Ma lágyan suttogó, szelíd szellő vagyok,
Zöldelő mezőkön föl s alá sétálok,
Csókot lehelek a bimbók ajakára,
Édes meleg csókom hű szerelmi zálog.
"Nyíljatok, nyíljatok, tavasz szép leányi,"
Ezt sugom fülökbe, "nyíljatok, nyíljatok!"
És ők szemérmesen levetik leplöket,
S én szép keblökön a kéjtől elájulok.
Holnap süvöltő hang, vad fuvalom leszek,
Reszket előttem a bokor, mert fél tőlem,
Látja, hogy kezemben kés van, köszörült kés,
S tudja, hogy lombjait azzal lemetélem.
A virágoknak ezt sziszegem fülébe:
"Balga, könnyenhivő lyányok, hervadjatok!"
Ők hervadtan hullnak az ősz kebelére,
S én rajtok hidegen, gúnyosan kacagok.
Ma lágy szellő vagyok, csendes folyó gyanánt
Úszom át a léget néma nyúgalomban,
Létezésemet csak a kis méhe tudja,
Mely hazafelé tart a rétről fáradtan;
Ha fáradtan száll a kis méh a tehertől,
Melyet oldalán visz, melyből mézet készít,
Tenyeremre veszem a kicsiny bogarat,
Ugy segítem elő lankadt röpülésit.
Holnap vihar leszek, zúgó-bőgő vihar,
Szilaj paripámon a tengert bejárom,
S mint a tanító a csintalan gyermeknek,
Sötétzöld üstökét haragosan rázom.
Bejárom a tengert, s ha hajót találok:
Szárnyát, a lobogó vitorlát kitépem,
S árbocával írom a habokba sorsát,
Hogy nem fog pihenni többé kikötőben!
Pest, 1847. február
Ha elolvastad hangosan a verset, először is gyűjtsd össze ( firkantsd le) ,miért nevezhetjük ezt a verset szépnek?
( Nem fogott meg téged,? újra olvasd el...hátha)
Petőfi költészetére jellemző, hogy
- azokat a benyomásait fogalmazza meg gyakran a verseiben, amiket a külvilág szemlélése közben átérez. ( egyszerűen, mindenki számára érthető szavakkal)
- ( Ami eszébe jut a tájról , leírja- ebben közös a Szülőföldem cíművel)
- Változás közben mutatja be a tájat,
- természeti jelenségeket,
- gondolatait ( ebben is hasonlítható a két vers)
A szél c. vers témája ( lásd előző gondolatok) a lírai én ( a költő) a szél társa, hozzá hasonul, a nevében beszél.
Fokozat a versben:szelíd,suttogó szellő, vad fuvallat, lágy szellő, vihar
Kifejezőeszközei: egyszerűség, hasonlatok, jelzők, kicsinyítés ( példákat gyűjteni, összevetni a másik verssel)
- A közvetlen környezetét ( alföldi réteket) mutatja be , őszinte egyszerűséggel
- hasonlatai , jelzői nem utalnak fájdalomra, borús hangulatra.
- A második versszak kivált az olvasóból némi viszolygást. Miért, mely szavakkal?
- A Szülőföldemen c. versben tükröződik a fájdalom hangja , magában a mély magánhangzós refrénben is.
- a hasonlatai egyszerűek, még a viharos szelet is csupán a tanító mérgelődéséhez hasonlítja,amikor haragot vált ki belőle egy pajkos gyermek
Jelképek a versben:
- Petőfi sok versében szimbólum a felhő, ami változik, fut, amit a szél hajt.( Minek a jelképe az Alföld - a Szülőföldemen című versben, de A szél című versben is benne van az alföld---mely szavak utalnak erre? )
- az évszakok az életet, az élet elmúlását, hervadást , a megváltó erőt jelzik( Melyik évszak jelenik meg a versben- milyen költői eszközöket használ fel ezek bemutatására)
- a tenger a világszabadság jelképe ,
- a vihar a közelgő forradalomé.
- A széllel, szellővel való azonosulás rejtett önjellemzés ,lágy szellőtől a "vihar-emberig" eljutó lírai én természettel harmóniában él. ( virágok, méhek)
Petőfi olyan ember, aki minden pillanatnak meg tudja ragadni a szépségét, a tavasz virágokkal díszíti fel az alföld rétjeit, értékes emberi kapcsolatok jutnak eszébe a hétköznapi tájról ( Itt a szerelem pl.)
A verszárlatban:
- a forradalomvárás izgalma, ( letépett vitorla)
- a szabadságért való tettvágy szólal meg ( " Hogy nem fog pihenni többé kikötőben)
A két vers összehasonlításában
- a témát,
- a költői eszközöket,
- a vers hangulatát,
- a címet is magyarázd meg , -A szél ---csak hasonlítja magát a szabadon , ide-oda futkosó,szárnyaló szélhez . A Szülőföldem--- a közvetlen szeretetét is kifejezi a birtokjellel
- és minden , amit Te észrevettél
u.i. ( amit leírtam, nem receptnek, másolandó szentírásnak gondolom- csak néhány tipp)
Utolsó kommentek