Tisztelettel remélem,
Kedves Olvasó(i)m!,
hogy az alábbi verselemzéshez nyújtandó segítségemmel nem késtem el.
Összehasonlító verselemzés
Kosztolányi Kip-kop köveznek
Szabó Lőrinc: Ipoly füzei
Ezt az összehasonlító elemzést az alábbi szempontok alapján képzelem el:
- A költők munkásságáról tömören egy -egy bekezdésnyi szöveg
- Mindkét vers a költők egy-egy versciklusából valók:
- Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai;
- Szabó Lőrinc Tücsökzene
- A két ciklus összehasonlítása:
- Mindkettő önéletrajzi téma.
- Kosztolányi versciklusa:
63 vers,
cím nélkül, időrend nélkül, / laza kapcsolódás/
központi motívum: halál
- Szabó Lőrinc versciklusa:
370 vers,
fejezetek,
lineáris időrend,
több vers összefüggő,
téma: kisgyerekkortól az elképzelt halálig
2. Az alábbi kulcsszavak segítségével megfogalmazni a két vers közös és eltérő vonásait. A versekből a megfelelő idézettel tanácsos tartalmasabbá tenni a fogalmazást.
- Közös: a gyermekkori tavasz öröme, szépsége, 18 soros
- Eltérő:
Kosztolányi
tavasz ezer hangja,
rikító színek ,
ujjongás,
váltakozó helyszín,/, ágy, udvar, ég, fák, bokrok, szoba, /
nem hagyományos leírás, hanem : impresszió, pillanatképek
16 mondat, ,
hangutánzó szavak szerepe ,
mondatfajták:a pontok ellenére felkiáltást fejez ki
Szabó Lőrinc:
kevesebb, halkabb hang,
pasztell szín,
szemérmesség,
Konkrét földrajzi tér/ A folyóparti szomorúfűz-sorok/ bemutatása,mintha a part vándorának „utazása”,
hagyományos leírás ( tájleíró vers), felvillannak az évszakok, de a verszárlatban tavasz.
4 mondat ( hosszú-rövid-rövid- hosszú mondat )
Kijelentő mondattal záródik .
3. Véletlenül egybeeső sorok :
Kosztolányi 10. sora ”láng ég a fákon, a bokor zöld oltár.”
Szabó Lőrinc: 13. sora „Nyáron zöld bánat, ősszel halk tüzek”,
Mi esik egybe ebben a két sorban ? – a két költő szemlélete, a fák, bokrok és a két szín ( zöld és a tűz színe)
Kosztolányi: vakító napfény= láng, bokor= oltár,
Szabó Lőrinc: zöld bánat = szomorú fűz ( metafora) ősszel halk tüzek: = sok égő pirosra emlékeztető színek)
4. Szabó Lőrinc stílusa:
motivikusan visszatérő szó: füz
szóképek ,( pl. jelzők, megszemélyesítés, )metafora : horgászok bús sora= szomorúfűzek sora)
hangulatos, egyszerű leírás: milyen színeket használ,( pasztell, halvány melegszínek) milyen a fény,
rímek ( páros) ,( nincs annyi fajta mint Kosztolányinál)
áthajlás( enjambement)
5. Kosztolányi stílusa:
Motívikusan ismétlődő szó: tavasz
szóképei(pl. metafora, jelzők, megszemélyesítés(zenél az élet) , hasonlat( mint a léggömb szállani szeretnék, ,
sok szín – a verszárlatban is.zöldarany= a tavaszi zöld értéke felér az arannyal )
egyszerű tárgyak betöltik a csoda szerepét ( mint Tóth Árpád- Körúti hajnal) ,
hangutánzás,
ritmus –
rímei: tixszta rímek ( ölelkező,tavasz- ébreszt-neszt-ravasz (1-4 sor) páros,pl.) javítják- parittyát, kereszt,( utolsó 4 sor) , Szerinted: félrím-e : 9-12 sor : muzsika-oltár-madarak-vár) )
alliteráció: ( "Mostan miséznek a kismadarak"muzsikál a vers ,ujjongás- ez a hangulat nem a ciklus jellemző hangulata!
6. Összefoglaláshoz felhasználható gondolat :
- Kosztolányi a gyermek szemén keresztül mutatja be a tavaszt, a játékot. Mozgás, nyüzsgés, muzsikálás ( tavasz , kisgyermek öröme) , boldogságot fogalmaz meg a vers,
- Szabó Lőrinc: felnőttként visszaemlékszik az első fűzfa sípokra, gyermekkori tavaszokra. / nem harsány, nem nyüzsög ,nem boldog inkább meghatódott/
Remélem ,Kedves Olvasóim , hogy a csiklandó , édes és ravasz tavasz egy kis hóesés után hamar elérkezik, de addig is hangulatos szilveszterezést , remek összejöveteleket kívánok újév napjára.
Utolsó kommentek