Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

A természet és a költők

2012.05.06. 17:44 nincsa

 

 

Kedves Olvasóim!

 

Újabb kérdésekkel kerestetek fel, ezek válasza kapcsán újra verselemzéssel foglalkozik ez az irodalmi korrepetálás. Ebben a bejegyzésben néhány versre utalva adok választ – a teljesség igénye nélkül- az alábbi kérdésekre.

 

1. Miként jelenik meg a TERMÉSZET az emberi érzések jellemzésére

 

2. Hasonlítsa össze legalább két költő természetről szóló vers eszközrendszerét

Mi az egyes elemek szerepe, azonossága, különbözősége

 

3. Hasonlítsa össze, miként mutatja be legalább két különböző költő az emberi létezés, érzés és környezet viszonyát

 

4. Mutassa be, miként jelentkezik valamely "erős" negatív érzés (félelem, szorongás, agresszió, harag)  a két költőnél

 

5. Válasszon legalább két különböző költőtől olyan verseket, amelyek hasonló hangulatot, lelkiállapotot (öröm, melankólia, vágyakozás) fejeznek ki.

Hasonlítsa össze miként fejeződnek ki ezek a hangulatok, lelkiállapotok a versekben.

 

 

 

 

  1. Sok költő az ember, a költői én lelkiállapotának, érzelmek kifejezésére természeti képeket használ. (pl. mélabús képeket – egy szomorú, bús hangulathoz). A külvilág (természet) emberre való hatását. Szimbólumként is használják a természetet a költők, festők . Pl: A magányosság  szimbóluma Vajda János – „Mont Blanc –ember”, vagy „Üstökös”, Ady: „A Hortobágy poétája” Csontváry: A magányos cédrus  stb. A szerelem ábrázolásához is gyakran fordulnak a természethez. (Pl. Ady héja madárral, viselkedésével fejezi ki a diszharmonikus szerelmet. Mit gondolsz, miért?
  2. A költemények közül számtalan vers nevezhető tájlírának. A táj mellett az emberi lélek rezdüléseit is tükrözik ezek. Példaként: impresszionista tájversek- pl. Őszi chanson, Juhász Gyula versei közül: Tiszai csönd. A pillanatnyi benyomáson, hatáson keresztül hangulatfestő szavakkal, hangutánzó szavakkal, különböző érzékterületek összekapcsolásával alkotott szóképekkel, metaforákkal mutatja be az egyszeri lelkiállapotot. Pl. Juhász Gyula : „égi róna” , „ Hálót fon az est, a nagy barna pók” A tájlírákban a megszemélyesítések is helyet kapnak ( pl. ballag a hold) 
  3. PL. Emberi érzést , a szerelmet mutatja be Ady  : Lédával a bálban, és Juhász Gyula : Milyen volt .... Adynál a diszharmonikus érzés, (A VERS ELEMZÉSÉRŐL LÁSD AZ ELŐZŐ KORREPETÁLÁST. )Juhásznál a soha el nem múló szerelem tör fel. A báli vidám hangulatot töri meg , rebbenti szét  a két „fekete pár, Ady és Léda, és már mindenki hallja, hogy nem kellemes zene szól, hanem sikoltó.  A boldog és a se nem boldog, se nem boldogtalan, hanem a harmóniát nélkülöző szerelem bemutatását szolgálja ez az ellentét. Juhász Gyula versében is felfedezhető némi ellentét a  „ de”  kötőszó jelzi . Nála a környezetet 3 évszak ( nyár-ősz-tavasz) jelenti, ami egy szerelemre való visszaemlékezésre szolgál.( Anna 1-1 tulajdonságát ismerjük meg)   A nyár- a boldogság, az ősz az elválás , a tavasz a remény jelképe lehet. Milyen volt? kérdés-merengésre utal, mintha egy már semmit nem jelentő kapcsolatáról szólna, de a válaszban „nem tudom már” a már határozószó sejteti, hogy valaha nagyon is sokat jelentett ez az érzés, és a”de” után következnek a nő szépségei. Ezt a természeti képekkel fejezi ki. Jelzőkkel, szinesztéziával („hangja selyme” – különböző érzékterület összekapcsolása – a hallás és a tapintás) fejezi ki az impresszionista stílust.
  1.  Őszi chanson (Verlaine) egyszerű érzést, egyszerű hangulatot, melankóliát önt dalformába.(chanson)  Az érzés és a hangulat fájdalmas, bánatos. Erre utal a cím jelzője (őszi) Az elmúlásra, halálra is utal.   Tóth Árpád fordításában mindezt a hanghatással éri el. Hangszimbolikával (a hangok érzelmi hatásai) –pl. 1. vsz. mély magánhangzók többségben vannak, egyhangúak a rímek: zsong-busong-monoton-konokon) Az őszt a hangzásában idézi az olvasó elé. . „ősz húrja, éjfél kong stb., de többször a konkrét jelentéssel bíró szavakhoz elvont szavakat kapcsol.    (pl. „rossz szél” ) Az érzést, a természetet elsősorban a zeneiséggel köti össze, de hangulatfestő ( halvány, csüggeteg. ) Juhász Gyula: Tiszai csönd című verse rokonítható Verlaine-hez hangulati hatásaival, Mindketten a természet szinte éteri képeit írják le, bár Verlaine szigorúbb formai kötöttségeket alkalmaz. (Tudnál rá példát találni a versből? ) Ő az alkonyt idézi, nagyobb részben mély magánhangzókkal (ezek a sötétséget fejezik ki). Metafora: ( az est=barna pók, hálójába beakadnak( tehát nem tudnak mozdulni)  a Tiszán kikötő hajók. Ez a mozdulatlanság, az eseménytelen est – kifejezik az alaphangulatot. Itt is vannak hangok: távolból harmonika, tücsök – ezek élőbbé teszik a tájat, mint Verlaine versében. Ezekkel, a hangokkal, a szűrt fényekkel szép a táj, még ha sötétnek és nyomasztónak is tűnik. Ellentétes érzést fejeznek ki, mert a ballagó hold a pásztortüzeket rakó égi tanyák idilli képet festenek. A lírai én és a kikötött hajók azonosságára utal  az utolsó 2 vsz-ban. A hajókat az este tartja fogva, a költőt pedig a szülőföld, de az utolsó szakaszban a „ma” időhatározó, ami kétszer is hangsúlyt kap, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy mindez változhat, másnap talán. Remény az útnak indulásra. Verlaine versében a halálvágy ( „ múlni már, hullni már „ ) fogalmazódik meg.  

 

 

Ebben a korrepetálásban ennyi segítséget szándékoztam nyújtani, remélve azt, hogy a többi versben is megtalálod a természet és az emberi lélekábrázolás kapcsolatát. Sőt! A versek olvasása közben a 4. kérdésre önmagad is tudsz feleletet adni.

Szólj hozzá!

Címkék: ady juhász gyula verselemzés természetábrázolás

A bejegyzés trackback címe:

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr34491798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.