A mai korrepetálás olvasással kezdődik.( Jó szokásomhoz híven) A magyar irodalom két költőjének egy-egy versét ajánlom elolvasásra annak , aki esszét kénytelen írni.
Most harminckét éves vagyok.
Nyár van.
Lehet, hogy tán ez, amire
vártam.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel veri a nap,
és lassan
megyek fehér ruhában a
lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
a füstje kékes, halovány.
A fák alatt egy kerti széken
alszik szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng,
nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorran
a lanyha tej.
Vad délután, a föld parázsló.
Részeg-virágok és darázs-szó.
Ha haldoklom, ezt suttogom.
Nyár volt.
Jaj, a boldogság máshová
pártolt.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel verte a nap,
és lassan
mentem fehér ruhában a
lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
a füstje kék volt, halovány.
A fák alatt egy kerti széken
aludt szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng.
Nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorrant
a lanyha tej.
Vad délután volt és parázsló.
Részeg-virágok és darázs-szó.
Harminckét éves lettem én --
meglepetés e költemény
ajándék, mellyel meglepem Harminckét évem elszelelt Lehettem volna oktató, De nem lettem, mert Szegeden Intelme gyorsan, nyersen ért szablyával óvta ellenem. "Ön, amig szóból értek én, Ha örül Horger Antal úr, Én egész népemet fogom (1937. április 11.) |
Melyik verset ki írta? -- Csak vicc!
Többször kapnak a középiskolások olyan feladatot magyar irodalom ( sőt ! történelem) órára, melyben esszét kell írniuk.
Ilyenkor az a kérdés, mi is az esszé? Hogyan kell azt írni? Hogyan kezdjem el irodalom órán, különösen, ha két verset is kell boncolgatni közben?
Esszé:
- egy tanulmány -esetünkben a megadott két versről-
- igényesen, irodalmi nyelven írva,
- szubjektív állításokat mondunk – nem feltétlenül bizonyítjuk azokat.
- A versek témáját főbb vonalakban világítjuk meg
- A saját egyéniségünk is benne van a fogalmazásban. ( A saját véleményünk akár)
Németh László szerint „az esszé mindig valami általános érdekű és érvényű elvet akar győzelemre vinni. „
Ha ezt lefordítjuk egyszerű diáknyelvre, azt mondhatnánk, hogy
- egy esszében az irodalmi művel kapcsolatos megállapításainkat általános elvekkel, minden emberre vonatkozó és érvényes állításokkal vetjük össze.
- Az irodalmi műből kiolvasható emberi érzéseket, átéléseket kapcsolatba hozzuk a mindennapokkal.
Mi legyen a József Attila Születésnapomra című és Kosztolányi Dezső Most harminckét éves vagyok kezdetű versével kapcsolatos esszében?
A fogalmazás bevezetése:
Írni arról,
pl. Fontos-e az ember életkora? Mikor kezdünk gondolni arra, hogy milyen szerepe van az életünknek?
Vagy a versek témájáról minden emberre vonatkozó megállapítást tenni.
A fogalmazás tárgyalása
1. József Attila és Kosztolányi Dezső költőiségét, egyéniségét általánosan megfogalmazni.
- / J. A.-családra vágyó –
- K.D. családdal ( feleséggel, gyermekkel rendelkező);
- a boldogság jelentheti-e mindkettőnek ugyanazt? /
2. Mi a két vers témája?Mihez köthető?
- J.A – konkrét alkalom , születésnap. Önmagát köszönti. Ironizál.Köszöntő vers
- K.D. meg kell értenünk/ el kell fogadnunk az élet múlandóságát. Tényeket közöl.
3.Milyen a hangneme a verseknek?Miért?
- J.A dacol, támadó, szókimondó,
- K.D. nyugalom,elfogdó, a mindennapok egyszerűsége, amiben benne rejlik a boldogság.
4.Milyen kérdések merülhetnek fel egy harminckét éves ( krisztusi korba lépő) emberben ? –
- mit tettem ez alatt a három évtized alatt,
- mi történt velem eddig,
- milyen lesz a jövőm,
- mássá válhatok – e még , stb.
5. Ha az emberben ilyen kérdések feltörnek , akkor számvetést csinál, összegzi eddigi életét.
- A vershelyzet mindkét költőnél azonos ( 32 éves lettem , illetve vagyok) . Ez a kor a létösszegzés ideje.
6. Hogyan válaszol a m i t ö r t é n t e d d i g kérdésre J. A és K. D?
- J. A. elmeséli a történetét arról, hogyan tették lehetetlenné az életének terveit. Elmeséli, hogy a külvilág milyen erővel hatott rá.
- K. D. nem történetet mesél, hanem tényeket sorol életéből. ( pl. egészséges, háza, lugasa stb van ..)
7. A számvetésben mindkét vers lírai hőse összegzi a saját életének történetét. Kinek mi a célja ezzel ?
- A jelen eseményeinek megértése ( J. A. – a szabadság érzése ;a költészettel mit tud megváltani? ( nehéz sors)
- K. D. Mi az értelme az életnek? ( boldogság – ami benne lehet minden múló pillanatunkban . Ami elmúlt az maradhat meg örök emléknek, értékes eseménynek, olyannak , amire halál pillanatában is emlékezhetünk. ( Azt mesélik a klinikai halálból visszatért emberek, hogy életük filmként pörög le előttük . Észrevesszük-e a boldog pillanaokat az életünkben , hogy azokat lássuk halálunkkor ? )
- Van - e szó a költészet szerepéről K. D-nél?
8. Egy számvetés készítésekor a jövőben rejlő lehetőségeket is felmérjük.
- ( J. A. – a verszárlatban kifejti programját- néptanító lesz.Csak azért is . Többet jelent ez , mint a tanár? Milyennek érezhető ez a program ( pátosz, a vereségből erkölcsi tőke )
- K. D. versében a jövőt a „ szőke” fiú ( apa fia) jelenti.
9. Miért pont harminckét évet ünneplik?
- J. A – olvasta K.D-t ( talán ezért is) ;
- a krisztusi kort megélő embereket számvetésre késztet, hiszen Krisztus halála ekkor következett be.
10.Versforma, stílus különbsége :
- versszerkezet J. A. 4 soros páros rím, 2 sor hosszú, 2 sor rövid, tiszta rím=minden hang megegyezik pl. magam magam . Egyedi versforma, ezt a formát egy francia mintára J. A használta először – napjaink költői alkalmazzák (pl. Varró Dani )
- K.D. Versszakok , verssorok , rímek eltérése. Miből adódhat a különbség ?
- Az áthajlások (enjambement) szerepe József Attilánál
- K. D.-nél A sorok végén csaknem mindenütt van írásjel
11. Hol a helye a verseknek a költők életművében?
- J. A – önéletrajzi írásokkal rokonítható,
- K. D. összegző versek A bús férfi panaszai c. kötet
A fogalmazás befejezése:
Az esszé bevezetőben megírt gondolatai mennyiben igazolódnak a versekben?
Alkalmazható-e minden emberre az az üzenet , amit ezek a versek hordoznak ?
Utolsó kommentek