A mai nyelvtan korrepetálás anyaga arról szól, hogyan nevezzük azokat a mondatokat , amelyekben csak alany és állítmány szerepel.
További kérdés lehet, hogy a tőmondatok mindig csak két szóból állnak?
A magyar nyelvben szigorúan az alanynak követni kell mindig az állítmányt? Vagy fordítva?
Válaszoljunk erre a három kérdésre.
1.Az alanyból és állítmányból álló mondatokat tőmondatnak nevezzük. Pl. Kata tanul. Bence olvas. ( a mondatokban az alanyt húztam alá, állítmányt két vonallal szoktuk jelölni a nyelvtan órákon)
2. A példamondatok megadják a választ a kérdésre.
Anyukám főz és rádiózik. Apukám és az öcsém takarítanak. A bátyám focista lesz. (Ezekben a mondatokban csak alany és állítmány található- tehát tőmondatok, mégis több szóból állnak) Az állítmányokat dőlt betűvel jelöltem.
3. Az alany követheti az állítmányt, de úgy is tőmondat marad, ha előbb van az alany és uána az állítmány.
Pl. Kati tévézik. Tévézik Kati.
Néhány tőmondat, hogy megértse még egy másodikos is , a tőmondatnak két lába van , egy alany és egy állítmány. ( A alanyt aláhúzom)
A kutya ugat. A katicabogár pettyes. A kecske mekeg. A nagymama bánatoskodik.Péter gyakorol. István és Virág vizsgázik. A vizsgájuk sikerülni fog. Kopog valaki. Szaladgálnak a gyerekek.
Mire kell figyelni az elemzésnél?
Állítmányra úgy kérdezünk: mit állítunk ? ( két vonallal húzzuk alá)
Alanyra: Kiről állítunk valamit? ( Ki , mi ? + állítmány) ( egy vonallal húzzuk alá)
Utolsó kommentek