Összehasonlítás:
Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban és Szabó Lőrinc: Kalibán
A blogbejegyzések közül többnyire az összehasonlító verselemzések a nyerők.
Megértem, mert nem egyszerű átlátni két verset.
Azért segítek, hogy
▼ ne legyen a magyar irodalom ( és nyelvtan) mumus.
▼ A műelemzés ne nemszeretem –feladat legyen
De van feltételem is: A művek elolvasása ( akár többször is )
Tudom, hogy ez i d ő i g é n y e s !
De mit számít ez, ha sikerül megoldani a feladatot?!
S i k e r é l m é n y r e m i n d e n k i n e k s z ü k s é g e
v a n .
Az pedig már hab a tortán , hogy közben észrevesszük, hogy mi a szép, mi a korszerű, és mitől nem giccs egy-egy műalkotás?
De vajon, mi a szép Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban és Szabó Lőrinc: Kalibán című versében? Mit kell észrevenni, hogy szépnek lássuk!?
Mi a két versben a hasonlóság, mi különbség?
Az alábbi vázlatban ezt próbálom körbejárni, hangsúlyozva, hogy természetesen nem az a „tuti” csak, amit itt olvashat a kedves idelátogató.
Egy irodalmi házi feladat elkészítéséhez bizonyára némi segítséget nyújt.
Ennyi volt a „rizsa”, remélem, az alábbiakból lehet szemezgetni is.
Már az is feltűnhet, hogy Vörösmarty és Szabó Lőrinc születése között 100 év telt el. Életük hossza is közel azonos.
(1800-1855) (1900-1957)
Egyikük a reformkor idején élt, a másikuk a 20. század első felében.
Kérdés, amin érdemes elgondolkodni:
▼ A két korszak miben különbözött, miben hasonlított, ha mindkét költő elégedetlen valami miatt?Ki miért?
Vörösmarty 1844- ben írta ezt a verset, tehát nem a pályája kezdetén, ellentétben Szabó Lőrinccel. A Kalibán 1923. november 11-én jelent meg az Est-ben.
▼ Mi volt jellemző Vörösmarty költészetére az 1840-es években, és mi Szabó Lőrincére a húszas években?
Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban
Fő kérdés/ töprengés tárgya :
"Hogy míg nyomorra milliók
születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön, „
Vívódás, fájdalom, kétségbeesés- mi lesz a világgal, ha ez így marad. Az emberiség fennmaradása ezen áll vagy bukik .
A kapitalizmus kétarcúságát bírálja:
„Irtózatos hazudság mindenütt!”
Szembefordul a jelennel, de nem emberiség teljes pusztulásában látj a megoldást.
A lelkében átélt kín , a világban meglévő értelmetlen és elérhetetlen dolgok ellenére ott a remény.
▼ Milyen megoldást olvashatunk ki a versből arra, hogy ne a nyomorgók legyenek többségben, „a nagyobb rész boldogsága?” is biztosítható legyen?
Szociális megoldások:
▼ A nyomorgók összefogása ( idézetekkel bizonyítható)
▼ A pórnéppel való együttérzés
Morális feladatok:
▼ Nemzeti felemelkedéssel- minden nemzet feladata, hogy áthidalja az egyenlőtlenséget
▼ A küzdés az egyetlen lehetőség a felemelkedésre.
▼ Mi az oka az emberiség boldogtalanságának?
▼ Vörösmarty nem veti meg az embert,
▼ nem is a szellemi alkotásokat tartja bűnösnek,
▼ a baj okát abban látja, hogy nem jól használja az emberiség szellemi alkotásokat
▼ Miben kételkedik Vörösmarty?
A tudásban, az előrehaladás értelmében
„- Ment-e
A könyvek által a világ elébb?”
Fő mondanivalója:
Vörösmarty a felvilágosodás gondolatait megtagadja (kételkedik: tudásban, haladásban, fejlődésben)
Az elnyomottak sorsa miatt vívódik. Azonosulni tud a szegényekkel.
A szolgaság ellen emeli fel a szavát
A küzdelem meghozza gyümölcsét, és akkor mondhatjuk:
„Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
Szabó Lőrinc: Kalibán
Verskezdet:
„Égesd el a könyveket, Kalibán!
Pusztitsd el õket! Mind!”
– az ember szellemi alkotásának elpusztítására szólít fel
– – Vörösmarty a könyvek / tudás felhasználásának módját kifogásolja
Fő mondanivaló:
Az ösztönök nevében hadat üzen az öntudatnak, az értelemnek, a szépségnek.
Nem fogadja el, hogy a világ olyan, amilyen .
- Kiknek a nevében szól Vörösmarty?
Ellenétek Szabó Lőrinc versében:
Lét-tudat,
Ösztön – elvont gondolkodás
Miért?
▼ Lázad- szenvedélyesen,
Mi ellen?
▼ Jelen, kapitalizmus embertelen zaklatottsága,
▼ Kiszolgáltatottság , bizonytalanság ( életrajzából idevehető részek: Babitscsal való barátság megszakadása, házasság, szerkesztőségi munka )
▼ A kor –és életkörülményei csapdái (Vergődő emberként, aki elveszette a harmóniát, a nyugalmat )
Kit szólít meg? (Szónoklat)
▼ Kalibánt - a félig állat , félig ember , de mindenképpen szörnyeteg, sátán. ( Shakespeare A vihar c. drámájának figurája –Babits fordította- Szabó L. látta a darabot). Az értelemellenesség hősének kiáltja ki.
Miről szónokol neki?
▼ Könyvégetésre, kultúrarombolásra biztat
Meghökkentő, arra biztat, amitől – költőként-újságíróként!- óvni szeretne!
▼ Mi mindent akar elpusztíttatni?
Miben kételkedik Szabó Lőrinc?
▼ Emberi kultúrában, a szellemi életében, az ember gondolkodásában (Vörösmarty nem! )
Miért?
▼ A szenvedő embert képtelen kiemelni a társadalom a vergődéséből, nem tudja jól elrendezni az életét, nem biztosítja a boldogságát
Stílus: Zaklatottság
1. felkiáltó, felszólító mondatok
2. szaggatott mondatok (áthajlások, enjambement)
3. nem törekszik zeneiségre ( rímtelenség, vagy alig észrevehető)
Szókincse: a modern civilizáció , nagyvárosok szavai
Nem festői szavak
Összegzés::
▼ Szabó Lőrinc nem hisz a harmóniában, csak a pusztulásban
▼ Céltalannak, rossznak, pusztítónak érzi a világot .A modern civilizáció nem szép.
▼ Nincs más megoldás az egyén számára, mint megszüntetni azt a világot, amiről csak átokszavakat lehet mondani.
▼ Nagyfokú ellentét a technika – a fejlődés és az emberi viszonyok között. (Vörösmarty nem erről ír)
A két vers összehasonlításának összefoglalása:
Melyik költő jutott el a keserű töprengésében mélyebbre? ( SZ. L. még az embert is képes volt megtagadni!)
Utolsó kommentek