magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten

Hová, melyik csoporba tartozik egy-egy vers- hangzott el egy szíves kérés az internetes korrepetálásról szóló blogban.

Elgondolkodtam, aztán eszembe jutott, valószínű nincs mindenkinek jó vershallása, talán akadnak a versolvasásban is olyanok, mint , amilyen én vagyok a zenében. Botfülű.

Töprengtem azon, hogyan is korrepetálhatnék én -egy botfűlű magyartanár- valakit, akinek nehéz észrevennie a versben a zenét.

Talán az alábbiakkal mégis tudok egy kis segítséget adni.


Bizonyára már kisgyermekkorban is megragadott mindenkit egy-egy mondóka, egy egy kiszámoló ritmusa. Szívesen tapsoltuk is  ezek lüktetését.

Mindenekelőtt szögezzük le, a verset a ritmusa  teszi verssé. ( A rím nem is mindig követelmény)

Egy korábbi blogbejegyzés a http:// interneteskorrepealas.blog.hu-n a versek ritmusáról, fajtáiról szól. Érdemes azt is tanulmányozni.

A versek zenéjének felfedezéséhez  íme a  tanácsom.

Olvassuk mindig hangosan is a verset , hogy  a hullámzást meghalljuk.

Mit hallunk ilyenkor?

• Vagy:  a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok  valamifle szabály alapján  helyezkednek egymás mellé.
• Vagy: a röviden és a hosszan kiejtett szótagok váltakoznak a sorokban szabályosan.
  

 Az a lényeg , észrevegyük, hogy egy-egy versben melyik ritmus a visszatérő, az ismétlődő

Ennek felismeréséhez pedig gyakorlatra, többszöri hallásra van szükség. ( A Neked tetsző zenét is egyre többször meghallgatod, igaz? Vigyázz , megszeretheted a verseket is.)

Skandáljunk. ( = mondjuk a versben a szótagokat a ritmus erős hangsúlyozásával)
Minden versláb ( 2-3 szótagból áll)  vagy ütem után tartsunk egy kis szünetet.
A hangsúlyos szótagnak adjunk egy kicsivel több nyomatékot.
A hosszú szótagokat picivel hosszabban ejsük , mint ahogy a normál beszédben tennénk.

 A magyaros verselésnél a versszakokban a hangsúlyos szótagok és a hangsúlytalanok újra és újra történő megismétlődése  adja az ütemet, de ugyanakkor a rímek is szerepet kapnak.

A lüktetést a versekben  a szótagok adják, mert vagy hangsúlyosak, vagy hangsúlytalanok, de mindegyik vagy rövid vagy hosszú. ( Vannak kivételek pl. kínai nyelvben a hangmagasság,hangfekvés adja a ritmust.De ezt mi európaiak nem is halljuk, és nem csupán a botfülűek nem)

Térjünk vissza Európába!
Most már csak arra kell kiélezni a fülünket, hogy  mi adja a versben a törvényszerűen ismétlődő változásokat. ( a hangsúly vagy a szótag hosszúsága?)

Milyen lehet tehát egy szótag? Hogyan jellemezhetünk egy-egy szótagot verstanilag?

1. hosszú  hangsúlyos
   
2. hosszú hangsúlytalan
   
3. rövid hangsúlyos
4. rövid hangsúlytalan.

A hangsúly alapján kapcsolódó szótagok ütemet adnak  (pl.  3-3 szótag = 1 ütem; 4-4 szótag= 1 ütem )
A hosszúság alapján a szótagok verslábakba rendeződnek.  ( Lásd korábbi blogbejegyzésben)

Mit kell tehát megfigyelni?
 Azt , hogyan tagolódik egy -egy sora a versnek.
  Ütemeket, vagy verslábakat ( ti-tá;tá-tá stb) érzünk-e  fülünkkel.

Egy kis gyakorlással a szótagok hullámzásából megérezhető a vers zenéje, hangtani hatása. És akkor már egyszerűen eldönthető, hogy egy vers magyaros verselésű -e ,vagy időmértékes-e.