Kedves Olvasóim!
Nyelvtan korrepetálásban részesülsz, ha elolvasod ezt a bejegyzést. Igekötőkről, segédigékről, főigékről szólok. Mindezt teszem arról, hogy meg sikerüljön magyarázni a kapott házi feladatot.
A be sikerült mászni kifejezést kell vizsgálni.
Ami rögtön világos: az a különírás, igaz? Azt is tudod, hogy a három közül az egyik igekötő. Meg azt is, hogy miért nem írjuk egybe.
Szófaji elemzést végezve látjuk, hogy be=igekötő, sikerült=ige mászni=főnévi igenév.
Mégsem a sikerült a főige. Ha pl. tagadó szerkezetet alkotunk belőle , akkor ezt máris bizonyíthatjuk. Nem sikerült bemászni. (bemászni= igekötős ige)
Ha a jelentését vizsgáljuk: A mászni fejez ki cselekvést: felmászni, elmászni, lemászni stb. Tehát ez lehet a főige. A mászás a fő cselekvés.
Vizsgáljuk a segédige fogalmát: A segédige a viszonyszók közé sorolandó, az ige számát, személyét, idejét, modalitását hordozza. Mit tudunk meg a sikerült szóról? – száma? személye? ideje?
Mit tudunk még? - képességet fejez ki. (sikerült= már tudja)
Nem valódi segédige, hanem segédigeszerű szónak nevezzük, amely szorosan kapcsolódik a főnévi igenévhez. Sikerül mászni, sikerül felhívni, sikerül szóra bírni stb. Mivel képességet fejez ki, modális segédigeszerűen használjuk.
Remélem, kedves olvasóim, hogy ez a nyelvtan korrepetálás már elég segítséget ad az érvelés megírásához.
Utolsó kommentek