Akik már többször ellátogattak ide a blogomat olvasni ( és remélem hasznosítani) azok tudják, hogy megígértem különféle költői képek bemutatását idézeteken keresztül.
A mai bejegyzésem, korrepetálásra szánt írásom a szinesztéziáról fog szólni.
Hogyan is szerkesztenek a költők szinesztéziát?
- Az egyik érzékszerv keltette benyomást egy másik érzékszervhez tartozónak írják le.
Ne gondold, hogy csak a költői nyelvben találkozunk szinesztéziával. A mindennapi életben is használjuk
Képzeld el, hogy távol vagy valamelyik szerettedtől ( anya, apa, testvér, barát ), telefonon beszéltek. Ha csak a szavak jelentésére figyelsz , mindent rendben találsz, de Te mégis azt kérdezed?" Miért ilyen színtelen a hangod? "
Vagy képzeld el, hogy a barátnőddel szórakozni indulsz, ő megjelenik előtted rikító színű ruhában. Édes beszéddel elmondanád neki, hogy nem tetszik?
Elképzelted? Akkor bizonyára azt is észrevetted, hogy a színtelen hang és a rikító szín , az édes beszéd szinesztézia.
Tudniillik ezeknél a fogalmaknál a látás ( szín, színtelen) és a hallás ( hang, rikoltoz rikít) édes ( íz) beszéd ( hallás) érzékterületei keveredtek.
Szinesztéziáról tehát akkor beszélünk,ha a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás által keletkezett érzékletet összesűrítjük vagy felcseréljük.
Ilyenkor pl. a fülünkkel látunk, az ízlelőbimbóinkkal hallunk, tapintásunkkal hallunk stb.
Szinesztéziát sokszor használ verseiben pl. Ady, József , Radnóti, Kosztolányi , Szabó , Tóth a mondanivalójuk, érzelmeik , pillanatnyi benyomásaik érzékeltetésére.
A felsorolt költők valamennyien érdemesek arra, hogy a keresztnevüket is elmondjuk.
Tehát még egyszer leírom az említett modern költőket abc rendben.
Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső,Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád.
Megjegyezni kívánom, hogy korunk költői is szívesen hasznáják ezt a költői képet.
Kövekezzenek az irodalmi idézetek, elemezd őket, találd meg a költői képeket, amellyel jobban kifejezik, szemléltetik a gondolataikat, érzéseiket.
( Megjegyzés: Szinesztéziát keresni - a minden tankönyvben megtalálható Tóth Árpád versén kívül- József Attila költeményeihez fordultam.)
1. Tóth Árpád Körúti hajnal
" Csak a színek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő..."
érzékelési területek: látás-hallás
A következőkben József Attila sorait idézem, a verscímeket viszont nem árulom el . Keress, kutass, olvass!
2. "A fagyra tőrt emel az ág
S a pusztaság
fekete sóhaja lebben... ( József Attila )
érzékelési területek:látás-hallás
3. " Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén." ( József Attila)
érzékelési területek:látás-hallás
4. " Romlott fényt hány a korcsma szája
tócsát okádik ablaka;
benn fuldokolva leng a lámpa ,
napszámos virraszt egymaga." ( József Attila)
érzékelési területek:látás-hallás
5. " S olajos rongyokban az égen
megáll, sóhajt az éj;"( József Attila)
érzékelési területek: látás-hallás
6. " Sűrű csönd ropog a havas
mezőben" ( József Attila)
érzékelési területek: látás-hallás
Ráadás magyarázat:
Hogyan születhetett Ady egyik versében ( melyikben?) az alábbi szinesztézia?
" Itt a fehér csönd, a fehér lepel."
havas, fehér táj + hangtalan csönd
Ezt a két érzetet egy időpontban , egyszerre élte át, s egybekapcsolta őket, összesűrítette fehér csönd-dé .
Hamarosan újabb segítséget írok a netkorrep blogomba.
Utolsó kommentek