1. Műfaja: novella ( Rövid történet, kevés szereplő)

2. Helye Mikszáth művei között: 1881-ben megjelent A jó palócok című kötetben 

(Ez és A tót atyafiak című novelláskötete hozta a sikert számára )

Palócok: Észak- Magyarországon, mai Nógrád megye területén élnek

Mi jellemzi A jó palócok című kötete novelláit? ( Kutakodj korábbi,  Mikszáthtal kapcsolatos bejegyzéseimben vagy a tankönyvedben) 

Egy gazdag  gonoszsága lelepleződik.

4. Idézetek a novellából. / Használhatod a fogalmazásodban, ha valahol szükségesnek érzed/

 ” Gerendák, ajtók és mindenféle házi eszközök úsztak a hullámokon, szakajtó, zsúp és ablaktábla. (Egész házakat mosott el a víz valahol!) Azután jött egy petrence, utána pedig valami négyszögletes tuskót gurítottak a habok…

A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó biz az, de tulipános láda, s nini, egész csuda, milyen szépen ül ott a tetején egy picike bárány.”

  szakajtó: kenyérkelesztésre való, fületlen gyékénykosár ( abba szakajtották bele a kenyértésztát)
 zsúp: szalmafonat, mellyel a háztetőt befödik ( = zsúpfödeles ház)
petrence: szállítórúd, amit gabona aratásánál  használtak ( 2 rúdon szállították a learatott gabonát )

  tulipános láda: tulipánokkal díszített láda, melyben a falusiak a kelengyét (hozományt) tartották

A falusiak, akik menteni igyekeztek, ami menthető:

„Nézték egy darabig, hogy majd csak előbukkan a kanyarodónál, de meg nem láthatták. Elnyelte nyilván a sötétség, vagy hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával… amint az majd kiviláglik reggel.” -- 

Sós Pál tagadja, hogy ő fogta volna ki a Cuki bárányt, pedig az ő kertjénél tűnt el .

 „Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!

Hogy az ár elmosta a csőszházat, elmosta a házasságot is. Gúnya nélkül nem léphet az oltárhoz szégyenszemre. Már mindene megvolt, pedig beh keservesen, mint cseléd szerezte, minden ruhadarabot egyenkint. Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta az utolsó szombaton maga a vőlegény — de most már vagy lesz valamikor, vagy sem.”

 perkál: nyomott mintás, pamutvászon ruhaanyag

Ágnes a kelengyét siratta, testvére , a 8 éves Borcsa a kisbárányt.

„…a tarka Cukri bárányka, akivel együtt játszott, együtt hált… Jó, hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet is… úgy sincs már, aki selyem füvét megegye, mert a kedves, az édes Cukri bárány odalett…   ( Mikszáth együtt érez a kislánnyal)

Milyen szépen rázogatta a farkát még az utolsó nap, ugrándozott künn a verőfényen, Borcsa picike tenyerét hogy megnyalogatta, jámbor szemével nyájasan bámulta, mintha érezné, hogy utoljára látja!”

A lányok édesapja elment keresni lánya kincseit, Sós Pál urat is kikutatták, nem találták a ládát sem , Cukrit sem.

Ágnes is útra kelt, de ő is hiába. A kincseiknek nyoma veszett, Ágnes pedig beteg lett. Érte kellett menni. ( ez volt a furfang, mert nem volt igazán beteg--- mit akart elérni ezzel? )

„egyszer csak szembe jön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve, újdonatúj ködmönben, mely panyókára fogva lógott a válláról. Igaz biz’a — az új templomot szentelték itt föl a mai napon.

— Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas embert — súgja kis húgának Ágnes —, az vitte el a Cukrit.”

 „— Bácsi! — szólt csengő, szelíd hangon. — Adja vissza bárányomat!”

Sós Pál esküdözve tagadott , de a ködmön leesett a válláról .

„— Cukri! Kis báránykám! — kiáltott fel a leányka fájdalmasan.

Lehajolt. Fejecskéjét odaszorította, ahol a bélésen két barna folt látszott…

Ügyes szűcsmunka és szép tisztára mosott báránybőrből volt az egész bélés, hanem az ismerős közepe mégis a legkülönb.

A kis Baló Borcsa könnyhullatásával még tisztábbra mosta.”

 panyókára fogva : vállra vetve

Babonásak, hisznek a csodában ___ harangoznak a vihar előtt, a vihar alábbhagy, / de a patak vize emelkedik/

Összefog a falu , hogy gátat szabjanak az áradásnak , még a gazdag Sós Pál is „ csáklyát hozott” – Vajon miért? ( a csáklya arra is jó, hogy kiemeljék vele a vízbe esett tárgyakat/

6. Milyen a viszonya a falusiaknak Sós Pállal? – hisznek neki, mert gazdag, tekintélye van , nem lázadnak fel ellene, de pletykálnak róla. ( őt gyanúsítják a lopással )

7. Milyen a sorsa Balogh Ágneséknak?  Anyjuk meghalt, házuk összedőlt, mindent elvitt az ár, bizakodnak, hátha visszahozza valaki a ládát,

Apa erővel, hatalommal próbálja visszaszerezni a tuljadonát, Ágnes furfanggal, -- sikertelenül.

8. Milyen konfliktus található a műben?

9. Megoldás: A legkisebb lány – mint a mesékben ! – ismeri fel a báránykája bundáját  Sós Pál ködmönében . Az uraság lelepleződik. / apja és nővére ezt nem tudta megoldani

10. Mikszáth stílusa: romantikus jegyek

( sejtetés, népmesei elemek, csodavárás, )

                            Realista vonások: a falusi emberek életét részletesen, valósághűen mutatja be,

Mikszáth a sejtetéssel ( amikor elhallgat valamit a cselekményből, vagy nem mond ki fontos tényt,) fokozza a feszültséget .

 beleéli magát a falusi emberek beszédmódjába , néha javítja is saját mondatait pl. Borcsáról így beszél az apja „ Olyan anyás…. vagy mit is beszélek, hisz rég nincs már anyja a szegénynek”

Úgy írja le , mintha ő is ott lenne a szereplők között. pl, amikor bemutatja , hogy mi minden látható az áradó Bágy vizében

11. A szereplők jellemzésével is foglalkozhatsz egy –két bekezdésben

12. Mindazt , amit leírtál , ne feledd egy rövid befejezéssel zárni .