Kedves Olvasók! Kedves DD!
A címben jelzett összehasonlító elemzésre vonatkozó korrpetálásom is két részből fog állni.
Az első bejegyzésemben :
1. a versek többszöri elolvasására biztatlak / ezért a verseket is megtalálod itt , egymás alatt/ .
2. Olvashatsz arról, mit javaslok a bevezetésbe
3. József Attila Mama / elemzéséhez irányító kérdéseket adok-itt-ott kulcsszavakat/
A második bejegyzésemben :
Weöres Sándor Anyámnak című versének elemzéséhez fogok ötleteket adni.
I. rész
- I. A mai korrepetálást is olvasással kezdd.
- Íme itt a két vers :
Weöres Sándor:
AnyámnakTermõ ékes ág, te,
jó anya,
életemnek elsõ
asszonya,nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,benned kaptam elsõ
fészkemet,
szivem a sziveddel
lüktetett,én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egy.Álmom öbleidbe újra
visszatér -
álmom öbleidbe újra
visszatér!Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.Elsõ szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,a kamaszkor tõled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.Így tünõdtem: "Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!"A kamaszkor tõled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,férfi-szívem a szivedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…Erõs ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az õs-egészbe,
mint beléd.József Attila:MamaMár egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
Az összehasonlító elemzés bevezető gondolatai : / javaslat/
1. Az édesanyák szerepe a mindennapi eletünkben
2. Az anya alakja a művészetekben ( festmények, szobrok)Nehogy túl sokat foglalkozz ezzel, mert nem erről szól a cím .
3. Az édesanya megjelenése az irodalomban ( Itt sem a felsorolás a lényeg ; a címben jelölt műveket viszont feltétlenül meg kell említeni
Tárgyalás :
I. József Attila: Mama /elemzéshez néhány irányító kérdés/
A költő édesanyjáról , milyen ismereteid vannak ? / Pőcze Borbála, egyedül neveli a gyermekeit, mosónő, József Attila 14 éves, amikor édesanyja meghalt/
El tudta-e feledni a költő az anyját? / verseket írt róla – említs meg néhányat /
Mikor íródott a Mama c. költemény ? / 1934/ . Hány évvel a mama halála után? Minek bizonyítéka ez?
Versszerkezet:
1. a páratlan versszakokban az anya alakja , a páros versszakokban a lírai én jelenik meg
1-2. vsz
3-4. verszak / hangulati váltás /
1-2-3. vsz. a gyermek nézőpontjából múltbeli események
4. vsz. a felnőtt költő bánja gyerekkori követelőzését
Megjelenése: 1934 - elsőzör a Népszavában ; majd a Medvetánc című kötetben , 16 évvel az édesanyja halála után
A versindítás: / vallomás / „ mindig, meg-megállva „ gondol az anyjára
1. vsz. Mit hangsúlyoz a „meg-megállva” kifejezés / megkettőzött igekötő/
Megjelenik az édesanya képe / emlékkép a gyermekkorából/
Milyen ez az anya?
Mit csinál?
Miért nyikorog a kosár ? / nehéz?/
Hogyan teszi a dolgát? / serényen – mit jelent ez a kifejezés? /
2. vsz. Vallomás – önmagáról . Gyermekkorára tekint vissza
Mire utal az „őszinte ember „ kifejezés / nem rendelkezik a tapintattal
kisgyermekként/
Mibe nem tudott beletörődni a kisgyerek?
Milyen kép jelenik meg előttünk, milyen ez az elkeseredett kisfiú? Mi okozza a
feszültséget?
Milyen költői eszközöket használ itt a költő?
hangutánzó igék: pl. „ordítottam ,
Múlt idejű igék – emlékképek visszaidézése-
Felszólító mód , jelen idő : / a gyermek követelőzik ; beleéli magát a lírai én
akkori helyzetébe/
/Mit szeretne? / vele foglalkozzanak : „ engem vigyen „ szeretetigény,
Milyen hangulatot, érzést sugall a „ dagadt” jelző? / düh, gyűlölet, nemtetszés/
/ mi a dagadt ? - ruháskosár/
3. vsz. Hangulatváltás.
Milyen itt a lírai én hangulata?
Hogyan kezdődik a szakasz? Kiről van szó? Mit tudunk meg róla?
Milyen eszközök fejezik ki, hogy nehéz munkát végez?
/ csak –jelentése: semmi másra nem figyel, folyamatosan serénykedik;
ment és teregetett –igék ’e’ hangjai
némán – ment a mama--- mit jelent? Fásultságot is .
Mire utal:
„ nem szidott „ a mama? Elfogadta a toporzékolást, vagy annyira fáradt volt, hogy
ezzel sem volt képes törődni.?
Fáj-e a kisfiúnak, hogy nem szólt rá a mama , sőt : „nem is nézett énrám” . /lásd:
Kései sirató:” A gyereknek kél káromkodni kedve -/ nem hallod, mama? Szólj rám!”/
Eredményes volt-e a mama hajthatatlan munkája? / lásd a ruhákról tett
megállapításokat / Ellentét: „ dagadt ruhák, - „fényesen suhogva „ . Emlékképeiben
a kiterített ruhák szépsége jelenik meg .
4. vsz. Újra a lírai én beszél, de már nem gyerekként! / a jelenbeli én , a felnőtt költő/
A jelenben vagyunk. Igealakok is jelzik. Feltételes mód „ nem nyafognék”
jelentése? /=megértés/ Van-e mód változtatni ezen? „Késő”
Magyarázd a jelentését: „ Most látom, milyen óriás ő „
Mi a szóismétlés szerepe ebben a szakaszban ? /most/
Verszárlat: a lírai én mindig látja maga előtt a mama alakját, emberfelettivé vált , a mennybe emeli
„ kékítőt old az ég vizében”
Összefoglaló gondolatok a versről: / néhány kulcsszóval segítek: / - emlék az édesanyáról; boldogtalan gyermekkor; vallomás , fájdalom , vétség az anya ellen,
Megjegyzés: Ha nagyjából összeállt a fogalmazásod, akkor is olvasd el újra a verset, hogy pl. átérezd a nagy ellentétet az 1-2 . és 3-4 versszak között.
Tárgyalás II. része / Weöres Sándor : Anyámnak/
Weöres Sándor verséről hamarosan írok.
Utolsó kommentek