S. O. S. – segítsetek!- gyakran hallom ezt a kérést kedves olvasóim !
Íme egy korrepetálás, expressz módon 2 Kosztolányi-vers összehsonlításához
Boldog, szomorú dal ( 1917-ben írta ; Kenyér és bor című kötetét ( 1920) ezzel a verssel nyitja )
Versszervező elve: ellentét ( a cím is jelzi )
A vers szövegében ellentétek: leltározza mindazt , ami van az életében
De azt is , ami nincs
A van – boldogság, elégedettség :
Mi mindent érez sikernek? / anyagi jólét, család, hírnév/
Milyen eszközök tükrözik a derűt, könnyedséget:
Van --- ismétlése ( hányszor fordul elő? )
Felsorolások
Rímek (abab ) váratlan összecsengések
Alliteráció: nem kell kegyekért könyörögnöm , bús Budapesten
Verselése: időmértékes, - legtöbbször : rövid-rövid-hosszú szótag = anapesztus
Mi sejteti, mi utal rá , hogy mégsem felhőtlen a boldogsága?
A vers címe
Ellentétes kötőszó: De / fordulópont a versben /
Előző részben a kulcsszó: a van ---- most :a nincs
( bravúros rím: nincs-kincs )
Mit jelent ? „nincs meg a kincs , amire vágytam . ( ifjúságkori álom nem valósult meg )
Milyen a hangulata: zaklatott, szomorú
Milyen eszközökkel fejezi ki?
A mondatok szerkezete laza
Sok értelmező jelzőt alkalmaz. Pl. „ kincset, a régit” ( mintha ideges lenne, utólag magyarázza gondolatait)
Tétovaságot, bizonytalanságot jelző kifejezések . pl. „gyötrődve,” „kezem kotorászva keresgél „
Utolsó két sorban lemondás , nem tudja megvalósítani gyermekkori álmait ( számvetés )
Ellentétre utaló szavak: itthon –otthon ; e világ – ég ;
Hajnali részegség ( 1933-ban írta; Számadás c kötetben jelent meg 1935-ben )
Téma: számvetés,
Mi adja a boldogságot?
Mi az emberi lét értelme? ( Sok más költő is felteszi ezt a kérdést )
A lírai én belső vitája önmagával --- zaklatottság
Zaklatottság kifejezése rapszodikusan :
feltűnően eltérő sorhossz,
a versszakok sorszáma sem egyező,
szabálytalan, rendszertelen rímelés,/ van , ahol páros, máshol keresztrímek, ölelkező , bokorrímek )
áthajlások a verssorok végén
vibrálnak érzelmek, gondolatok,
Cím: nem az alkoholos részegségre utal , hanem bódulat, kábulat , ámulat
I. rész : képzeletbeli baráthoz szól
közvetlen , baráti, hétköznapian egyszerű hangnemben -- miről mesél?
( álmatlanság, napi robot, cigaretták, fekete ---tények az életéből )
kitekint a szobája ablakán : ( mit lát ? )
más emberek életét: sivárság, kiüresedett emberi életek
Kifejezőeszközei: negatív szavak pl. „emberek feldöntve és vakon „
Azonosul : T/1. sz „ otthonunk volt-e vagy állat óla „
II. rész: A valós élet--- – és az égi jelenség ellentétét fejezi ki : ( De fönn barátom , ott fönn a derűs ég ) lenn –fönn,
Hétköznapi szürkeség----égi, ünnepi szépség
Elámul a közeledő hajnal szépségén
gyermekkori emlékei feltolulnak benne / a gyermek képzeletével láttatja az őszi pirkadatot /Bál=ünnep
Kifejezőeszközei: rímelő sorok, pl. „ derűs ég – nagyszerűség-
hűség( páros rímű is pl. )
Nem negatív hangulatú ,
Kellemes hangzású kifejezések: (pl. ragyog, derűs,t stb.)
Impresszionista ( pillanatnyi benyomás) képek:
Sok jelző
Többszörösen összetett mondatok ( körmondatok)
III. rész : felnőttség önvádjai:
Bűntudat, vádolja önmagát – kérdések mire utalnak ?
(Rádöbben : Ötven éven át – hétköznapok
megérteti a lírai énnel az ünnepet.)
ellentét: önfeledt boldogság a szépség miatt , és szomorúság , mert már sok év elmúlt. / létezés – az élet szép, van értelme élni /
Az utolsó versszak – ünnepélyes ( himnikus ) vallomás
Hitetlenül , de hálát ad egy „ ismeretlen Úrnak „ Miért?
Boldogság és boldogtalanság (elmúlás miatt)
A két vers hasonlóságait , gondolatait ez alapján a vázlatos áttekintés alapján ki tudod emelni. Ne feledkezz meg a bevezető és a befejező gondolatokról sem .
Üzenet : Hamarosan Mikszáth-novellával foglalkozom
Utolsó kommentek