Radnóti Nem tudhatom című versével kapcsolatban már többször kértek segítséget , most megragadva egy újabb kérést Ady Endre A föl -földobott kő című versével összehasonlítva foglalkozom vele.
Mivel – szinte azonnal kell a „súgás”, vagyis egy gyors korrepetálás- egy rövid vázlattal, kulcsszavakkal segítek. Az összehasonlító verselemzéshez ajánlás, módszer található a blog régebbi bejegyzéseiben. Az már rajtad múlik kedves Olvasóm, hogyan öntöd végső formába.
Nézzük először Ady versét
Téma:
- hazaszeretet,
- magyarság –versekhez soroljuk
Mi jellemzi Ady magyarság-verseit?
- Indulat, lázadás, küldetéstudat, félti a hazáját, ezért keményen bírálja "Tied vagyok én nagy haragomban,"
Hazájához, sorsszerű kötődést érez „Kicsi országom, újra meg újra/
Hazajön a fiad."
Keletkezése: 1909 nyarán írta, mikor párizsi tartózkodás után újra hazatért.
A vers címe: ( Sejtelmes,) metafora, ami olyan valamire utal, ami a föl-földobott követ állandóan lehúzza. Ez a gravitáció,
Mi jelent a versben az „akaratlan” kifejezés? ( Nem saját akaratából, hanem valami eleve elrendeltetés ? )
Ellentét
Miféle ellentétes érzések érzelmek figyelhetők meg?(mit diktál az ész, mit a lélek, és mégis a hazaszeretet, a honvágy mire készteti)
Nincsen számodra hely”
A vers zenei eszközei:
A hazához való erős kötődést és az elvágyódást a versszakok sorai is hangsúlyozzák
„mindenha szándék” – jelentése: mindenkor
fölhajtott kő- feldobott
Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.
Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.
És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.
Következzék Radnóti verse
Néhány segítő gondolat Radnóti Nem tudhatom című versének elemzéséhez .
A vers megértéséhez, átérzéséhez feltétlenül olvasd végig, sőt ! hallgasd meg Latinovits Zoltán előadásában: pl. itt: http://www.igazsag.extra.hu
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Keletkezési körülménye: Mikor íródott? (II. Világháború zsidóüldözései idején)
Vállalta a magyarságát (pedig zsidóként munkaszolgálatra,koncentrációs táborba kényszerítették)
Ady is vállalta a magyarságát, de egészen más helyzetben. Hasonlítsd össze a két élethelyzetet
Nem ingott meg a hazaszeretete. (Lehetett volna másként is ? )
- hibáival, bűneivel együtt vállalja a költő a hazát.
- ( Adynál a Szózat sorai jutnak eszünkbe, Radnótinál inkább a Himnusz . Szeressük akkor is magyart, ha a háború értelmetlen pusztításában részt vesz, hisz „Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt.” )
Versszervező elv: Radnótinál is az ellentét, de itt nem a lírai én lelkében lezajló ellentétes érzés kap hangot. Hanem mi? (A válaszodhoz néhány kulcsszó írok segítségül: fönt és lent, közel és messze; a hazai táj bemutatása a pilóta és a költő szemén keresztül)
Hogyan ismeri a tájat a pilóta, mit lát belőle?
Mi a feladata?
Milyennek ítéled meg a pilótát?
Miként ismeri a magyar tájat a költő?
- (személyes emlékek, életszerű képek – sorold fel)
Radnóti fogolyként írt verseiben is találunk idilli életképeket, ebben a versben is van ilyen. Idézz.
- Optimista hang az embertelen körülmények között, a felnövő nemzedék értelmes életet teremt, ehhez a békének kell eljönnie, a háborúnak véget kell érnie.
„akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.”
Miért nevezhető fohásznak a vers utolsó sora?
„Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.” Miben segít ebben az embertelen háborúban az éjszaka? (Gondolj a pilótára)
Költői eszközök:
Hasonlat, pl. „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága”
Jelzők, pl. „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom”
Megszemélyesítések ”lábamhoz térdepel
egy-egy bokor,”
Metafora, „a csókok íze számban hol méz, hol áfonya”
A vers zenei eszközei:
Utolsó kommentek