Kedves Olvasóm!
Ismét nem kész műértelmező fogalmazást kapsz tőlem, hanem
- gondolatébresztő kérdéseket,
- néhány tényt közlök és ...
- súgok néhány kulcsszót.
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.
1909 jún. 20. (A Nyugatban jelent meg először: 1909. július 1. ; ugyanezen decemberében a Szeretném, ha szeretnének című kötet nyitóverseként volt olvasható)
I. A vers értelmezéséhez hadd kezdjem egy megállapítással: a „boldog ős” a „rokon” „ismerős” szavakat nem elsődleges jelentésükben célszerű értelmeznünk.
Ezek a szavak jelképes értelműek. Hogyan kapcsolható ezekhez az öntudat, a magabiztosság, a költő irodalmi szerepe?
Mely szavakkal teszi itt nyomatékosabbá a jelképes jelentéseket?
II. Érdemes a verssel kapcsolatba hozni a pszichológia alaptételét
- Az ember, ember, minden ember olyan, mint egy másik ember, tehát rendelkezik az emberre jellemző jegyekkel. (dolgozik, tanul, beszélni tud stb)
- Minden ember olyan, mint néhány másik ember. Ezek szerint mindenki besorolható valamilyen csoportba. (Pl. férfiak-nők, fiatalok-öregek stb)
- Minden ember olyan, mint senki más. Az ember egyedüli lény, megismételhetetlen, nincs még egy ugyanolyan.
III. Kapcsoljuk össze a verset ezekkel az általánosításokkal.
Kitől határolja el magát Ady? Kikkel azonosult?
. „minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,”- (METAFORA)
IV: Mit sugall még a fenti idézet? (Adok néhány kulcsszót: magány, elidegenedés
egyén tragikus árvasága)
V. Olvasd tovább a verset, a „De”-vel kezdődő sorok mire utalnak? (mohó, kétségbeesett szeretetvágy)
VI. Adatok Ady életéből: ekkortájt nyugtalanították, hogy nem értették meg költészetét, a magára maradt művészek fájdalmas életét élte.
Ezt a verset maga Ady olvasta fel Nagyváradon, egy kiállításon. (Király István: Ady Endre című könyvében olvashatsz erről)
Mit jelenthetett vajon a költőnek, hogy felolvashatta a versét?
Érdekesség: Ady felolvasását megtapsolták, de volt , aki sírt, .Gulácsy Lajos a már-már megőrült festőművész Ady „vállára borult és zokogva felsírt.”
Ez a jelenet is szimbolikus. A magányos emberek találkozása. Nem egyedül a lírai alanyra vonatkozik az elszigetelt magány.
VII. Alakzatok a versben :
A strófákat sorismétlések zárják, miért?
Az indító versszak („senki”= másoktól való rideg elzárkózottság) szavára az utolsó egység („valakije”= valakihez való tartozás örök emberi vágya) felel.
Rímek: toldalékok rímelnek a versszakok felében, míg az utolsó 2-2 sor ríme szóismétlés
VIII. A vers nyelvtani vizsgálata (grammatikai vizsgálat)
Szófajok: a vers első felében névszók, csak egyetlen ige ( „ vagyok”) ; a másik felében több ige és igenév található. Mit jelenthet ez?
Mondatok vizsgálata:( modalitás alapján ) a vers elején kijelentő mondatokat, míg a második szakaszban óhajtó mondatokat találunk.
( szerkezet alapján) mellérendelő mondatok az 1.2. szakaszban, míg alárendelő mondatok a 3.4. vsz-ban
IX: A vers szerkezetileg két jól elkülöníthető részre tagolódik. Mit fogalmaz meg az 1.2. versszak, és mit a 3.4. ? (vershelyzet- és az erre adott válasz)
Utolsó kommentek