milyen versek jelentek meg. miért pont azok?   mi az újszerű bennük, mi az üzenetük. stb ( Anyaggyűjtés, olvasgatás) :)
 
 
  • Nem 2 rizsa " mindaz , amit fentebb leírtam , csak néhány gondolkodtató kérdés, hogy valamilyen logikát is ki tudj találni a mondandódnak .
 
 
 
Most következik a bónusz: 
vázlatszerű ötleteket adok:
 
I.                    Milyen élmények érték  a kötet megjelenése előtt Adyt?
        
          1905 januárjában hazatér Párizsból. A francia társadalmi viszonyok és Magyarország elmaradottságának tapasztalata. Kritizálta az itthoni állapotokat , a dzsentrik ellen is lázadt. Polgári demokráciát állítja szembe a feudalizmussal
.
 
 
 
 
 
 
II.                 1906 febr. megjelenik az Új Versek kötet.
         
         Hanyadik kötetet? Hogyan fogadták? / értetlenül, elutasítóan / A kötet újszerű: tartalmilag , formailag. /sok szimbólum/
 
III.               Hogyan szerkeszti Ady a kötet verseit? 
      
          nem időrendben , hanem logkájuk , tartalmi összetartozásuk alapján . 4 ciklus . Ciklusai: Léda asszony zsoltárai; A magyar Ugaron ; A daloló Párizs , Szűz-oromok vándora  
         Baudelaire Romlás virágai c. kötete szerkesztésére hasonlít . Ajánlása Lédának
 
 
 
         szól ( Lédához- )
 
 
 
 
 
 
 
 
IV.              A kötet nyitó verse:  Góg és Magóg fia vagyok….
 
         Nem verscím! , ez a költő ars poeticája, 
          A költő és az elmaradott haza áll szemben .
          Mi fejezi ki ezt az ellentétet? Erős igék: pl. döngetek, betörnöm. Szimbólumok: költőre: Góg és Magóg fia, új , énekes Vazul, ( bibliai óriások, illetve pogány kori történelmi alak) ) - Magyarország  megnevezése helyett is szimbólumok: Kárpátok alatt, Pusztaszer, Verecke és Dévény – mit jelentenek ezek az elnevezések?  
          Az új szó hatszor fordul elő a versben .Mit jelez ezzel?
          Mit jelent Adynak a magyarság? / a múltat megőrizve keresni az újat , a modernt , a haladást/  Góg , Magóg , Vazul – az igazukért küzdöttek, lázadtak – Ady is ilyen .

          Kivel kell Adynak harcolnia? Az úri Magyarországgal. Egyenlők-e az esélyei? / Nem, de vállalja a harcot . Hangja: Optimista,” mégis –magatartás”: hisz a változásban : Keress erre idézetet..
 
V.                 A magyar Ugaron –
 
         ciklus címe is , címadó vers/ de nem az elején , hanem a végén , lezárja a ciklust.  
          Szimbólum: úri Magyarország= magyar Ugar.
          Tájábrázolása újszerű. Nem a környezet szépségéért mutatja be. 
         Mi utal az elmaradottságra? ( Idézz) Mi utal a lehetőségekre? ( pl. szent humusz, )
        Nincs optimizmus : „ …a gaz lehúz, altat , befed” 
        A környezet műveletlen- az újra vágyónak esélye sincs a harcra .
         Cselekvésre ösztönző ellentéteket használ.
                1-2. vsz: a lírai én aktív , a kultúrát , virágot kéri számon.
                 3.4. vsz: az Ugar cselekszik”  
       Álmok bukása .
 
  • Találsz még erről a versről korrepetálást: itt a blogban: 2008. 11.02-én ( Az alföld és A magyar Ugar )
 
VI.              A daloló Párizs-ciklus : Szerelem az Új Versek kötetben.  Léda szerepe a költő életében . Neki ajánlja a  kötetet. ( Lédához)
          Szerelmük jellemző vonásai: -vonzás és taszítás együtt. Vívódás, nincs oldódás.
 
 
VII.            Léda asszony zsoltárai ciklus utolsó verse: Héja-nász az avaron  
         
          Egymást gyötrő szerelem. ( újszerű hang: szerelmi idill helyett- egymást tépő héja-madarak, csók nem öröm , hanem „ csókos ütközet” .
          A szerelemre nem jellemző kifejezések: vijjogás, sírás, csattogás, űzve szállás, . pesszimista vers- minden szerelmet elutasít: Melyik sor igazolja ezt a versben ?
 
 
VIII.         A kötet utolsó verse : Új vizeken járok ( elemezd az újszerűség alapján ezt a verset is
             —ars poetica – „ Én nem leszek a szürkék hegedőse”
              Rimbaud és Baudelaire hatása ( hajó, víz , utazás )
 
 
IX.      Az értekezés  befejezésében : tömören beszélni arról,pl.  hogy  Ady forradalmian új hangot ütött meg a versekben
 
 
 
  •  Az már rajtad múlik, hogy a fenti gondolatokat , hogyan tudod megfogalmazni. Ezt a mai korrepetálást , hogyan tudod felhasználni. Összejön-e a két oldal azon a fránya A/4-esen.
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: ady korrepetálás értekezés új versek

" A vers , az ,amit mondani kell" Ajánlatok versmondáshoz

2009.02.28. 16:04 nincsa

 

Kedves Olvasók! Kedves Versolvasók!
 
 
  • Kányádi Sándor   mindig is fontosnak tartotta, hogy a versek megtalálják az olvasóikat.
 
Magam is azt gondolom , különös érzés, ha  megtaláljuk azt a verset , ami rólunk , a mi problémáinkról, a mi örömeinkről szól.
 
 
Elérkezett az  iskolai versmondó versenyek ideje.
 
 Miközben zsűritag voltam ( vagyok és remélem, leszek ) mindig  újra-és újra felmerül bennem néhány  kérdés : 
 
Hogyan akadnak rá a versmondók a versre, amit elmondanak ?  / Tanácsolja valaki , másoktól hallották, avagy maguk búvárkodnak a versek között? Elég verset elovasnak ahhoz, hogy megtalálják az " igazit" ? /
 
Hogyan érinti meg őket a kiválasztott vers? Megérzik-e , hogy a vers hangosan elmondva még többet jelent, mint olvasgatva?
 
Egy interjúban   Kányádi Sándor, erdélyi költőnktől azt kérdezték :
 
 
Mit jelent számára a vers?  Így felelt:

 

„…Amikor egy író-olvasó találkozón egy falusi kisiskolás feltette nekem ezt a kérdést, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot – visszaadobtam:.
– Hát te mondd meg, szerinted mi?
– A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért –, amit mondani kell.
Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve.
Ő egy kicsit a bumerángtól való szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki.
Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen.
A vers az, amit mondani kell. „
 
Azóta számtalanszor hallottuk ezt a gondolatot.
„ A vers az , amit mondani kell.” De azt tudjuk-e, hogyan kell elmondani?
 
 
Amikor tehát meghívnak egy versenyre zsűrizni az alábbiakra figyelek:
  • érti-e, átérzi-e a verset a versenyző.  Azt tudom , hogy a legtöbb versmondó megfejti a vers üzenetét, azt  többé-kevésbé továbbítja  is a hallgatóság felé ,
 
  •  Vajon elemzi –e a vers szövegét ? Nyelvtanilag .  / Néhány példa , hogy mit értek ezalatt. /
 
  1. Észreveszi-e , hogyan kapcsolja a költő az alanyt, állítmányt, tárgyat , jelzőket (stb) egymáshoz? 
  2. A mondatok szerkezetét , a szövegben lévő helyét érti-e ?
  3. A szavak sorrendje is fontos, hiszen nem mindegy , hogy egy szó a versben a gondolat elején vagy a végén helyezkedik el .
  4. Tudja-e, hogy nem minden sor végén van vége egy-egy gondolatnak? ( enjambement-áthajlás)
  5. Az ismétléseknél, refréneknél gondol-e arra, hogy azokat nem pusztán mechanikusan kell ismételni ?
  6. Vissza tudja –e adni az alliterációk szövegbeli szerepét?
  7. Megtalálja –e a vers szövegében a ritmust? 
  8. Érzékelteti-e a vers gondolatának ívét?
  9. Nincs szüksége -e egy logopédusra ?  stb.
  Ugye, nem könnyű a szűri dolga? :)
 
 
 
Ha elegendő lenne csak a mű üzenetét tolmácsolni, akkor az azonos témájú versek elmondása is nagyon hasonlítana egymáshoz. Nem?
 
 
A "vers rs az ,amit el kell mondani,” 
 
Ebben a korrepetálásban  a hogyan? –ra igyekeztem néhány választ adni.
 
Ez a korrepetálás a versmondóknak szól, de talán azok is elgondolkoznak rajta, akik segítenek a verseket kiválasztani. Tudniillik, ha alapossággal, nyelvtanilag , a szövegre is figyelve  boncolgatjuk egy vers tartalmát, hamarabb megtaláljuk azt, ami egyéniségünkhöz legjobban  illik.
Akkor nem fordul elő, hogy 12-13 éves lánykák felnőtt férfiaknak szóló vers előadására vállalkoznak.
 
Akkor még az is előfordulhat , hogy a mai kortárs költők verseinek elmondására is vállalkoznak általános , közép-vagy főiskolások .
 
 
Készül  egy lista arról, mit szeretnek mondani a versenyzők , mit szeretnék én hallani.
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás versmondás

Ady : Krónikás-ének 1918 és Babits: Húsvét előtt / vázlat az elemzéshez

2009.02.26. 23:47 nincsa

 

Ebben a  korrepetálásban ismételten összehasonlító verselemzésre kerül sor , Kedves Olvasóim !
 
 
 
 
Ady : Krónikás-ének 1918
 
 
Helye a pályaképben : háborús versek / A halottak élén c. kötet/
 
Milyen történelmi eseményt mutat be a krónikás? Az 1. világháborút 1914-1918.
Az utolsó évben írta
Cím jelentése:   ( Krónikás-ének )  mire emlékeztet: -- mintha Tinódi Lantos” summáját írom Eger várának „
Régies stílus / pl. szókincs - / Miért?
        krónikaszerűen mutatja be a háborút, következményeit.
        Melyik korra jellemző a krónikaírás? 
Részt vesz-e a krónikás az eseményekben ?                                                           
                                                       - mintha egy külső tudósító lenne. , kívülálló   . Sikerül-e neki elhatárolódni?
 
A vers szerkezete:
a háború borzalmainak folyamatos leírása , 4 soros versszakokban
Azt írja le , amit lát .
 
Milyennek látja 1918. év eseményeit ?
 Nincsenek már értékek:
 nincs hit, hajlék, meleg otthoni tűzhely, emberség, emlék    ( bizonyítsd a versből vett idézetekkel )
Helyette van : szörnyűség, öldöklés, halál, bitófa
 
Jeremiádszerűen : elsiratja az emberiség elleni bűnöket , félti a humánumot,
/Jeremiád: panaszos hangvétel, a múlt szépségének elsiratása /
 
Költői eszközök:
 
Jellemző stílusjegyek:
 Expresszionista : / kifejezi a belső tartalmat , ábrázolja a szubjektív belső érzelmeket,/ Hogyan?
Siralomszerűen sorolja a szörnyűségeket
erőteljes hatású igék, „ gyérülnek, elszörnyülnek „
közösség cselekszik közösség ellen
 „Népek népekkel egymás ellen gyûlnek,”
 
 metaforák a háború kifejezésére:
 
 „ vér-folyó, zsivány-arc ;dög-halmok” láz-álmok   halál-mezők „
 
 
Rímtechnika:  minden sor rímel egymással ( bokorrím) – igék személyraggal pl. „ kitérülnek, mélyülnek , készülnek „,ragrímnek  rag: személyrag T/3. sz.
Monotonná válik – megszakítja : „ölnek „–rímmel
„Szegény emberek mindent kitörûlnek
Emlékeikbõl, mert csak ölnek, ölnek.
Szegény emberek ölnek és csak ölnek”
Áthajlás : csak a fenti idézetben. Milyen hatást ér el ezzel ? / nyomatékosít , az öldöklésből van elege
 Szóismétlés szerepe „ ölnek „
 
Kérdések, felkiáltások:. „Jaj, mik készûlnek, jaj, mik is készûlnek?
: Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyûlnek,
Mit igazol ezzel? / nem közömbösen hatnak rá az események / Vélelmezi, hogy az olvasókra sem :
„Kik olvasandják ezt, majd elképûlnek,
Ha õ szivükben hív érzések fûlnek.” / hív érzések fülnek --- szenvedélyes , fájdalmas érzés /
 
 
 
Ennyi segítséget nyújtok ehhez az elemzéshez. De !
 
 Ha elolvasod Kedves Olvasóm újra ezt a verset , valószínű, hogy több mindennel ki tudod Te is egészíteni az elemzést.   Nosza, rajta
Iszonyú dolgok mostan történûlnek,
Népek népekkel egymás ellen gyûlnek,
Bûnösök és jók egyént keserûlnek
S ember hitei kivált meggyöngûlnek.
Ember hajléki már rég nem épûlnek,
Szivek, tûzhelyek, agyak de sérûlnek,
Kik olvasandják ezt, majd elképûlnek,
Ha õ szivükben hív érzések fûlnek.
Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyûlnek,
Jaj, hogy mindenek igába görgyûlnek,
Jaj, hogy itt most már nem is lelkesûlnek,
S mégis idegen pokol lángján sûlnek.
Itt most vér-folyók partból kitérûlnek,
Itt most már minden leendõk gyérûlnek,
Itt régi átkok mélyesre mélyûlnek:
Jaj, mik készûlnek, jaj, mik is készûlnek?
Hegedûs fickók többet hegedûlnek,
Olcsó cécókon ezerek vegyûlnek,
Rút zsívány-arcok ékesre derûlnek
S íjjedt szelidek szökve menekûlnek.
Lámpás, szép fejek sután megszédûlnek,
Emberségesek igen megrémûlnek,
Ifjak kik voltak, hoppra megvénûlnek
S a Föld lakói dög-halmokba dûlnek.
Bús kedvû anyák keservesen szûlnek,
Labdázó fiúk halálba merûlnek,
Õs, szép kemencék sorjukban elhûlnek
S kedvelt szûzeink uccára kerûlnek.
S szegény emberek még sem csömörûlnek,
Buták, fáradtak és néha örûlnek,
Szegény emberek mindent kitörûlnek
Emlékeikbõl, mert csak ölnek, ölnek.
Szegény emberek ölnek és csak ölnek
S láz-álmaikban boldogan békûlnek,
S reggelre kelvén megint megdûhûlnek,
Kárhoznak, halnak, vadakká törpûlnek.
Halál-mézõkön bitófák épûlnek,
Nagy tetejükre kövér varjak ûlnek,
Unják a hullát el- s vissza-röpûlnek,
De az emberek meg nem csömörûlnek.
 
 
 

Babits: Húsvét előtt 
 
 
Babits : már nem a lelkivilágban zajló állapotokat írja le , már nem Bergson filozófiáját vallja, a külső valóságot a háborút mutatja be .
 
Expresszionista jelleg, 
Hogyan?
 szenvedélyesen, sok igével ,
a vers szétfeszíti a formát,
zaklatottság,
félmondatok,
sorok hossza váltakozik
Ritmusa nyugtalan
 
 Műfaja: Rapszódia, emlékeztet az ókori görögök dithyrambusaira = himnikus ének
 
 
Címmagyarázat:
a föltámadásra utal ( Húsvét a keresztényeknél Krisztus feltámadásának ünnepe) --- eljön a béke ( remény)
 
1916-ban olvasta fel Babits , a zeneakadémián - a cím azt sejtette, hogy a feltámadásról fog beszélni , holott a vers , a háború közepén ellene szólalt fel
 
A vers üzenete:
  • a béke utáni vágy :
 „hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!”
 Mikor hangzik ez el ?
 
Többszöri próbálkozás után , legyőzve a félelmét ,
 
Szól-e a háborúról? Keress idézetet.
 
A vers szerkezete:  
az egész vers, fokozás   , egyre erősebben szól az iszonyatos háború ellen .
 
Költői eszközök:
  •    Fokozás,
  •    Kiáltás, / önkívületszerű/
  •    Félmondatok: ( feltételes mellékmondat) 4-szer visszatér
"Ha szétszakad ajkam, akkor is ..."

  •    Érvelés: ismétlésekkel , a békevágy szenvedélyes kifejezése, újra és újra nekifog , hogy elmondja .
  •    Felszólítás : , felejtsük el a szörnyűségeket, bocsássunk meg ,/ felkiáltó mondatok, ismétlések /
  •    Aggódás az emberiségért , a magyarságért , a humanista értékekért-- keress erre példát , hogyan fejezi ki?
 
  •   Jelzők fokozással,
„. ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezrek
várta, lélekzetadó, szent,
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága
szót,”
  •  Alliteráció: „adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!”
 
Vigyázat: bővíthető !!!!
 
Zenei eszköz:
  • Időmértékes, antik verselés és magyaros verselés is . A hangsúly adja a ritmust
Az utolsó 12 sor ritmusa :a magyar kanásztáncra emlékeztet: 7 -6szótag ;  Könnyed , vidám  
Érzelmi hatást fokozza általa. Pl. a-ki-ha-lott-meg-bo-csát / ra-gyog az ég sát-ra 
      Ti-ti-ti-ti-ti-ti tá    A lélek megnyugodott , miután világgá kiáltotta béke utáni sóvárgását .
 
  • Szabad vers – rímtelen , esetleg félrímű sorok, ritmus , verssorok hossza - zaklatottság
 
 
 
Megjegyzés:
Ez a korrepetálás csak mankó . A bekezdéseket sem kell ebben a sorrendben írni. Nyugodtan változtass rajta. Volna még mit dolgozni rajta !
 
  • Ne feledkezz meg szólni arról, hogy mennyiben hasonlít , avagy különbözik a két vers
/pl. téma . háború; mit hangsúlyoz Ady : a szörnyűséget, Babits a megbocsátást, a feledést is a béke érdekében . /
 
 
 
 Itt olvashatod Babits versét :
 
S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva belül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zúgásán át, dalomnak izét
a kínnak izén
tudnám csak érezni, akkor is
mennyi a vér! --
szakadjon a véres ének!
Van most dícsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hűlni borogatott
ágyúk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szűz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érezni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezrek
várta, lélekzetadó, szent,
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó, béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra.
Testvérek, ha túl leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bűnös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
 
B

 

Szólj hozzá!

Címkék: elemzés ady összehasonlítás korrepetálás babits krónikás ének húsvét előtt

Értekezés a tisztességről

2009.02.26. 14:12 nincsa

 

 

…fogalmam sincs róla, hogy ehhez hogy kellene hozzá fogni, miként kell erről írni., nem értem és sajnos nem tudom…”
 
 
Ezt a kérdést kaptam, KEDVES OLVASÓIM, amikor egy József Attila – vers mentén értekezést kért a „tanár” .
 
 
  • Korrepetáláson kívüli apró megjegyzésem: kért a „tanár”,
így annyira hideg és idegen a megfogalmazás, van amikor kifejezetten irritál. Mennyivel más ( lenne) : kért a magyartanárom, tanárom , a tanár úr , tanárnő , nem ?
 
 
Térjünk vissza a feladathoz:
 
 
Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Miért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis!

(József Attila)
Ehhez a költői üzenethez kellene hozzákapcsolni a saját véleményünket a tisztességről; irodalmi példákon keresztül elemezni   a tisztességet.
 
 
  • Hogyan is fogjunk hozzá?
 
Felteszek néhány kérdést ,amire válaszolva és a mondatokat egymáshoz kapcsolva máris elkezdhető ez az értekezés:
 
I.
1. Mit jelent a „ kiterítenek” kifejezés?
2. József Attila versének fő kérdése: Mindegy-e , hogy milyen emberként halunk meg? 
3. Kinek fontos, hogy inkább tisztességesek legyünk? /– hozzátartozóknak, barátoknak; tisztességes ember előtt - még a temetésén is- ­ fejet hajtunk /
II. 
1. Ki a tisztességes? 
 
  • E kérdés kapcsán az alábbi gondolatok/ szavak és kifejezések   jutottak eszembe . / Ezeket valamilyen logika alapján még egybe kell fogalmazni /
 
Tisztességes ember az, akit megbecsülnek .
Becsület, tisztesség, emberség   összetartozó fogalmak .
Erkölcstelen , hazug ember ellentéte a tisztességesnek.
 
Nem hazudik, nem lop, nem csap be másokat / önmagát sem !
Nem titkol el semmit, amivel mást bajba keverhet.
 
A tisztesség belső tulajdonságunk, fontosabb, mint a vonzó külső 
 
Tolerencia
Pozitív tettek .
Felelősség
Becsület, önbecsület, tisztelet mások iránt és önmagunk iránt. 
Lehet a tisztességes emberre számítani, cselekedetei miatt mindig tükörbe tud nézni
Őszinteség
Kötelesség
Mások hasznára lenni
 
 III.
Tisztesség  és ellentéteinek megjelenése irodalmi alkotásokban :
  • / Meg vagyok győződve arról, hogy a fenti kulcsszavak alapján   elég kapaszkodót adtam ahhoz, hogy válogatni tudjon mindenki az ide illő szépirodalmi művek között/
 
  • Mégis néhány műre felhívom a figyelmet , hiszen ennek a blognak, ennek a korrepetálásnak állandó célja , hogy irányítani is tanítson .
 
Bibliai történetek   / pl. Tékozló fiú története : Tisztességesen viselkedett-e az apa; milyen döntéseket kellett hoznia,
 
Állatmesék  /pl. A tücsök és a hangya - ki becsületes, ki nem , hol , hogy döntenek az állatok /
 
Gárdonyi Géza Micó: / Itt a cica viselkedik emberi módon , az emberek gonoszok.
Miuán kimenti tűzből a kölykeit, ő maga többé nem jön elő  /
 
Legendák közül pl. Margit- legenda   / Margit – IV. Béla király lánya – döntése: nem akar visszaélni a királyi rangjával
Mit tesz? Mindent , amit nem szoktak királylányok( mos, főz, takarít, betegeket ápol),
Döntésének következménye: örök értékű emberi tulajdonságokkal rendelkezik, de a kor akkori elvárásainak is megfelelt --- sanyargatta önmagát : földi szenvedés = túlvilági boldogság. Hogyan értékeljük ma az ilyen cselekedetet? Kivel szemben tisztességtelen az önsanyargatás?
Margit a tisztesség példaképe lett.
 
 
Szophoklész: Antigoné
– a főszereplő döntése el kell temetni a testvért ;
szembeszegül a király zsarnoki hatalmával,Miért kerül erre sor? 
erkölcsi törvényeknek, hagyományoknak felel meg ( eltemeti testvérét) , 
Fizikailag: meghal , de a tisztesség példaképe marad  / emberséges, becsületes, testvérszerető, /
 
Shakespeare : Rómeó és Júlia
 
pl. Lőrinc barát ---döntenie kell: támogatja a fitalok egybekelését , vagy a kialakult erkölcsi rend alapján cselekszik.
Megérti a fiatalokat , támogatja , összeadja őket , bízik abban , hogy a két család viszálya alábbhagy, - Júlia megmentésére tervet sző-de az elbukik, Júlia halott .
Az eredmény mégis a két család kibékülését hozta.
 
 
Moliére: Tartuffe
Az Orgon -család egyik része Tartuffe-t tisztességesnek tartja , a többiek gazembernek .
A történetben , milyen Tartuffe? / aljas: Orgon feleségét el akarja csábítani , bűnbánó gazember( önmagát szidalmazza , bár akkor igazat mond) –Orgon bízik benne – vagyonát íratja rá.  Tisztességes-e ekkor orgon a család tagjaival?
Tartuffe – elnyeri méltó büntetését.
 
 
 
Rousseau: Emil, vagy a nevelésről
--- „ az ember születésénél fogva jó”—neveléssel formálható jóvá mindenki. Egyetértesz? Tiltakozol ?
 
Victor Hugo: A nyomorultak
– emberség, tisztesség regénye (is)
– Jean Valjean – egykor fegyenc---becsületes emberként akar élni – polgármester lesz ; de Javer felügyelő , miután feélismeri a leleplezéséért küzd. Tisztesség és a tisztességtelenség csap össze . 
 
 
Puskin : Anyegin
Anyegin: – félművelt, felesleges ember, emberi értékek nem érdeklik, párbajban megöli barátját,
Évek múlva változna, de késő
 
Tatjana- dönteni kényszerül  / pl. befejező részben / - boldogtalan , évek múlva, miutá már férjhez ment , újra találkozik Anyeginnel , akit még mindig szeret. Tisztességes marad , mert nem hagyja el férjét az egyéni boldogsága miatt.
 
 
Katona József : Bánk bán
 
 Bánknak döntenie kell: meddig tűrje a hatalmon lévők zsarnokságát, a nemzeti érdekekért szembefordulhat-e a hatalommal, hogyan egyeztesse össze a magán –és a közösségi érdeket?Hogyan dönt , mi lesz döntésének következménye?
 
Arany János :Toldi
 
Hol, milyen események során kell döntenie Miklósnak a tisztesség és a tisztességtelen között? Hogyan dönt, mi lett a következménye?
 
Golding: A legyek ura
Józan és a gonosz között alakul ki a konfliktus. Az emberség mégsem pusztul el --- deus ex machina segít.A főszereplőknek többször kell döntenie , emberséges vagy gonosz legyen -e
 
 Jókai Az arany ember
Korábbi blogbejegyzéseimben megtalálod  pl. 2008. 02.26; 2008.03.11.
Tisztességes ember-e a címszereplő, Tímár Mihály ? Miről kell döntenie? Hogyan dönt? Milyen kmövetkezményei vannak?
 
Ennyi .... De nyugodtan beleszőhetsz sok más művet is a dolgozatodba
 
IV.
 Az értekezés befejezésében szólhatunk arról pl.
  • mi a saját véleményünk a József Attila versében felvetett erkölcsi kérdésről, az érvként használt irodalmi művek alapján / tisztességesnek lenni jobb , mert: pl. hosszú távon , bukás a következménye, a törvényszegőknek felelniük kell tetteikért, a tisztességért , elvekért érdemes meghalni 
 
Vagy :
  • Saját vélemény --Mit gondulunk mi a felvetett költői állításról?

 L e g y ü n k   t i s z t e s s é g e s e k  

                               őrizzük meg becsületünket, szavunk hitelességét.

                                Álljunk ki elveink mellett, ne alkudjunk meg .
                                Törekedjünk konszenzusra jutni , bármilyen konfliktus esetén is.
                                Ne legyenek előítéleteink.
 
A 21. században sikeresek lehetnek ( sajnos ?!!) azok is , akik kihasználják a tisztességünket .
 
 
Az értekezés témájának korrepetálása eddig tartott ,
most már Te következel, Kedves Olvasóm ,
hogy megfogalmazd, logikus rendbe szedd a gondolataidat.
 
Jó munkát kívánok . 

 

3 komment

Címkék: korrepetálás tisztesség értekezés

Versek olvasásra

2009.02.25. 17:25 nincsa

 

 

Vigyázat!
 
Csak azoknak, akik szeretik a verseket!
 
 
 
A minap kissé letört hangulatban úgy éreztem: sírni, csak sírni volna jó.
 
Nem tettem, helyette segítettem magamon elűzni a gyalázatos hangulatomat.
 
 
Verseket kerestem . Nem költők köteteit vettem le a polcról, hanem  a féltve őrzött ,  régi-régi diákkori , kézzel írott ( Milyen szépen írtam még akkor !) verses füzetemet  bányásztam elő .
 
 
És csak olvastam, olvastam, olvastam.
 
 
Gondolataim cikáztak jelenben, múltban. / Néha a jövőben is, de már nem kellett sírnom , már nem sajnáltam „magam ,magam”.  /
 
Hol a versről jutott eszembe egy  édes diákkori emlék, hol a rám törő emlékről egy vers.
 
S repültek a percek.
 
 
Most  Ti is olvashattok ezek közül néhányat.
 
Ráadás ajándék  Nektek, mert szorgalmasan látogatjátok a korrepetáló blogomat .
 
 
Ady Endre :  
Sírni, sírni, sírni
 
 
 
Várni, ha éjfélt üt az óra,
Egy közeledő koporsóra.
 
Nem kérdezni, hogy kit temetnek,
Csengettyűzni a gyász-menetnek.
 
Ezüst sátrak, fekete leplek
Alatt lóbálni egy keresztet.
 
Állni gyászban, súlyos ezüstben,
Fuldokolni a fáklyafüstben.
 
Zörgő árnyakkal harcra kelni,
Fojtott zsolozsmát énekelni.
 
Hallgatni orgonák búgását,
Síri harangok mély zúgását.
 
Lépni mély, tárt sírokon által
Komor pappal, néma szolgákkal.
 
Remegve, bújva, lesve, lopva
Nézni egy idegen halottra.
 
Fázni holdas, babonás éjen
Tömjén-árban, lihegve mélyen.
 
Tagadni multat, mellet verve,
Megbabonázva, térdepelve.
 
Megbánni mindent. Törve, gyónva
Borulni rá egy koporsóra.
 
Testamentumot, szörnyüt, írni
És sírni, sírni, sírni, sírni.  
 
 
 
 
 
Ady: Én nem vagyok magyar ?
Ős Napkelet olyannak álmodta,
Amilyen én vagyok:
Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek,
Kegyetlennek, de ki elvérzik
Egy gondolaton.

Ős Napkelet ilyennek álmodta:
Merésznek, újnak,
Nemes, örök-nagy gyermeknek,
Nap-lelkűnek, szomjasnak, búsitónak,
Nyugtalan vitéznek,
Egy szerencsétlen, igaz isten
Fájdalmas, megpróbált remekének,
Nap fiának, magyarnak.
(S az álmosaknak, piszkosaknak,
Korcsoknak és cifrálkodóknak,
Félig-élőknek, habzó-szájuaknak,
Magyarkodóknak, köd-evőknek,
Svábokból jött magyaroknak
Én nem vagyok magyar?)
 
 
 
 
 
Ady: A Duna  vallomása
Megtudtam, hogy titkokat rejteget
A mi Dunánk, ez a vén róka,
Mikről talán sohase álmodott
Az ősi barlang-tüzek óta
Ez a közönyös Európa.
 
Megloptam a vén Iszter titkait,
Titkait az árnyas Dunának.
Magyar földön ravasz a vén kujon,
Hisz látott ő búsabb csodákat.
De akkor pletyka-kedve támadt.
 
Vallott nekem, nem is tudom, mikor:
Tavasz volt és ő csacska-részeg.
Táncolt, dalolt, kurjongatott, mesélt,
Budapestre fitymálva nézett
S gúnyos nótákat fütyörészett.
 
Talán Szent Margit híres szigetén
Állott velem részegen szóba.
(Ma is félve kalimpál a szivem
S hajh, már régen késik e nóta.
Ugye, Iszter, vén folyam-róka?)
 
Nagy-komoly lett akkor a vén Duna.
Torkán hűlt vad, tavaszi kedve.
Olyan volt, mint egy iszákos zseni.
Alig mert nézni a szemembe
S én vallattam keményen, egyre.
 
>>No, vén korhely, láttál egy-két csodát,
Mióta ezt a tájat mossa
Sápadt vized, árnyas, szörnyű vized,
Mely az öreg árnyakat hozza.
Gyónjál nekem, vén falurossza.
 
>>Mindig ilyen bal volt itt a világ?<<
Eredendő bűn, lanyha vétek,
Hideglelés, vergődés, könny, aszály?
A Duna-parton sohse éltek
Boldog, erős, kacagó népek?<<
 
S halk mormolással kezdte a mesét
A vén Duna. Igaz az átok,
Mit már sokan sejtünk, óh, mind igaz:
Mióta ő zúgva kivágott,
Boldog népet itt sohse látott.
 
A Duna-táj bús villámháritó.
Fél-emberek, fél-nemzetecskék
Számára készült szégyen-kaloda.
Ahol a szárnyakat lenyesték
S ahol halottasak az esték.
 
>>Sohse lesz másként, így rendeltetett<<,
Mormolta a vén Duna habja.
S boldogtalan kis országok között
Kinyújtózott a vén mihaszna
És elrohant tőlem kacagva.
 
József Attila: Kész a leltár
 
Magamban bíztam eleitõl fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicsõ harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.
 
 
 
 
Áprily Lajos : Tavasz a házsongárdi temetőben
 
 
Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének
 
A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.
 
Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.
 
Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.
 
De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.
 
S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,
 
akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.
 
Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.
 
S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,
 
hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.
 
Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta.
 
S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette,
 
míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája.
 
Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe.
 
Gyámoltalan nő - szól a régi fáma -
urát keresve, sírba ment utána...
 
A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem.
 
S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem.
 
 
 
 
Szabó Lőrinc: Harc az ünnepért

Magányom szétnéz, szól és szava büntet:

- Ahová én belépek, legyen ünnep,
térdeljen porba, ki hozzám beszél,
jó szavam: koldusnak vetett aranypénz,
örüljön, ki ellenségem lehet,
szivemben vad gőg a szeretet is,
örvénybe lépek józan, dacos ésszel,
nem fáj, ha tűzön éget a gonosz,
lesen felebarátom feleségét,
esti szeretőm délre feledem,
vagyok magamban és másban hontalan,
mindent tudok, aranyat s gyöngyöket
old fel boromban a gazdag jövő
és mindig győztes, mindig sérthetetlen
megmaradok magamnak, érthetetlen
magasság, melynek némasága ünnep.

Ahová lépek, mégis minden büntet:

letérdelek a köszönők elé,
aranypénzként őrzöm más jó szavát,
ellenségemet fölfegyverzem,
büszkeségem gyámoltalan bilincs,
koldusok közé viszem ágyamat,
menekülök a szúnyogok elől
és mindenkit magamban hurcolok,
semmit se tudok, fuldokolva szívom
a levegő képzelt pénz-tőgyeit,
elhúzódom a mulatók közűl
s némán esengek vissza a világba
és magamnak is mindig érthetetlen,
sohse leszek már többé sérthetetlen,
mert a vezeklés kívánt kínja büntet.

És így lett mégis, így lesz minden ünnep:

vak voltam már és dermedt zűrzavar,
s falba léptem, - s ajtót nyitott a fal!
S láttam, történnek néha jó csodák,
amikért élni érdemes, tovább
botladozni máson s magamon át,
egyszerre sírva s egyszerre kacagva,
emberi sorsom hálásan fogadva,
mint égi kedvest, aki ha kiválaszt,
akkor szeret igazán, ha kifáraszt.
Vak voltam már, hitetlen zűrzavar,
s falba léptem s ajtót nyitott a fal,
nyilt az ajtó és nyiltak jó csodák
s én boldogan botladozom tovább
idegen romokon s magamon át
s nem félek már, hogy újból elveszítsen:
két kezével egyszerre tart az isten
s ha azt hiszem, hogy rosszabb keze büntet,

jobbja emel, és fölragyog az ünnep.
 
 
 
Weöres Sándor : Az éjszaka csodái
 
 
A városvég itt csupa szürke ház,
a részegekre angyalka vigyáz,
s a villanyfényben, mint aranykehelyben
alusznak a tűzfalak, háztetők,
s a sorompón túl ében-szín lepelben
zizegnek a láthatatlan mezők –
a messzeség öblén pár pisla fény ég,
mögöttük nyugodt mélység a sötétség –

Ha becézésem és csókom se kell,
kicsi lány, mivel ringassalak el?
Ha elzár tőlem a buta lakat,
lesajnál minket majd a virradat.
Bámuljuk egymást búslakodva és
szánk sarkát bontja már a nevetés.

Te! ha hiszed, ha nem hiszed,
úgy szeretem nevetésedet,
mint kinn ezt az éjszakát,
lámpavilágos éjszakát –
aranypor mállik az éj válláról,
s szemközt a sarkon a cégtábláról
furcsán szökken a pentameter-sor elő:
„Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő”
– a nevetésed is ílyen bolond:
mindenre illik és semmit se mond.
 
Üldögélünk csendesen,
két jó-gyerek, rendesen,
messzi kocsma-zene hallszik
a környéken minden alszik,
az alkóvban odaát
mélyen alszik anyukád
s szomszédban a Vakos néni,
ferdeszájú Vigláb néni,
Balogh úr, a vasutas,
imádód, a kis-inas –

Itt is, ott is, emitt is, amott is
bajszos rendőr őrzi az álmot,
nagyfülü bagoly őrzi az álmot,
mint kinn ezt az éjszakát,
lámpavilágos éjszakát –
itt is, ott is, emitt is, amott is
dongnak az öreg faliórák,
bánatos hangú ingaórák,
fodrozzák az éjszakát –

Alvó lélek, kússz a tájon,
álmodon mint pókfonálon,
huss! huss!
Föl a légbe visz az út,
tág a lég,
tág az út,
tág a lég,
tág az út,
hozd az örömöt, hozd a bút,
hozd az örömöt, hozd a bút,
huss! huss!

Nézd! a ház,
mint a felhő, fényt cikáz,
mozdul, mint a barna-béka,
vele mozdul az árnyéka,
és belőle alvó lelkek
párolognak, légbe kelnek
a kéményből, mint a füst,
az ereszről, mint ezüst –
száll a kövér Vakos néni,
deszka-vékony Vigláb néni,
és köröttük nagy sereg
libben, szökken, hempereg –

Ni, a Gős pék ketté-bomlott
és kergeti önmagát.
Balogh úr a templomtornyot
fújja, mint a furulyát,
azt fújja, hogy „Ne sirasson”,
mégis könnyezik belé –
Ott meg a cukrász-kisasszony
tipeg fejjel lefelé –

Vigláb néni peckes-módon
sétálgat a sürgönydróton,
krinolinja lyukas-hordó,
kezében egy napraforgó,
vékony nyakán férfi-gallér,
oldalán egy szép gavallér.
Vigláb bácsi nagy-kesergőn
kuporog egy lámpaernyőn,
nézi párját: „Lássa, kérem,
parádéra megy a pénzem.
Nekem pohár sörre sincsen,
neki fodrász, ruha, minden.
Én megmondtam már ezerszer,
hogy hibás a mai rendszer,
államreform kéne régen,
persze nem hitték. Na tessék!
Adó, lakbér... nem csekélység!
Öt gyermekem van, kérem!”

Oda nézz, szösz-bogár:
ott a boltos lánya áll,
boltnak hisz egy fecskefészket,
benne várja a vevőket;
ez már mégis hajmeresztő,
hogy ma senki be se néz!
Majd belép a szívdöglesztő
hollywoodi filmszinész:
„Kérek kilenc fogkefét,
ráadásul a kezét.”
Röptük össze-vissza húz...
rá ne nézz, mert megvakulsz.

Mogyoró Pál ezalatt
megfogott egy sülthalat.
„Tanár úr tudná talán,
milyen hal ez? macskacápa?”
„Rá van írva uszonyára,
de nincs itt az ókulám.”
Pál örült, hogy futhatott
és szekundát nem kapott.
És a ritka állatot
vezeti egy hosszu hídon:
„Majd vadászni megtanítom.”

Tejes-ember a kéményen
üldögél, mint nyári réten,
kisgyermek lett újra szépen,
mézes-kenyér a kezében.
Távol, öreg bükkfa alatt
labdázik egy fiú-csapat,
ő a szemét rajta-felejti,
mézes-kenyerét halkan leejti,
kicsúszik alóla a rét, meg a kémény,
s eltűnik az éj csipkéi mélyén.

És erre-arra az alvó-csapat
potyog a falról, mint a vakolat.
A villanyfényen átdereng az ég,
s a városon túl látszik a vidék,
a dombok gyengéd-rajzu háta
– és elcsitul az alvók karneválja.
Jön a söprőgép tompa morajjal,
mögötte a hajnal
fut lobogó szőke hajjal,
csörömpöl a reggel, száll a fény...
és az éji tág csodát,
ezt a fura micsodát
ketten láttuk: te meg én.
 
 
 
Nemes Nagy Ágnes: Között
 
A levegõ nagy ruhaujjai.
A levegõ, amin szilárdan
támaszkodik madár s madártan,
az érvek foszló szélein a szárny,
egy percnyi ég beláthatatlan
következményû lombjai,
az élõ pára fái, felkanyarodva
akár a vágy, a fenti lombba,
percenként hússzor lélegezni
a zúzmarás, nagy angyalokat.
 
És lent a súly. A síkon röghegyek
nagy, mozdulatlan zökkenései,
amint feküsznek, térdenállnak
az ormok és a sziklahátak,
a földtan szobrai,
a völgy egy percnyi figyelem-lazulás,
aztán megint a tömbök és a formák,
meszes csonttól körvonalig
kõvé gyûrõdött azonosság.
 
Az ég s a föld között.
 
A sziklák roppanásai.
Amint a nap átlátszó ércei
már-már magukba, fémmé a követ,
ha állat járja, körme füstölög,
s köröznek fent a sziklafal fölött
az égõ paták füstszalagjai,
aztán az éj a sivatagban,
az éj, amint kioltja s kõmivolta
magváig ér, fagypont alatti éj,
s amint hasadnak és szakadnak
a porcok, forgók, kõlapok,
amint feszítik véghetetlen,
széthasgató önkívületben
a fehér s a fekete mindennapos
néma villámcsapásai --
 
A nap s az éj között.
 
A szaggatások, hasgatások,
a víziók, a vízhiányok,
a tagolatlan feltámadások,
a függõlegesek tûrhetetlen
feszültségei fent és lent között --
 
Éghajlatok. Feltételek.
Között. Kõ. Tanknyomok.
Egy sáv fekete nád a puszta-szélen,
Két sorba írva, tóban, égen,
két sötét tábla jelrendszerei,
csillagok ékezetei --
 
Az ég s az ég között.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tartalmas, szép estém volt.  Talán Neked is szereztem néhány hasznos percet, Kedves Olvasóm, ha idáig elolvastad a mai bejegyzésemet.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: versek

Mama, Anyámnak - az összehasonlítás folytatása 2. rész

2009.02.24. 19:11 nincsa

 

A Mama és az Anyámnak című versek összehasonlítása
 
 
2.rész
 
 
 
 
Használati útmutató:
 
Weöres Sándor versét vázlatosan elemzem,   miközben József Attila versével is  összevetem.
 
1. Weöres Sándor életéből:
 
Weöres Sándort gyermekversein keresztül ismertük meg . Te milyen verseire emlékszel kisgyermekkorodból?
Az édesanyára való emlékezés a gyermekverseiben is megjelenik. Pl. Buba éneke .
Ő is írt többször az anyjáról, mint József Attila.
„Emlékek emléke nekem,
ha anyámra emlékezem,
nem hal meg bennem sihasem,
mindig jelen. „ – írja más versében Weöres.
 
 
2. Az Anyámnak c. vers nem gyermekeknek szól. Jelzi ezt a cím is
 
Anyámnak – a felnőtt férfi hangja
József Attila : Mama – a kisgyermek becézése
 
3. Emlékek megjelenése: A versben nem  gyermekként törnek elő az emlékek , József Attilánál igen .
 
4. Az Anyámnak című vers keletkezési ideje: 1937 / közel azonos időben íródott, mint a Mama/  él még akkor az édesanyja
                                            
1937 – távol-keleti úton vesz részt   -- 
 
A teremtés dicsérete című kötete: / ebben sok verse szól a távol-keleti útról/  1938-ban jelenik meg . Illik-e ebbe a kötetbe a vers?
 
 
 
5. Anyámnak –témája: Az anya ( teremtés?) dicsérete , a lét körforgása
 
 
6. Mit tudunk az édesanyjáról?
Blaskovich Mária , németül és franciául tanította a fiát, oldotta az apa honvédtiszti szigorát.
 
 
 
 
 
7. Vers szerkezete: / és 1-1 részről néhány gondolat
 
 
 4 soros versszakok,
                               
A versszakaszok nem zárulnak le. / Több versszak fejez ki egy mondatot – a versszakok száma nem azonos. /
 Látsz-e valami összefüggést abban , hogy az 1. mondat 4 versszakból áll, az utolsó 2 pedig 1-1-ből?
 
Alább olvasható egy-egy részről néhány gondolat ;természetesen kiegészíthető
 
I.                    1-4. vsz: a teremtés dicsérete „ Termő, ékes ág ,te/ jó anya„)A születés előtti biztonságot jelentő anya képe
 
II.                  5. vsz. Álmában megjelenik a anya : („ Álmom öbleidbe visszatér)
               Visszaemlékezés ere az ősállapotra ( születés ) – ismétlődik a versszak első két sora
              Felkiáltás! / Mit fejezhet ki ezzel? – fájdalmat? Vágyat? /
             A versszak egy szóváltoztatással megismétlődik (15. vsz) –
             „álmom karjaidba visszatér” A versszak három ponttal zárul, mit érzékeltet ez?
 
     III. 6-7-8. anya    nagysága , szépsége
. „Isis”- istennő, /Egyiptomban , ég és föld istene; házasság, termékenység istennője, ) Utal : a mindent átfogó szülő , az anya
„Pallas” Athénére hasonlít / lásd: 7. vsz/
 
     IV. 9-13. vsz.  Mit jelent a kamasz fiúnak az anyja ? gazdag gyermekkor, önfeláldozás, eltávolodás    ( Két vsz-ban „ kamaszkor tőled / elkuszált”
Mit jelent az ismétlés , mit jelent az elkuszált.? / Weöres életrajza alapján , mi volt az eltávolodás oka? )
      V. 14-16. vsz: a felnőtt férfi hálája, szeretetének kifejezése   Visszatérés a kamaszkori elvágyódás után .
 
 
8. A vers zeneisége:
a verssorok száma nem egyforma, mit jelez az a hullámzás?
a hosszabb sorok többnyire 6 szótagosak, /van 8 szótagos is , hol, vajon miért változik a szótagszám? /; a rövid sorok : mindig 3 szótagosak.
 
József Attila versében is vizsgáld meg a sorok hosszát, szótagok számát. Mit tapasztalsz?
 
 
9. Az anya  versbeli megjelenése:
József Attila   édesanyja már halott , amikor írja a verset .
Weöres Sándor édesanyja még él ( 1951-ben halt meg )
 
Mi ihlette a két költőt a versírásra? / Weöres az élet első és hatalmas asszonyának tartja /
 
10. Verszárlat Weöresnél: / más verseiben is megjelenő kép a végtelennel való kapcsolatteremtés /
„úgy halok az õs-egészbe,
mint beléd.”
 
Végtelen, emelkedettség, pátosz ___ József Attilánál is , de ott az anya emelkedik a magasságokba, Weöresnél  a lírai én  is. Mindkettőjüknek a mindenségben van helye. = minden embernek
 
A lét körforgása  sejlik ki a sorok közül
 
 
11. Néven nevezik-e az anyát? József Attila kimondja a mama nevét a versben , Weöres Sándor , nem , de tudjuk, hogy róla beszél. (Hogyan nevezi őt?)
 
12. Miért tesz szemrehányást mindkét költő?
József Attila: miért nem vele fogalkozik az édesanyja?
Weöres: miért szülte meg , ha az élet nem örök? ---kamaszkori kérdés? !
 
13. Költői eszközök  :pl. / Weöresnél/
 
Egyszerű kis képek. / rokokó-szerű/ , ág; virág-ágy, kehely, fészek : Szótaghosszúsága kötött: Pl.
Elvontabb képek : „szemed Isis smaragd-dísze”
 „
hajad Pallas bronz-sisakja,”
Hasonlat: /metafora : lásd 8. versszak; lásd előző sorok
Jelzők: alabástrom, ékes , --emelkedettség
Allietráció: pl. „ hajnal harmatával” / mire utal ? a nap kezdete a hajnal ---az élet kezdete –jelkép/
Ismétlések
Fokozás:”első , hatalmas , gazdag , nyugalmas asszony”,
 
Összetett szavak , „ virág-ágy „     
 
14. A fogalmazás  befejezéséhez:
Mit jelentett József Attilának az anya? / az anyai szeretet hiányát, az örökös vágyakozást /
Weöres Sándornak: jóságot, nagyságot, szépséget, gazdagságot, ( lelkit is ) nyugalmat , a mindenséget , a világot.    Keress ez utóbbihoz idézetet.
 

 

Szólj hozzá!

Összehasonlító elemzés ( József Attila Mama és Weöres Sándor Anyámnak )

2009.02.24. 13:57 nincsa

Kedves Olvasók! Kedves DD!

 

A címben jelzett összehasonlító elemzésre vonatkozó korrpetálásom is két részből fog állni.

Az első bejegyzésemben :

1. a versek többszöri elolvasására biztatlak / ezért a verseket is megtalálod itt , egymás alatt/ .

2. Olvashatsz arról, mit javaslok a bevezetésbe

3. József Attila Mama / elemzéséhez irányító kérdéseket adok-itt-ott kulcsszavakat/

 

A második bejegyzésemben :   

 Weöres Sándor Anyámnak című versének  elemzéséhez fogok ötleteket adni. 
 
   I. rész
 
 
  • I.                    A mai korrepetálást is olvasással kezdd.
  • Íme itt a két vers :
 
Weöres Sándor:
Anyámnak
 
Termõ ékes ág, te,
jó anya,
életemnek elsõ
asszonya,
 
nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,
 
benned kaptam elsõ
fészkemet,
szivem a sziveddel
lüktetett,
 
én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egy.
 
Álmom öbleidbe újra
visszatér -
álmom öbleidbe újra
visszatér!
 
Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,
 
szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,
 
csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.
 
Elsõ szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,
 
a kamaszkor tõled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.
 
Így tünõdtem: "Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?
 
Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!"
 
A kamaszkor tõled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,
 
férfi-szívem a szivedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.
 
Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…
 
Erõs ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.
 
Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az õs-egészbe,
mint beléd.
 
 
 
 
 
József Attila:
Mama
 
 
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
 
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
 
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
 
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
 
 
Az összehasonlító elemzés bevezető gondolatai : / javaslat/
 
 
1.      Az édesanyák szerepe a mindennapi eletünkben
2.      Az   anya alakja a művészetekben ( festmények, szobrok)Nehogy túl sokat foglalkozz ezzel, mert nem erről szól a cím .
3.      Az édesanya megjelenése az irodalomban   ( Itt sem a felsorolás a lényeg ; a címben jelölt műveket viszont feltétlenül meg kell említeni
 
 Tárgyalás :
 
 
I. József Attila: Mama /elemzéshez néhány irányító kérdés/
 
A költő édesanyjáról , milyen ismereteid vannak ? / Pőcze Borbála, egyedül neveli a gyermekeit, mosónő, József Attila 14 éves, amikor édesanyja meghalt/
 
El tudta-e feledni a költő az anyját? / verseket írt róla – említs meg néhányat /
 
Mikor íródott a Mama c. költemény ? / 1934/ . Hány évvel a mama halála után? Minek bizonyítéka ez?
 
Versszerkezet:
 
1. a páratlan versszakokban az anya alakja , a páros versszakokban a lírai én jelenik meg  
 
1-2. vsz
3-4. verszak / hangulati váltás /
 
1-2-3. vsz. a gyermek nézőpontjából múltbeli események
4. vsz.   a felnőtt költő bánja gyerekkori követelőzését
  
 
Megjelenése: 1934 - elsőzör a Népszavában ; majd a Medvetánc című kötetben , 16 évvel az édesanyja halála után 
 
A versindítás: / vallomás / „ mindig, meg-megállva „ gondol az anyjára
                          
 
1. vsz.   Mit hangsúlyoz a „meg-megállva” kifejezés / megkettőzött igekötő/
             Megjelenik az édesanya képe / emlékkép a gyermekkorából/
             Milyen ez az anya?
             Mit csinál?
             Miért nyikorog a kosár ? / nehéz?/
             Hogyan teszi a dolgát? / serényen – mit jelent ez a kifejezés? /
 
2. vsz. Vallomás – önmagáról . Gyermekkorára tekint vissza
             Mire utal az „őszinte ember „ kifejezés / nem rendelkezik a tapintattal
              kisgyermekként/
             Mibe nem tudott beletörődni a kisgyerek?
             Milyen kép jelenik meg előttünk, milyen ez az elkeseredett kisfiú? Mi okozza a 
             feszültséget?
             Milyen költői eszközöket használ itt a költő?
                            hangutánzó igék: pl. „ordítottam ,
                            Múlt idejű igék – emlékképek visszaidézése-
                             Felszólító mód , jelen idő : / a gyermek követelőzik ; beleéli magát a lírai én
                            akkori helyzetébe/
            /Mit szeretne? / vele   foglalkozzanak : „ engem vigyen „ szeretetigény,
             Milyen hangulatot, érzést sugall a „ dagadt” jelző? / düh, gyűlölet, nemtetszés/
             / mi a dagadt ? - ruháskosár/
 
3.      vsz.   Hangulatváltás.
            Milyen itt a lírai én hangulata?
            Hogyan kezdődik a szakasz? Kiről van szó? Mit tudunk meg róla?
            Milyen eszközök fejezik ki, hogy nehéz munkát végez?
            / csak –jelentése: semmi másra nem figyel, folyamatosan serénykedik;
             ment és teregetett –igék ’e’ hangjai
             némán – ment a mama--- mit jelent? Fásultságot is .
             Mire utal:
           „ nem szidott „ a mama? Elfogadta a toporzékolást, vagy annyira fáradt volt, hogy
             ezzel sem volt képes törődni.?  
 
              Fáj-e a kisfiúnak, hogy nem szólt rá a mama , sőt : „nem is nézett énrám” . /lásd:
              Kései sirató:” A gyereknek kél káromkodni kedve -/ nem hallod, mama? Szólj rám!”/ 
              Eredményes volt-e a mama hajthatatlan munkája? / lásd a ruhákról tett
              megállapításokat / Ellentét: „ dagadt ruhák, - „fényesen suhogva „ . Emlékképeiben
               a kiterített ruhák szépsége jelenik meg .  
 
 
4.      vsz. Újra a lírai én beszél, de már nem gyerekként!  / a jelenbeli én , a felnőtt költő/
               A jelenben vagyunk. Igealakok is jelzik. Feltételes mód „ nem nyafognék”
               jelentése? /=megértés/ Van-e mód változtatni ezen? „Késő”
               Magyarázd a jelentését: „ Most látom, milyen óriás ő „
               Mi a szóismétlés szerepe ebben a szakaszban ? /most/
              
 
Verszárlat: a lírai én mindig látja maga előtt a mama alakját, emberfelettivé vált , a mennybe emeli
                „ kékítőt old az ég vizében”
 
 
Összefoglaló gondolatok a versről: / néhány kulcsszóval segítek: / - emlék az édesanyáról; boldogtalan gyermekkor; vallomás , fájdalom , vétség az anya ellen,
 
 
 Megjegyzés: Ha nagyjából összeállt a fogalmazásod, akkor is olvasd el újra a verset, hogy pl. átérezd a nagy ellentétet az 1-2 . és 3-4 versszak között.
 
 
Tárgyalás II. része  / Weöres Sándor : Anyámnak/
 
Weöres Sándor verséről hamarosan írok.
 
 

 

1 komment

Címkék: elemzés mama józsef attila összehasonlítás korrepetálás

Összehasonlító elemzés ( József Attila Hazám Radnóti Töredék) 3. rész

2009.02.21. 20:07 nincsa

Kedves Olvasó(i)m!

 

Már csak egy rövid rész következik József Attila és Radnóti költeményének összevetéséhez.

Ebben a korrepetálásban kiemelek néhány gondolatot , amiben hasonlítanak vagy különböznek az elemzett költemények.

 

1. József Attila a költeményt a II. világháború előtt írta, de a németországi  eseméyekre, célokra utal:/nácizmus már uralkodott /

" Adj magyarságot a magyarnak,

hogy mi ne legyünk  német gyarmat."

 

2. Radnóti Miklós: A II. világháború borzalmait mutatja be , szinte szemtanúként/ tudjuk zsidó volt , és a vers megírása előtt már kétszer behívták munkaszolgálatra/

 

3. A két időpont különbözősége indokolja, hogy a témák különbözzenek .

  • József Attila a társadalmi bajokat , a reménytelenséget fogalmazza meg a parasztság és a munkásosztály nyomorán keresztül .

 

  • Radnóti az erkölcsileg feje tetejére állott világban élő emberek borzalmas tulajdonságait , elveszett értékeit sorolja

 

4.József Attila a sok negatív tapasztalat ellenére is " hűséges fia" akar lenni a hazájának - az alapvető emberi értékek megmaradásában  hisz. Hazaszeretet. Aggódás a magyarságért 

 

5.Radnóti nem beszél a hazaszeretetről.Az emberiség "vértől és mocsoktól részeg" tettei miatt aggódik. Ezért ismétli , egyre hagosabban : Oly korban éltem ...

 

6.József Attila  a művészet értelmét látja " hadd írjak , szépet , jót "

7. Radnóti  a költészetet értelmetlennek érzi:  a világ elveszett, a végzet eljött , s ezt egyedül Ésaiás próféta mondhatja ki.

 

8.József Attila verse a szonett szabályait betartva, fegyelmezett ( versszakok, verssorok, rímek )

9. Radnóti ( bár állítólag a hatodik eklogának szánta ) nem tartja be a z ekloga elemeit,( hexameter , idill nincs ). A vers szabályosságát a gondolatritmus adja.

 

Megjegyzés:

  • Tudom, hogy gondolatébresztőnek bőven sok , amit írtam . Úgy gondoltam , ha már időt , energiát áldozok , s a számítógép "szemrongálását "is vállalom , akkor alapos leszek . A fogalmazásba természetesen más gondolatok is bekerülhetnek.

 

Egyénivé pedig a saját stílusodtól, a Te szókincsedtől , az általad választott  logikai felépítéstől válik ez az irodalmi  munkád. Ehhez kívánok sok sikert.

2 komment

Címkék: irodalom hazám töredék összehasonlítás korrepetálás

Összehasonlító elemzés ( József Attila Hazám és Radnóti Miklós Töredék) 2. rész

2009.02.21. 19:41 nincsa

 

József Attila Hazám és Radnóti Miklós Töredék című versének összehasonlítása  
 
2. rész
 
 
 
 
 
Az előző korrepetálásban József Attila Hazám című versének elemzéséhez adtam segítséget.
 
A mai korrepetálás témája: Radnóti Töredék című versének elemzési lépései 
 
 
 
 
 
1. A vers keletkezési körülményeiről
1944. május 19-én írta.  Másnap behívják munkaszolgálatra ( haza már nem jön , meghal)
 
cím nélkül, töredékben maradt ránk ( - kutatások szerint a hatodik Eclogának készült) .
 
 
2. Címmagyarázat:/ Néhány véleményt írok le , melyikkel értesz egyet?Több is lehetséges/
               
 
            2.1. A II. világháború szörnyű eseményeiről beszél, az elaljasult világ erkölcstelenségéről,  de nem tud mindent leírni – a borzalmakat csak töredékében tárja elénk
 
             
             2.2.Az eclogákban idillnek is kell lennie, itt nincs – ezt pontozta ki  tudatosan a költő. Vagy valami mást is szolgál a pontok helye?
 
2.3.    A kipontozott részek jelölik, hogy nem volt alkotói szabadság : „ a költő is csak hallgatott”--- kényszerből ( Mi késztette  a hallgatásra? )
2.4.     A vers nem töredék, minden versszak befejezett, a cím jelkép: a költő életműve, pályája töredékes 
 
 
 
 
3.          A vers szerkezete:
 
 
 
 
        Ismétlődő sorkezdet: „ Oly korban éltem én …” Mire utal ? – hangsúlyt kap: saját korának leírását ismerheti meg az olvasó  
        A pontozás a félbemaradt írást sugallja (? )
 
4.   A vers témája: Magyarország 1944-es a német megszállásakor átélt borzalmak ( zsidótörvények)leírása , az "elaljasult" emberek cselekedetei
 
4.   Hogyan festi le a borzalmakat? ( egyre erőteljesebb felsorolás ) 
                                 „elaljasult ember /önként, kéjjel ölt”
                                  felborult értékrendek: hősnek tartották: gyilkost, rablót, árulót
                                  a szörnyűség elleni tiltakozást büntették 
                                  értékek elpusztultak: félt az ember világra hozni gyermekét,
                                   a gyermek elátkozta az anyját
 
5. Verszárlat:    a költészetnek , a szónak nincs ereje, értelme – Ésaiás próféta végzet eljövetelét jósolta
 
6. A huszadik századi borzalmak kifejezésének eszközei a versben:
    
  • Minden versszak ugyanazzal a főmondattal kezdődik
  • –a főmondat :  Egyes szám első személyben ,hangsúlyozza a hitelességet , ( szemtanú)
  •  A mellékmondatok 3. személyben - -- a lírai én nem ugyanúgy vélekedik, mint ők, kívülállóként fogalmaz
  •      Minden versszakot ugyanúgy szerkeszt , elöl a főmondat , azt követi a mellékmondat(ok) ( Milyen kapcsolatok vannak még a tagmondatok között? )
 
  •     A verselés alapja nem hexameter; a ritmust a gondolatok megszerkesztettségének ismétlődése adja ( gondolatritmus)
 
  •     A korrajz lefestésénél múlt idejű igék ,/ Mit gondolsz , miért nem jelen idő?

 Néhány kulcsszavas gondolat: --- érzi , hogy élete bevégeztetett; ; mint egy végrendeletben , kifejti, mi volt a rossz, --- reménykedik abban, hogy ezek a borzalmak tanulságul szolgálnak./

Mit ér el a versben a költő az alábbi eszközökkel?
 
  •  alliteráció:” tajtékzott téveteg, „ „ rémes végzeten/ vigyorgott vértől „( milyen hangulatot tükröz? )
  • jelző: "vad "
  • " befonták életét" -megszemélyesítés

 

Szólj hozzá!

Címkék: elemzés radnóti töredék korrepetálás

Összehasonlító elemzés ( Radnóti Töredék József Attila Hazám) 1. rész

2009.02.21. 17:26 nincsa

 

 
 
 
 
Kedves Olvasó(i)m!
 
 
Radnóti és József Attila egy-egy versének összehasonlításában segít ez a mostani korrepetálás.
 
A mai irodalmi korrepetálás lépései:
 
Először a két vers külön –külön történő  elemzéséhez , értelmezéséhez nyújtok segítséget. 
 
Végezetül a korrepetálásom befejező írásában igyekszem megvilágítani a két vers hasonlóságát , különbségét.
 
Mindenkinek tanácsolom, a verselemzést előzze meg közvetlenül a versolvasás, és a fogalmazás készítése idején végig kézközelben legyen a költemény. Tudniillik az általam írt kulcsszavakat, megjegyzéseket csak a verssel együtt tudod értelmezni.
 
 
Miután elolvasod a három bejegyzésemet a versekkel kapcsolatban, Te döntsd el, hogyan készíted a fogalmazásodat.
Készülhet így a házi feladat:
Külön-külön elemzés után vonod le a konklúziót,
avagy elemzés közben párhuzamosan veted össze a verseket.
 
József Attila Hazám és Radnóti Miklós Töredék című versének összehasonlítása  
 
(1. rész)
 
József Attila: Hazám című versével kezdem .
 
Legtöbbször meglepődik a diák , hogy a vers szerkezetében számokat lát ( 1-7)
Miről is van szó?
 
 A  vers szerkezete 7 egységből áll ,  7 szonettből. (a  szonett általános magyarázatával már foglalkoztam korábbi bejegyzéseimben)
 
Ezt a 7 szonettet három részre tagolhatjuk
 
I.                    bevezetés ( versindítás, vershelyzet) 1. szonett Idilli képektől- a nemzeti nyomorig
II.                 tárgyalás   2-6. szonett A költő korának társadalmi vizsgálódása –mi minden okozza a nemzeti nyomort
III.               befejezés ( verszárlat) 7. szonett
 
 
Az 1 és a 7. szonett a vers keretét adja, a közte lévő szonettekben a társadalmi problémákat , bajokat mutatja be . /az 1930-as évek közepe/
 
A szonettek önállóak, de egymásra épülnek . Az alábbi magyarázat ezt kívánja megvilágítani  
 
  1. szonett:
            -     verskezdet:  kellemes hangulatú természeti kép, nyári este
-         „ bársony nesz inog „ – az ingás bizonytalanságot sejtet ( előre utal a hangulatváltásra)
-         a hangulat ellentétre vált . Az idill eltűnik. „ Rám csapott ….itt töpreng…. A nemzeti nyomor
 
            Milyen költői eszközökkel fejezi ki a hangulatváltást?:
-         jelzők(pl. „ bársony, lágy ) – milyen hangulatúak
-         szinesztézia ( nesz inog --- fülünkkel halljuk és a szemünkkel látjuk)
-         megszemélyesítés ( „tapsikolnak a jázminok”)
-         metafora : „ nagy álmos dzsungel „-hez mit hasonlít?
-         Hol törik meg az idill? ( háltak az uccán, --káromkodva)
 
 
 
 
  1. szonett:
            - általános bajokat sorol fel , pl” népbetegség” --- mit még?
 
-         Hogyan lehet a bajok elől menekülni? – öngyilkosság ; a közösség ereje -- Széchenyi gondolata: „ a dolgozó/nép okos gyülekezetében6 hányni-.vetni meg száz bajunk” ; nem elég csak a vágyakozás („ Fel kéne szabadulni már”
 
 Költői eszközök:
-felsorolás,
                             
 
-Jelzők ( szapora, korai, sivár, hitetlen, okos szép ) Milyen hangulatról árulkodnak ezek a jelzők? Érzel-e ellentétet?
 
 
  1. szonett:
-         a földesurak és parasztok viszonya   ( keress idézeteket az alábbiakra )
          a jobbágyokat kimerülésig dolgoztatják
          a hatalmukkal megfélemlítik
          véleményüket befolyásolják ( választásokon)
 
 
 Költői eszközök :
-         hasonlat „ mint állatot terelni „
-         „ Cicáznak a szép csendőrtollak „ - / hangfestés/megszemélyesítés,
 
  1. szonett
-         kivándorlás mint történelmi tény / oka:  nincs demokrácia/
-         keserűség emiatt: annak is , aki elhagyja az országot,( szíve szorult, rezgett a lába) annak is , aki itt marad ( „…ily bolondtól/pénzt eztán se lát a család „)
-         az új világ ( külföldi élet) nem hoz boldogságot
 
Költői eszközök:
- hangulatfestő szavak:( rest, kába, kitántorgott stb )
 
  1. szonett
-         a munkások nyomora ( pl. kevés bér, nem védik érdekeiket)
Költői eszköz:
- irónia: ( „ kuncog a krajcár”)
 - hangutánzó szavak: ( „ kicsikart, ricsajt” ) Milyen érzetet keltenek ezek a szavak?
-   alliteráció: „ gyámolítják a gyáripart”)
 
  1. szonett
             A társdalom helyzete:
-         jogfosztottság
-         félelem ( a szegény a gazdagtól , a gazdag a szegénytől „ Fortélyos félelem igazgat”
-         reménytelenség 
-         lázadásra utalás („…a sírt, hol nyugszik atyja,/ kellene megbotoznia”) megteszi-e , meri-e? Mire utal a feltételes mondat? Lásd még „ a summás sárgul” -kezdetű gondolatot is.
-         „kis batyuval, kilábol/ a népségből a nép fia” – mint a mesében , a szerencsét próbáló fiú útnak indul
                   Költői eszközök:
                   - alliteráció : fortélyos félelem; ezer esztendő)
 - hasonlat : „sárgul, mint az asztag „
 
  1. szonett:
-         mégis- morál, a társadalmi mély ellentétek ellenére a hazaszeretetet hangsúlyozza    
-         keserűség az értékek hiánya miatt: alkotás szabadsága hiányzik „szólj ügyészedre/ ki ne tépje tollamat „ / A költő szabadon írhasson ---ars poetica 1,
-         Milyen további ars poeticai üzeneteket találsz ebben a hetedik szonettben?
Költői eszközök:
- fohász: „édes Hazám, fogadj szívedbe/ hadd legyek hűséges fiad!) Hol találsz még ehhez hasonlókat?  Mit szeretne még?
-         Felszólító módú igék
 
Mit tudunk a vers keletkezési körülményeiről? Programvers; Szép Szó című újság „Mi a magyar most”- különszámába 
 
Műfaja: elégia
Létösszegző vers
Ars poeticát megfogalmazó vers
Forma: szonett ( versszakok , verssorok, rímek szabályossága--- mitől szonett? )
 
Az összehasonlítás összegzéséhez :  A vers Pl.  összefüggés   a 30-as évek problémái, magyar történelem és a világ értékei között  
 
                  Megfogalmazódik  a jelen ( 30-as évek ) kilátástalansága, reménytelensége ; gazdag-szegény mély ellentéte   / A mi történelmi jelenünkkel ( pl. 2008-2009)összefüggésbe hozható-e?)
                   A jövőről is szól – hisz abban , hogy az értékek megőrződnek .

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom józsef attila hazám összehasonlítás korrepetálás

Korrepetáláson kívül

2009.02.18. 19:31 nincsa

Kedves Olvasóim !

 

Nem tagadom , jólesően olvasom , ha a hozzászólásaitokban  arról biztosítotok engem , hogy , amit írok fontos, segítek vele.

Kellemes érzés tudni, hogy a folytatást várjátok tőlem .

Nincs szándékomban abbahagyni ennek a blognak a vezetését. Tudom én is , hogy februárban ez a mai csak a második írásom. Úgy alakultak az események körülöttem , hogy nem mindig volt lehetőségem a számítógép elé ülni és írni , írni . Vagy nagyon jó dolgok történtek velem ( pl. telelés az Ötscher hegyen,  Ausztriában ) , vagy  mélységesen szomorúak.  Az idén már harmadszor voltam temetésen ; csoda-e , ha a mai szertartás alatt, amikor nagybátyámat temettük,  Kosztolányi Dezső verssorai jártak az eszemben.

 

 

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
„Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
 
 
Bízom abban , hogy hangulatom jobbra fordul , s akkor  a kedvetekbe járok Kedves Olvasóim , és újra következhetnek a korrepetáló sorok itt ezen a blogon .
 
Kívánok Nektek szép napokat , és erőt , ha el kell viselni mindazt , ami nem szép, ami fájdalom és bú.

 

Szólj hozzá!

Anna és Gina alakja Juhász Gyula és Vajda János költészetében ( Összehasonlitó verselemzés)

2009.02.12. 15:04 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
Ahogy ígértem , február tizenegyedike táján  folytatódik a netkorrep; a magyar nyelv és irodalom korrepetáló blogja .
 
A mai téma:
 
Juhász Gyula Anna örök című versének összevetése Vajda Húsz év múlva című versével
 
 
 
A feladat: összehasonlítani két olyan költő versét , akik nem azonos időszakban éltek, de az egykori múzsájukról nem tudnak megfeledkezni.
 
  1. A két vers kapcsán a költők életéből, költészetéből mi illik ide?
         Juhász Gyula / 1883-1937/ búskomorság, magány érzése – idegbetegség
                                
                                Költészetének jellemző témái/ meghatározó élményei:
                                alföldi táj /Szegeden született/
                                és
                                Sárvári Anna , iránta érzett szerelem ,reménytelen
 
        Vajda János / 1827-1897/ Budapesten született, gyermekkora helyszíne Vaál 
                                 mai neve: Vál- Fejér megyében/
                                Közösségi élete: 1848-as forradalomban honvéd, ezért
                                 büntetésül a császári hadseregben kellett szolgálnia  1850-ig.
                                 politikai elszigeteltség / Kiegyezést sürgette/
                                 Költészete nem maradt népies , mint kortársaié/ Petőfi-
                                 Arany/ ,
                                modern nyugatistílus vonzotta
                                
                                       Emberkerülő , magányos lett.
                                      Meghatározó élmény: reménytelen szerelem, Kratochwill
                                      Georgina iránt.
                                      
 
 
  1. Ki Sárvári Anna? / lásd: tankönyved avagy . 2008. 09.06-i korrepetáló bejegyzésem/
  2. Ki Kratochwill Georgina? /lásd: korábbi korrepetálásom .2008.09.06. /
  3. A két költő  nem tud szabadulni a múzsa emlékétől ; nagy hatással voltak rájuk
  4. A versek témái: Vajda János : egy szerelmi érzés feléledése húsz év után is
                               Juhász Gyula: Anna emléke a költő egész életét betölti
      6. A versek szerkezete:  
                                Vajda : 4 versszak . Ellentétre épül.
 
                       1-2 versszak: természeti kép, szép , nyugalmas, --- a költő saját lelkét a Montblanc jeges csúcsához hasonlítja , ( Vajon miért? ) Gina a „ csillagmiriád” egyikeként „kacérkodik, ragyog , „( Miből érezhető, hogy Ginára utalnak az idézett szavak? )
 
                           3. versszak : Ellentétes kötőszóval kezdődik : „De”
      Jelzi, hogy mégsem nyugalmas minden. Gina „ Hattyúi” képe eszébe jut, ( a nő  
      szépségére utal) .
 
 
                          4. versszak: Kettős érzés: a, feléledő szerelem ,
                                                              b, a fellobbanás lehűl
    / mint „Montblanc örök
     hava” a kelő napsugarakat./
 
 
 
                                     Juhász Gyula: 
                          Egyetlen versszak – de mégsem tagolatlan .
                          18 sor – =3 mondat !  Kiegyensúlyozottságot jelöl: minden mondatnak a hatodik sornál van vége.
     
 
 
  •       Vajon miért nem tagolta versszakokra Juhász Gyula? / A mondatok szorosan egymáshoz tartoznak /
    
1.      mondat/rész a múlt—nyugodt indítás, majd egyre zaklatottabb. / ezt -- a sorok végi áthajlások érzékeltetik: enjambement-= a gondolatnak nincs vége a sorok végén , -- az igekötős állítmányok hangsúlyozzák : „ elmaradtál, elfakult” stb /
2.       mondat /rész: jelen -- / ellentétes az elsővel/-- hangulata nyugodtan kezdődik, --majd újra nyugtalanság „ Ne hidd „
3.      mondat/rész – jelen és jövő együtt. Jelen: –meghatározó Anna emléke – ( Mi mindenről jut az eszébe? ) – a jövőre utaló sor , imaként, fohászként hangzik: „ Élsz és uralkodol, örökkön, Amen”   Mit jelenthet a vers utolsó sora? ( Anna olyan , mintha Isten lenne – él és uralkodik, örökké )
 

          7. Néhány költői eszköz

                           Vajda :
                                                    hasonlat , metafora Pl. csöndes szív =
                                                    jeges  csúcs ( azonosul a lírai én a heggyel )
                                                    monumentális természeti kép: fenséges és rideg ,
                                                    ellentét Pl. hiába „ szórja sugarát „ a nap ,
                                                   a jeges szív fnem tud elolvadni
                                                    igék: az érzelmek vibrálását jelzi – nyugalom  és
                                                    –nyugtalanság
                                                    tagadószók: ( 1.2. versszak )
                                                   ( szenvedély tagadását jelzi)
                                                    alliteráció PL. „ elálmodozva, egyedül „ „ tündér
                                                    taván”
                                                     Jelzők:  csöndes, (ismétlés is) , téli,
                                                 
 
                                    
                                  Juhász Gyula  
                                                     Ismétlés: Pl. ma már , És minden, el igekötő,
                                                     Igekötős igék - / nem szokványos helyen vannak /
                                                     elmúlásra utalnak,
                                                      melléknévi igenevek –befejezett 
                                                      pl. eltévesztett köszönés
                                                     Felsorolás ( pl. és minden kezdetű sorok ---
      
                                                     nyomatékosít )
 
 
  1. Mi a közös a két versben?
                            
                                    Mindkét versben régi szerelem emléke jelenik meg
                                     Múlandóság kérdései
                                    Elmosódott , régi emlékek villannak fel
                                    A nyugodt életérzés csak látszólagos
                                    Az emlékeket egyik lírai én sem tudja elfelejteni
                                    A szeretett nő neve nem hangzik el a versben 
                                   ( Juhász Gyulánál a
                                     Címben szerepel,
                                    Vajdánál a a természeti képek nagysága jelzi a nagy
                                     szenvedélyt és a nagy szenvedést okozó nőt )
 
  1. Mit jelent a két nő a költők életében?
Vajda: a nő kínzó szenvedést okoz, nem társ,( ennek megfogalmazása a kor újdonsága )
Juhász Gyula: Anna az ideális nő , társ elképzelt (!) alakja
 

        9.  Összefoglalás:  (Néhány gondolat , amiből választhatsz, de feltétlenül egészítsd ki )

                                   A szerelem , a szeretett nő szépségének emléke feledhetetlen.

                              Vajda szíve kiégett , de a szerelem újra fellobbant
                               mégis magányos marad.
                              Juhász Gy . a tökéletesnek hitt nőt a földöntúli magasságokba
                              emeli,
                              Gina és Anna hatása nem múlik el . 

 

 Remélem , a fentiek segítségével már jobban megy az irodalmi lecke megírása.

3 komment

Címkék: irodalom vajda juhász gyula összehasonlítás korrepetálás

süti beállítások módosítása