Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amott
Ős sűrűből bozót rekedt meg,
Most hirtelen téli mesék
Rémei kielevenednek.

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.

Kísértetes nálunk az Ősz
S fogyatkozott számú az ember:
S a dombkerítéses sikon
Köd-gubában jár a November.

Erdővel, náddal pőre sík
Benőtteti hirtelen, újra
Novemberes, ködös magát
Mult századok ködébe bújva.

Csupa vérzés, csupa titok,
Csupa nyomások, csupa ősök,
Csupa erdők és nádasok,
Csupa hajdani eszelősök.

Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hináru utnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.

Alusznak némán a faluk,
Multat álmodván dideregve
S a köd-bozótból kirohan
Ordas, bölény s nagymérgü medve.

Vak ügetését hallani
Hajdani, eltévedt lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

                       Nyugat 1914. november 16. - erre is  vonatkozhat

                                                                  „Köd-gubában jár a November”

                       1914 novembere- néhány hónappal I. világháború kitörése után

                        Gondolkodtató kérdés: Ady hogyan fogadta a háború kitörését?

                                                               Hogyan változott a véleménye 1914 augusztusára, amikor írta ezt a verset?

(néhány kulcsszó: villámháború kudarca, a világ bajba került, eltévelyedett)

A ló és lovas képe többször fellelhető Ady költészetében ( pl. Halál lovai, Új és új lovat; A csillag-lovas szekérből)

Azokban a versekben, amelyek nem a világháború idején keletkeztek: a lovas – célratörő embert jelenti, a ló a magyar ember hűséges társa.

Változik-e a ló –lovas kép ebben a versben? Optimista ember-e itt is a lovas? Milyen ember jelképe az eltévedt lovas?

Hogyan kapcsolhatók össze ehhez a vershez az alábbi kulcsszavak: kilátástalanság, reménytelenség, eltévedés,

Vershelyzet: 1. vsz-   ( - keretes vers – 1. vsz.- -ismétlődik a vers zárlataként)

„Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak”

 Költői eszközök1. vsz-ban): hangutánzó szavak: ügetés, riadozik

 Középpontban: az eltévedt lovas

 Hol történik az eltévedés? Milyen a táj? Miért érezhető kísértetiesnek?

 ( nádas- a múltról susog, a „ láncolt lelkek” – kísértetek, rémek, sűrű bozót, )

Milyenek az utak? Van-e település a közelben?

Ez a kísérteties, félelmetes táj hallucináció. Ezt fokozzák: a tompa hangok, a látomások, az elmosódott, ködös táj.

Milyen hangulatot sugall az a táj, ahol minden elmosódva látszik csupán? Milyen folyamat megy végbe ezen a tájon? ( elátkozottság, kiüresedés, ember nélküliség, mozdulatlanság)

A vers alapvető témája: a múlt és a jelen egymásba épülése. Hol összegződik ez a két idősík? ( 3. 5. vsz)

A jelent mutatja, de mégis a múlt válik hangsúlyosabbá. Keress kifejezéseket a jelenre, keress a múltra.

Szóismétlést figyelhetsz meg az alábbi idézetben: Milyen viszonyban áll a jelen és a múlt?

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,

A költemény tetőpontja :

 „ Csupa vérzés, csupa titok…” az elkárhozás összefoglalása, a múltban átérezték ezt már az ősök, és ezt érzik a jelenben is az 1. világháborúban harcolók.

Miért érezhető sejtelmesnek még a fentieken kívül ez a vers? (Egyféle múltról ábrándoznak-e a falvak? )

Ady költészetének jellemzőit is megfigyelhetjük ebben a versben: (1-1 példát írok, hasonlókat keress a versben)

 „S a dombkerítéses sikon
Köd-gubában jár a November”- megszemélyesíti a Novembert, dombkerítéses síkság utal a gyermekkorának helyszínére, Érdmindszentre

Jelképek ( Ősz,) összetett szavak (pl ó-nádasok), szokatlan jelzők ( dombkerítéses sík )   szinesztézia ( vak ügetés ), szóismétlések, metafora ( ködguba) különös kifejezés: benőtteti utal passzivitásra – mindent benő a nád, de aktivitásra is utal a műveltető ige.

Gyakran 3 szavasak a címei ( ez is)

Verszenei eszközei: szimultán technika = időmértékes és ütemhangsúly keverése, rímes, félrím ( xaxa), keresztrím( abab) és rímtelen sorok

Verszárlat: 1. vsz. ismétlése, keret, jelzi, hogy ez a lovas vigasztalanul, kiábrándultan  járja ugyanazt az utat, soha nem ér célba.

Összefoglalás: Jelen van-e a lovas? (csak hallani lehet vak ügetését)

                         Hol vezet az útja? Meddig tart?   (örökös az útja – honnan tudjuk? )

                         A magyarság, vagy az egész emberiség útvesztésének víziója –e ez a vers?

A húsvéti ünnepek annak ellenére, hogy még havazásban is volt részem,   elvontak a számítógép elől. Így későn olvastam a kéréseket, Ti pedig hiába vártátok a korrepetálást.
Bocsika!
A vázlatot sem  az összehasonlítás módszerével olvashatjátok,  hanem versenként külön. Remélem, így is segít a verselemzés.  Elsőnek Ady versét