Ahhoz , hogy a fenti címhez segítséget tudjak adni , végig kell gondolnom, mi is okozhatja a problémát:
- Talán az , hogy mostanában huszadik századi , modern drámák elemzésével foglalkoztak az órán , most pedig egy régebbi , korábban tanultról kell írni. ( Ez első hallásra egy kicsit megijeszti a diákot )
- Lehet viszont, az is , hogy eddig még nem elemeztek drámát , s most ez jelenti a gondot.
- Esetleg színházi előadást láttak , és annak kapcsán kellene egy másik – nem XX. századi magyar- drámát elemezni
- Lehet az is , hogy hirtelen nem jut eszébe az ember diák gyermekének , hogy milyen magyar drámákkal is foglalkoztak. ( Bár ezt nem hiszem )Mindenesetre súgok : Vörösmarty Csongor és Tünde - filozófikus mesedráma, Katona Jóüzsef Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája-
Számomra viszont az jelenti a gondot, hogy vajon milyen támpontokkal nyújtson segítséget ez a mai korrepetálás.
A netkorrep blogban találni drámaelemzésekre vonatkozó korábban írt bejegyzést. Abból bizonyos ötleteket ki lehet venni .
A kérés viszont azt sugallja számomra , hogy azt kevésnek ítélte meg kedves Olvasóm .
- Mit nevezünk drámának?
Egyszerűen szólva : Olyan színpadra szánt művet ( bár az iskolában inkább csak olvassuk ) , ahol emberek beszélgetnek egymással az érzéseikről, benső gondolataikról, az életük értelméről, Tulajdonságaikat a cselekedeteikből és a beszédükből ( párbeszéd, monológ) ismerjük meg , illetve az is segít véleményt alkotni róluk, hogy mások hogyan ítélik meg a tetteiket, és mi a nézők egyetértünk-e azzal .
A szereplők egymással valamilyen viszonyban vannak , ami a cselekmény folyamán meg is változik. ( Rosszból jó lesz pl. ) Többnyire egymással konfliktusos viszonyban vannak , mert más a céljuk, mást akarnak, a saját akaratuk érvényesítésére törekszenek.Még azon az áron is , hogy elpusztulnak, vagy lelelpleződnek
Támpontjaim tehát:
- Mindenekelőtt fontos lenne kiválasztani, hogy melyik magyar drámával szándékozunk megbirkózni .
- minden felhasználható abból, amit a novellák vagy regények elemzésénél alkalmazunk.
- Egy bekezdés ( jó, ha az első bekezdés) mutassa be , miről szól a kiválasztott dráma
- Írhatunk egy bekezdést arról a korról , arról a történelmi háttérről, amiről szól a dráma , vagy amikor íródott.
- A dráma szerkezetével hosszabban foglalkozhatunk ( több bekezdés is szólhat erről)
- Ha a szerkezet klasszikus , akkor az előkészítésről, a bonyodalomról, a kibontakozásról, a tetőpontról és a megoldásról 1-1 bekezdést írjunk
- Ha a felvonásokra tagolódik ,akkor azokat boncolgassuk
- Szóljunk arról, hogy az események egy szálon , vagy több szálon folynak
- Ha a drámaíró az idő múlását tartja fontosnak ,akkor az idősíkokat ( múlt, jelen, jövő) vizsgáljuk
- Bármelyik drámát is elemezzük: a műfaji jegyek alapján is tegyük. Tehát mutassunk rápl. - különösen , ha tragédiát elemzünk , mi okozza az alakok között a konfliktust. Ha vígjátékot elemezünk , akkor keressünk komikumforrásokat ( helyzet, jellem, beszéd, bohózat,)
- Mondjunk véleményt a jellemekről ( ítéljük meg a cselekedetüket, a másokhoz való viszonyukat, beszédmódjukat stb. )
- A megoldásra is térjünk ki egy bekezdés erejéig . ( Hogyan változik meg a dráma szereplői között a viszony, hogyan oldódik meg a fő konfliktus? )
Tragédiánál: a főhős lelkileg, fizikailag elpusztul ugyan , de mégis hősnek tekintjük.
Komédiánál nem az értékek vesznek el ,( nem is volt) hanem az értéktelen jellem lepleződik le.
- Foglaljuk össze azt is néhány mondatban , hogy mit akar elmondani a világról, az emberi életről az adott dráma.
- Egy újabb bekezdésben ( lehet akár a befejezés is ) azt fogalmazzuk meg , hogy hol a helye az adott drámának a szerző munkái között , illetve hol a helye a világirodalomban , magyar irodalomban .
Utolsó kommentek