József Attila Hazám és Radnóti Miklós Töredék című versének összehasonlítása
2. rész
Az előző korrepetálásban József Attila Hazám című versének elemzéséhez adtam segítséget.
A mai korrepetálás témája: Radnóti Töredék című versének elemzési lépései
1. A vers keletkezési körülményeiről:
1944. május 19-én írta. Másnap behívják munkaszolgálatra ( haza már nem jön , meghal)
cím nélkül, töredékben maradt ránk ( - kutatások szerint a hatodik Eclogának készült) .
2. Címmagyarázat:/ Néhány véleményt írok le , melyikkel értesz egyet?Több is lehetséges/
2.1. A II. világháború szörnyű eseményeiről beszél, az elaljasult világ erkölcstelenségéről, de nem tud mindent leírni – a borzalmakat csak töredékében tárja elénk
2.2.Az eclogákban idillnek is kell lennie, itt nincs – ezt pontozta ki tudatosan a költő. Vagy valami mást is szolgál a pontok helye?
2.3. A kipontozott részek jelölik, hogy nem volt alkotói szabadság : „ a költő is csak hallgatott”--- kényszerből ( Mi késztette a hallgatásra? )
2.4. A vers nem töredék, minden versszak befejezett, a cím jelkép: a költő életműve, pályája töredékes
3. A vers szerkezete:
Ismétlődő sorkezdet: „ Oly korban éltem én …” Mire utal ? – hangsúlyt kap: saját korának leírását ismerheti meg az olvasó
A pontozás a félbemaradt írást sugallja (? )
4. A vers témája: Magyarország 1944-es a német megszállásakor átélt borzalmak ( zsidótörvények)leírása , az "elaljasult" emberek cselekedetei
4. Hogyan festi le a borzalmakat? ( egyre erőteljesebb felsorolás )
„elaljasult ember /önként, kéjjel ölt”
felborult értékrendek: hősnek tartották: gyilkost, rablót, árulót
a szörnyűség elleni tiltakozást büntették
értékek elpusztultak: félt az ember világra hozni gyermekét,
a gyermek elátkozta az anyját
5. Verszárlat: a költészetnek , a szónak nincs ereje, értelme – Ésaiás próféta végzet eljövetelét jósolta
6. A huszadik századi borzalmak kifejezésének eszközei a versben:
- Minden versszak ugyanazzal a főmondattal kezdődik
- –a főmondat : Egyes szám első személyben ,hangsúlyozza a hitelességet , ( szemtanú)
- A mellékmondatok 3. személyben - -- a lírai én nem ugyanúgy vélekedik, mint ők, kívülállóként fogalmaz
- Minden versszakot ugyanúgy szerkeszt , elöl a főmondat , azt követi a mellékmondat(ok) ( Milyen kapcsolatok vannak még a tagmondatok között? )
- A verselés alapja nem hexameter; a ritmust a gondolatok megszerkesztettségének ismétlődése adja ( gondolatritmus)
- A korrajz lefestésénél múlt idejű igék ,/ Mit gondolsz , miért nem jelen idő?
Néhány kulcsszavas gondolat: --- érzi , hogy élete bevégeztetett; ; mint egy végrendeletben , kifejti, mi volt a rossz, --- reménykedik abban, hogy ezek a borzalmak tanulságul szolgálnak./
Mit ér el a versben a költő az alábbi eszközökkel?
- alliteráció:” tajtékzott téveteg, „ „ rémes végzeten/ vigyorgott vértől „( milyen hangulatot tükröz? )
- jelző: "vad "
- " befonták életét" -megszemélyesítés
Utolsó kommentek