Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Versmondók ( és segítőik) figyelmébe

2007.11.11. 22:54 nincsa

Kedves Szülők!

Biztatja Ön gyermekét arra, hogy részt vegyen az iskolai szavalóversenyeken? Vagy a kudarcoktól való félelem távoltartja az ilyen rendezvényektől?

Le kell szögeznem, hogy mindenképpen jó, ha egy gyermek részt vesz egy ilyen jellegű vetélkedőn. Tudniillik a versmondás fejleszti a kommunikációs készséget, feloldja a gátlásokat, önismeretre nevel, fejleszti a memóriát, gyarapítja a szókincset. Ha pedig nem sikerül nyernie, akkor is fejlődik, erősödik általa .

„Ki a rosszat bátran tűri, az megkapja majd a jót. „  ( Plautus)

 Szavalóversenyeken számtalanszor zsűriztem már, így bátorkodom Önöknek (és a gyermeküknek) 

közreadni  a tapasztalataimat.

 

Versválasztás (IDŐIGÉNYES MUNKA)

 Nagyon fontos, hogy az életkornak, az előadó egyéniségének megfelelő legyen a kiválasztott költemény. A verseny kiírásához kell igazodnia a témájának.

Érdemes olyan szöveget keresni, amiről teljesen értjük, hogy miről is szól, ami közel áll hozzánk, aminek az üzenetét szívesen megosztjuk másokkal.

 Gondoljunk arra is, miközben segíteni akarunk, hogy egy tizenéves életében másféle örömök, bánatok fordulnak elő, mint egy felnőttében. Éppen ezért sok verset kell elolvasni addig, mire a versmondó ki tudja választani a neki legjobban megfelelőt.

 Minden elolvasott vers után célszerű egy mondatban összefoglalni, hogy miről szól a vers.(Megérti-e a versmondó? )  

Ha megtaláljuk a legjobbat, akkor egy kicsit mélyebb elemzésre van szükség.

Gondoljuk át, mi a mű lényege, milyen érzelmet fogalmaz meg a költő, melyek a mű fő gondolatai.  

Meg kell találni azt az ívet, amin keresztül be tudjuk mutatni, hogy honnan,(mi a vers kiinduló helyzete) hová (mi a vers zárása) jutott el a költő.

Meg kell jelölni, hogy hol kívánja meg a vers a szünetet. Nagyon hatásos, ha a megfelelő helyen egy rövid ideig csönd van.  

A mondanivaló megtalálása után arra is figyelnünk kell, milyen hangerővel, milyen hangmagassággal, milyen tempóval  tudjuk legjobban kifejezni a fő értelmi, érzelmi gondolatokat.

Nagy figyelmet kell szentelni a megfelelő artikulációra (olykor a tükör előtt sem árt gyakorolni a helyes kiejtést)

A vers utolsó sorait nem szabad elkapkodni, mert a legfőbb üzenet, a legfontosabb hangulat lehet benne.  

Milyen hosszú legyen a kiválasztott vers?

Ne legyen nagyon hosszú a vers (nehéz a nézők és a zsűri figyelmét végig fenntartani), de túl rövid sem, mert az előadó nem tudja bemutatni a versmondó képességét, hiszen túl hamar a vers végére ér.

Népszerű versekkel is vigyázni kell, ha versenyre akarunk menni, lehet, hogy a zsűrinek a közelmúltban már vagy ötvenszer meg kellett hallgatnia ugyanazt. (Unja, hiszen a zsűri is ember)

Humoros verset se válasszunk versenyekre, mert a humor elvonhatja az előadói képességről a figyelmet.

Tehát nem egyszerű; komoly, időigényes munkát kíván a versmondás

 Figyeljünk előadás közben az alábbi " apróságokra" is  

A költőt és a mű címét közömbös hangon kell elmondani. (Nem tartozik bele a vers szövegébe)

Legyen utána egy rövidke szünet.

A költő vezetéknevét hangsúlyozzuk, ne pedig a keresztnevét.

Mi tehet a szavaló, ha eltéveszti a szöveget?

Minél hamarabb túltennie magát a dolgon , vagy ugrik a szövegben , vagy elnézést kér,  és újrakezdi a versmondást.

Tartson a versenyző kapcsolatot a közönséggel

A legnagyobb segítség a közönség, csak rájuk kell nézni. Az ő szemükből olvasható ki, hogy milyen hatással van a versmondás rájuk.

Ne legyen színpadias az előadás

A versmondó kezét és lábát ne használja a mondanivaló hangsúlyozására. Arcjátékkal, az úgynevezett mimikával segítheti az előadásának sikerét. Az emberi tekintettel, arcunk izmaival jól kifejezhetőek az érzelmek, a költői gondolatok.

 

Kívánok mindenkinek a szavalóversenyekhez kellemes élményeket, szép verseket.

Szólj hozzá!

Címkék: szavalóverseny versmondás

A bejegyzés trackback címe:

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr88225883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.