Kedves Olvasók! Kedves Versolvasók!
- Kányádi Sándor mindig is fontosnak tartotta, hogy a versek megtalálják az olvasóikat.
Magam is azt gondolom , különös érzés, ha megtaláljuk azt a verset , ami rólunk , a mi problémáinkról, a mi örömeinkről szól.
Elérkezett az iskolai versmondó versenyek ideje.
Miközben zsűritag voltam ( vagyok és remélem, leszek ) mindig újra-és újra felmerül bennem néhány kérdés :
Hogyan akadnak rá a versmondók a versre, amit elmondanak ? / Tanácsolja valaki , másoktól hallották, avagy maguk búvárkodnak a versek között? Elég verset elovasnak ahhoz, hogy megtalálják az " igazit" ? /
Hogyan érinti meg őket a kiválasztott vers? Megérzik-e , hogy a vers hangosan elmondva még többet jelent, mint olvasgatva?
Egy interjúban Kányádi Sándor, erdélyi költőnktől azt kérdezték :
Mit jelent számára a vers? Így felelt:
„…Amikor egy író-olvasó találkozón egy falusi kisiskolás feltette nekem ezt a kérdést, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot – visszaadobtam:.
– Hát te mondd meg, szerinted mi?
– A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért –, amit mondani kell.
Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve.
Ő egy kicsit a bumerángtól való szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki.
Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen.
A vers az, amit mondani kell. „
Azóta számtalanszor hallottuk ezt a gondolatot.
„ A vers az , amit mondani kell.” De azt tudjuk-e, hogyan kell elmondani?
Amikor tehát meghívnak egy versenyre zsűrizni az alábbiakra figyelek:
- érti-e, átérzi-e a verset a versenyző. Azt tudom , hogy a legtöbb versmondó megfejti a vers üzenetét, azt többé-kevésbé továbbítja is a hallgatóság felé ,
- Vajon elemzi –e a vers szövegét ? Nyelvtanilag . / Néhány példa , hogy mit értek ezalatt. /
- Észreveszi-e , hogyan kapcsolja a költő az alanyt, állítmányt, tárgyat , jelzőket (stb) egymáshoz?
- A mondatok szerkezetét , a szövegben lévő helyét érti-e ?
- A szavak sorrendje is fontos, hiszen nem mindegy , hogy egy szó a versben a gondolat elején vagy a végén helyezkedik el .
- Tudja-e, hogy nem minden sor végén van vége egy-egy gondolatnak? ( enjambement-áthajlás)
- Az ismétléseknél, refréneknél gondol-e arra, hogy azokat nem pusztán mechanikusan kell ismételni ?
- Vissza tudja –e adni az alliterációk szövegbeli szerepét?
- Megtalálja –e a vers szövegében a ritmust?
- Érzékelteti-e a vers gondolatának ívét?
- Nincs szüksége -e egy logopédusra ? stb.
Ugye, nem könnyű a szűri dolga? :)
Ha elegendő lenne csak a mű üzenetét tolmácsolni, akkor az azonos témájú versek elmondása is nagyon hasonlítana egymáshoz. Nem?
A "vers rs az ,amit el kell mondani,”
Ebben a korrepetálásban a hogyan? –ra igyekeztem néhány választ adni.
Ez a korrepetálás a versmondóknak szól, de talán azok is elgondolkoznak rajta, akik segítenek a verseket kiválasztani. Tudniillik, ha alapossággal, nyelvtanilag , a szövegre is figyelve boncolgatjuk egy vers tartalmát, hamarabb megtaláljuk azt, ami egyéniségünkhöz legjobban illik.
Akkor nem fordul elő, hogy 12-13 éves lánykák felnőtt férfiaknak szóló vers előadására vállalkoznak.
Akkor még az is előfordulhat , hogy a mai kortárs költők verseinek elmondására is vállalkoznak általános , közép-vagy főiskolások .
Készül egy lista arról, mit szeretnek mondani a versenyzők , mit szeretnék én hallani.
Utolsó kommentek