Korrepetálás témája : Beszélni arról, mi a költői jelző
A költők gyakran használnak olyan mellékneveket , amelyekkel magunk elé tudjuk képzelni azt a szót, azt a kifejezést , amihez kapcsolódik a jelző.
szófaja
- melléknév,
- melléknévi igenév,
Szerepe:
- képszerűség, szemléletesség ( szemléleti jelleg) hangulatosság ( hangulati jelleg) kifejezése
A szerzőket és a versek címét a blogbejegyzés végén árulom el.
"Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgõ hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának. "1.
" S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét. " 2.
" s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
.......
és félelelmtől bolyhos a honni éjszaka." 3.
" Vak ügetését hallani
Eltévedt hajdani lovasnak
Volt-erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak." 4.
"-Egymás mellett és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok
Kergetőzve s összeborulva, mint tengeren játszó sirályok ,
Rázkódva forgó viharokban, bukdosva pergő jégesőkben, " 5.
" csillagoltó sötétség" 6.
Szerzők, műcímek
- ( Arany János: Toldi)
- (Petőfi : Itt van az ősz, itt van újra ...)
- ( Radnóti: Erőltetett menet )
- ( Ady: Az eltévedt lovas)
- ( Sárközy György: Virágok beszélgetése)
- ( Vajda János : Virrasztók)
Utolsó kommentek