Hogyan kell mondatokat elemezni?

Miért van erre szükség?

Ezt a kérdést vetette  fel nekem néhány diák az elmúlt napokban. Akkor jutott eszembe, hogy a netkorrep oldalon, a blogon már elég régen hűtlen voltam a magyar nyelvhez.

A mai korrepetálási bejegyzésben igyekszem ezt pótolni. Mai téma: nyelvtan


Értelmes beszéd nincs nyelv nélkül.
Ehhez azonban nem csupán szavakat kell tanulnunk , hanem a nyelvtani összefüggéseket is át kell látnunk.

Nyelvtani kapcsolat minden nemzet nyelvében van. ( Sajnos vagy szerencsére...)

 Ha az anyanyelvünkével alaposan tisztában vagyunk, akkor az idegen nyelvek nyelvtanától sem kell úgy félni, mint ördög a tömjénfüsttől.

De miért elemezünk mondatokat?


A kommunikáció alapja, hogy mindazt , amit egy másik fél  tudomására akarunk hozni , megfogalmazzuk.
Az ismert szavakat mondatokká kapcsoljuk.
Az elemzéssel azt vizsgáljuk:

•  milyen folyamata van ennek.
• hogyan kerülnek a szavak szabályosan egymás mellé?

Mert , ha már tanulunk valamit , miért ne tudjuk azt pontosan, tisztán. Nem igaz?

Amikor még idegennyelvet is taníthattam, adtam némi engedményt, és azt hangoztattam, hogy  más népek nyelvét még rosszul is érdemes tudni.

DE!  Jól tudni egy nyelv nyelvtani rendszerét, nem fájdalmas betegség. Van értelme. Még akkor is, ha feltesszük a kérdést :


Hogyan elemezzük a mondatokat?

1. szempont: 

A modalitás

( ami azt mutatja meg, hogy mit szándékozunk kifejezni egy beszédhelyzetben)

Néhány hét múlva  nyári szünet.

Ezt természetesen nemcsak kijelenthetjük, hanem megkérdezhetjük, örömünkben felkiálthatjuk, kifejezhetjük , hogy mennyire vágyunk már erre, sőt fel is szólíthatjuk a csigalassú időt:

Legyen már néhány hét múlva nyári szünet!


Milyenek lehetnek tehát a mondatok modalitásuk szerint?  Minden nyelvben vannak szabályok arra, hogyan fejezzük ki ezeket a szándékokat. ( pl. szavak sorrendje)

2. szempont: 

Logikai minőség szerinti vizsgálódás

Nos, az alábbi két mondat logikailag miben különbözik egymástól? ( nem a tartalmi különbséget kérdezem)

Tegnap nem a kutyám tépte szét az újságot.

Nem adni friss vizet egy kutyusnak gyalázat.

• Az egyik mondat állító , a másik tagadó.  Melyik, melyik?

Próbálj eldöntendő kérdést szerkeszteni rájuk, ha a válaszod igen lesz, akkor állító a mondat.


3. szempont: 

Szerkezetük szerint

 

• egyszerű és összetett

Úgy gondolom, hogy az  egyszerű mondatokról eldönteni, hogy tagolt vagy  tagolatlan;
a tagolt pedig teljes vagy hiányos;  a teljes ,tagolt , egszerű  mondatról megállapítani, hogy tőmondat vagy bővített, az egyszerű . Elegendő tudni a mondatrészeket ( alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők)  s már készen is vagyunk az egyszerű mondat elemzésével.


Az összetett mondatoknál már azt is fel kell ismerni, hogy alárendelő viszonyban vannak-e a tagmondatok, vagy mellérendelő .

Mik azok a tagmondatok?  ( Formailag írásban könnyű felismerni és megszámolni, mert vesszővel választjuk el őket egymástól. )

Mi a különbség az alárendelés és a mellérendelés között?

Ha a tagmondatok önállóan nem értelmesek, ha érzed, hogy valami nyelvtani kapcsolat van közöttük, nem pusztán tartalmi ,  akkor alárendelő a mondat.

 Ilyenkor főmondatról és mellékmondatról beszélünk.


Mellérendelőnél csak tartalmi összefüggés van. A tagmondaok egyszerű mondatokká alakíthatók. Akkor is érthetők.

Miről ismerhető  fel az alárendelő összetett mondat főmondata?

Az utalószóról

Mi az utalószó?

Mély hangrendű mutató névmás :( pl. akkor, annyi, az, olyan, ott, úgy )

A mellékmondatban kötőszó található( pl.hogy, mert, ha, mint, aki, amely, ahol )

A kötőszó és az utalószó is hiányozhat a mondatból, de kitehető; nem változik a mondat jelentése-


Milyen lépései vannak az alárendelő mondat elemzésének?

• 1. Felismerni, hogy alárendelés ( van-e köztük nyelvtani viszony, ha csak tartalmi , akkor az mellérendelő) )
• 2. Megkeresni a főmondatot ( utalószó)
  
• 3. Mondatrészek szerint elemezni a főmondatot( Mit állítunk? ...stb.)
  
• 4. Megtudni, hogy az utalószó milyen mondatrész szerepét tölti be.
  
• 5. Amilyen mondatrész az utalószó, olyan fajta lesz a mellékmondat
  
• alanyi, névszói állítmányi, határozói, jelzői; vagy sajátos jelentéstartalmú: feltételes, hasonlító, következményes, megengedő
  
• 6. ábrázolás : főmondat kör  és  alá egy téglalap , ami a mellékmondat jele,mellé írni a mondatrész nevét

Mit vizsgáljunk a mellérendelő mondatoknál? 


Ezek a mondatok azért összetett mondatok, mert tartalmi, logikai összefüggés van közöttük; többet jelentenek, mintha egyszerűek lennének.

A tagmondatok egenrangúak, nincs fő és mellékmondat.
 Itt a tagmondatok jele : kör
Azt , hogy milyen fajta , könnyen meg tudod állapítani, ha megjegyzed az alábbi  kötőszavakat!


Fajtái:
1. kapcsolatos

• egyszerű( kötőszavai: és, s, meg )
  
• fokozó ( sőt)
• hozzátoldó(nemcsak, hanem ,is)
  
• megosztó( hol-hol, egrész-másrészt)
• összefogalaló( páros köőszók: pl. is-is, mind-mind)
  

2. ellentétes

• szembeállító ( ellenben, pedig, viszont, azonban)
• kizáró ( hanem , csak , ellenkezőleg)
  
• megsorító (ámde,  de , mégis, )
  

3. választó

• kirekesztő ( vagy-vagy)
  
• megengedő ( vagy, akár-akár)
  

4. következtető ( az elsőből következteünk a 2. tagmondat okára) ( kötőszavai: ennélfogva, ezért, így, tehát)

5. magyarázó: ( a 2. tagmondat magyarázza az első) ( hiszen, ugyanis, tudniillik, illetőleg, azaz, vagyis)




Hamarosan gyakorlatok is lesznek!